Vissza a jövőbe 2ik része jutott eszembe, amikor mcfly bemegy egy étterembe, ahol csak robot kiszolgálók vannak... :)
http://www.origo.hu/techbazis/20160524-a-penztarosokat-is-kivaltja-pepper-robot-mastercard.html
Vissza a jövőbe 2ik része jutott eszembe, amikor mcfly bemegy egy étterembe, ahol csak robot kiszolgálók vannak... :)
http://www.origo.hu/techbazis/20160524-a-penztarosokat-is-kivaltja-pepper-robot-mastercard.html
a világban több milliárd ember keres napi 10dollár alatt..van utánpótlás.
Az az érdekes, hogy ezeknek a munkaköröknek továbbra is alacsony a presztizse.
Ez egy elég fogós feladvány, vajon a piacgazdaság hogy fogja ezt megoldani?
Én úgy látom leginkább sehogy. ill máshonnan történő elszipkázással.
De ha mi pl. Ukrajnából szipkázunk el, akkor Ukrajna honnan?
jha normális gáz vízszerelők már most hiányoznak a piacról... :-/ amíg van víz, gáz, villany, addig szükség lesz ilyen szakikra, de betanított sablon melósra egyre kevesebb szükség lesz...
A Foxconn az a cég, ahol az elmúlt években sorozatban lettek öngyilkosok a munkavállalók.
"While developing AI does present higher upfront costs, machines are seen as more predictable and stable over the long term versus humans, potentially leading to personnel cost savings over the long term."
Kezdetben magasabb a befektetés költsége, de hosszabb távon megbizhatóbbnak tartják a robotokat, mint az embereket, ezért azt remélik megtérül.
Az USA-ban viszont - eddig- megbukott a robot aneszteziológus :-)
xxx
Számomra az a nagy kérdés, hogy a világgazdaságból annyira fogyó/hiányzó képzett szakmunkásokat hogyan fogják tudni robotokkal helyettesíteni?
Robot esztergályos? Robot gáz- és villanyszerelő? Na az lenne csak az igazán nagy BUMM!
foxconn 60e embert cserélt robotra :-/
http://www.marketwatch.com/story/foxconn-replaces-60000-humans-with-robots-in-china-2016-05-25
Érdekes!
A jegybankok annyi pénzt nyomtatnak, amennyit akarnak.
De problémás, hogy ezek az összegek nem kerülnek át a reálgazdaságba.
Ugyanakkor itt van pl. a kazáncsere-határidő:
Ezt vajon miért nem finanszirozza meg a jegybank és/vagy az állam akkor, amikor a környezeti szempontokon különös hangsúly van?
Ez egy tökéletes módja lenne a gazdaság környezetbarát módon történő pörgetésének!
Ez lenne az igazi ipari forradalom 4.0!
A hetvenes évekig bezárólag - amikor ezek az elgondolások születtek - a környezeti terhelésnek még nem volt akkora szerepe, mint manapság.
Talán ezért.
De ha ez a válasz nem szimpatikus, akkor érdemes lenne a közgazdasági könyveket átböngészni az externáliák szempontjából.
A közgazdaságtan - pl. Samuelson is - már foglalkozott a termelés és a környezet kapcsolatával, bár nem a profit oldaláról.
Most hirtelen ezt találtam:
http://kozgaz.blogspot.hu/2007/12/externlia.html
Az állami beavatkozás szükségessége: internalizálás ...
-->
részből nekem az jön le, hogy itt létezik az érdekérvényesítési képesség egy másik dimenziója.
Míg a cikk a tőkés és a munkaerő viszonylatában vizsgálja az érdekérvényesítő képességet, addig
itt a tőkés és az állam közötti dimenzióról van szó.
Ha a tőkés jól lobbizik az államnál, akkor az állam csak a termelés okozta környezeti kár egy részét kéri számon a vállalkozón (vagy még azt sem) és a többit a társadalom egésze fogja viselni.
Én így értem.
egy elméleti megközelítést hiányoltam, miszerint a profit lehet a természet kizsákmányolása is.
Sőt manapság ez sztem sokkal inkább jellemző, mint valaha, lehet erről érdemes lenne egy jó disszertációt írni...
Mert ott vannak a gyárak akik legyártják az üdítőitalos palackokat, amik aztán soha nem bomlanak le, vagy ott vannak az atomerőművek elhasznált fűtőelemei, vagy bármelyik műszaki cikk anyagtartalma, vagy a szálloda, amiben megy a légkondi, vagy bármi amit előállítunk vagy szolgáltatunk és hatással van a termék/szolgáltatás a környezetre.
Lenne-e profitja ezeknek a cégeknek, ha össze kellene szedniük a palackokat és visszabontatni természetes anyagokra? vagy az olajszármazékokat vissza kellene alakítani olajjá, vagy kivenni a tengerből, levegőből a szennyeződéseket?
Nem valószínű.
A környezet az összes élőlény közös tulajdona, a profit ott csapódik ki, ahol ezeket a javakat bizonyos emberek kisajátítják/elhasználják és eladják a társadalom tagjainak.
http://nol.hu/gazdasag/magyarorszag-kezd-nagyon-megtetszeni-az-offshore-lovagoknak-1615609
"– Mi a helyzet az offshore régióként nyilvántartott két szövetségi állammal, Nevadával és Delaware-rel?
"– Nemrég egy panamai ügyvéd azt fejtegette a blogjában, hogy a Panama Paperst követően szeretné látni a Delaware és Nevada Paperst is, mert azok is izgalmas információkat rejtenek. Delaware államban van bejegyezve jelenleg a Fortune 500-as listán található cégek fele. Egyes felmérések alapján pedig az ügyfél-átvilágítási szabályok nemzetközi összehasonlításban meglehetősen enyhék ebben az államban. Az amerikai bankrendszer ráadásul nem fogadta kitörő lelkesedéssel a FATCA-t..."
jó nem? másnak ugatunk..de usai offshorék az más..
Dániában már 2012-ben bevezették a negativ kamatokat.
Itt vannak az eredmények.
Az emberek egyre többet takarítanak meg, ami épp az ellenkező hatás, mint amit Draghi az ellentmondásos tervével céloz.
Ellenben megugrott a tőzsde (jobban, mint például a Dax) és az ingatlan.
A bankok szenvednek, de mivel a dán bankok tőkeerősek, a hitel-ügyleti veszteségeiket befektetési tanácsadással és ingatlan-ügyletekkel ellensúlyozni tudták.
A pf-es cikk végén van:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/vege_a_tozsdek_aranykoranak.1.231105.html
Szerintem itt nem kisbüfikről van szó, hanem inkább nyugdijalapok és hasonló.
aktív vagyonkezelésnek gondolom ha munkád is van a befektetéssel pl tőzsdézel..kiadásra veszel lakást.. passzív ha megveszed oszt várod a hozadékot
http://www.bankmonitor.hu/cikk/milyen-befektetesi-alapot-valasszak-aktiv-es-passziv-kulonbsegek.htm
Ez vajon mit jelent pontosan:
" Már most megfigyelhető, hogy az aktív vagyonkezeléstől a passzív termékek felé tolódik el a tőkeáramlás, az alacsonyabb hozamok pedig ezt a folyamatot felerősíthetik. Ebben a környezetben pedig sokkal kevésbé tolerálhatják a befektetők az elmúlt évtizedekre jellemző költségterhelést. "
Passziv termékek?
Államkötvény?