Regisztráció Elfelejtett jelszó

Magyarország

Re: nincs cím

#646299 Zotya32 Előzmény: #646270

http://index.hu/belfold/2013/08/02/bocsanatot_ker_a_bentley_tulajdonosa/

ez milyen egy pofátlan fickó....

"Sokakat éppen az irritál és joggal, hogy itt van egy gazdag ember, aki megteheti, hogy szabályt sért. Ráadásul külföldi, a bírság nem éri utol.

Nem tartom magam gazdagnak. Akár hiszi, akár nem, egyszerű ember vagyok. Olyan vagyok, mint a legtöbb ember. Sokan azt hiszik, hogy ez a Bentley rengeteg pénzbe kerül, pedig nem. Használtan vettem Szlovákiában, nagyjából annyi pénzért, mint amennyibe egy új Audi kerül."

szerintem a lakosság 70%-a nem tudna kp-ban venni egy új audit.. (gondolom nem A2-es-re gondolt)

Képzeljétek! Most kaptam…

#646270 nemtoom

Képzeljétek! Most kaptam meg a miniszterelnök úr nekem írt levelét! Biztos a lánya lakodalmára hív meg! Jajjdejónekem!

Re: nincs cím

#646252 Fornit Előzmény: #646251

"a rendőrségnek most egyenként kell megvizsgálnia a 70 ezer tablettát. "

Buli lesz az örsön!! :)

Re: nincs cím

#646249 nemtoom Előzmény: #646176

Ennyi tömény zagyvaság, belemagyarázás, ferdítés után szerintem rád fér egy kis hétvégi kikapcsolódás.

Ehhez kívánok neked segítséget nyújtani, a NER olvasgatása mellett szíves figyelmedbe ajánlom ezt az alábbi habkönnyű nyári jópofizást:

Az alábbi nagy Bandó levelet a Facebookon tették közzé. Íme: TISZTELT MAGYAR ORBÁN!

Azért fordulunk Önhöz, mert ismét jelentős döntések előtt állunk. Talán még emlékszik, mi, magyarok, tehát törökök, tatárok, tótok, románok, örmények, zsidók, svábok, szerbek, tudja: akik "kavarognak e szívben", akik "lelkes eggyé így (vagy úgy, de) szaporodnak", szóval

"Mi" két éve úgy határoztunk, minden fontos kérdést megbeszélünk

egymással, mielőtt a 2014-es választásig jutunk, hogy valóban jó

döntést hozzunk.

Ön együtt határozott az ország új alaptörvényéről, azt a látszatot

keltve, mintha kíváncsi lett volna a véleményünkre, és ugyanígy egy

kamu kérdőívvel keltette azt a látszatot, mintha konzultációra

invitált volna bennünket a szociális biztonságról és a nyugdíjasok

helyzetének javításáról.

Az eddigi nemzeti konzultációk eredményeként bevezette a védett

miniszterelnök intézményét, bebetonozta az összes Önhöz közel engedett

emberét, és cserébe a szolgalelkűségükért jól fizető munkahelyekkel

jutalmazta mindazokat, akik nemzeti konzultációk nélkül is azt teszik,

amit Ön elvár tőlük.

Közös munkájának eredményeként nem maradt egyetlen olyan állami

intézmény, amely a valódi demokrácia szellemében működne, az

ellensúlyokat pedig úgy tüntette el, hogy nyomuk sem maradt.

Most mi is fontos kérdésekre keressük a válaszát.

Kell-e továbbra is Ön, illetve kellenek-e az Ön legfőbb tanácsadói,

azaz Ön? Elfogadható-e, hogy sorban és kizárólagosan nyerik meg az

állami beruházások irányított versenytárgyalásait az Ön oligarchái?

Megengedhető-e egy jól működő demokráciában, hogy egy Közgép nevet

viselő cég magángéppé váljon, és hogy a közmédia önmédiaként alázza

meg a jobb sorsra érdemes politikai műsorvezetőit? Megtörténhet-e egy

demokratikusnak tudott országban, hogy lehetetlenné tegyék egy

normális ellenzéki szerepet vállaló rádióadó működését, ezzel is

korlátozva a sajtószabadság intézményét?

Többek között ezekre a kérdésekre is keressük az Ön válaszát a most

induló, legújabb nemzeti konzultációnkkal.

Tisztelettel kérjük, lépjen velünk kapcsolatba, mondja el nekünk is,

de őszintén, ne úgy, ahogy az önmédiában szokta, hogy mit gondol a

föltett kérdéseinkről, aztán töltse ki és küldje vissza a kérdőívet.

A véleményére számítunk, de arra, hogy visszaküldi, nem számítunk.

Üdvözlettel:

török, tatár, tót, román, örmény,

zsidó, sváb, szerb magyarok

A kérdőív:

Ön mit gondol?

Töltse ki a kérdőívet!

A,) Vannak, akik azt javasolják, hogy a miniszterelnök legyen teljhatalmú

vezetője az országnak, mert így egy személyben vállalhat felelősséget

a demokratikus jogrend fenntartásáért. Mások szerint nincs szükség sem

demokratikus jogrendre, sem miniszterekre, csak miniszterelnökre. Ön

mit gondol?

1. Szerintem, ha én vagyok, nincs szükség senki másra.

2. Ha van demokratikus jogrend, akkor nincs szükség rám.

3. Nem tudom megítélni a kérdést, de el kell dönteni: vagy én, vagy a

demokratikus jogrend.

B,) Vannak, akik szerint a hatalomvágy és a pénz utáni vágy egyazon tőről

fakadó politikusi tulajdonság. Mások szerint a hazafiúi érzés képes

mindkettőt legyőzni. Van, aki azt állítja, a gazember utolsó mentsvára

a hazafiság. Ön mit gondol?

1. Bennem nincs hatalomvágy, és ha van, annak írmagját is kiirtom, ha

még néhány választási ciklusban választást nyerek Isten segítségével.

2. Bennem nincs pénz utáni vágy, két évtizede mindent ingyen megkapok.

3. Nemzetgazdasági miniszterem nélkül nem tudom megítélni a kérdést.

C,) Vannak, akik szerint szükség van a szabadságharcra, mert ki kell

szabadulnunk az adósrabszolgaságból. Vannak, akik adósként is

szabadnak gondolják magukat. Mások úgy vélik, a harcnál értelmesebb

törleszteni, mert jobb a békesség. Ön mit gondol?

1. Fülkeforradalom, védekezés a gonoszokkal szemben, csaták az EU-val,

szabadságharc, kard ki kard, koki, saller, tockos - mein Kampf.

2. Békességnél jobb a jobb.

3. Nyolc év hányattatás után törlesztünk is, ami a csövön kifér.

D,) Vannak, akik szerint nem a Horthy-korszak restaurálásával kellene

foglalkoznunk, hanem új arculatot kellene adni az országnak. Mások

szerint is. Mások ugyancsak ellenzik. Ön mit gondol?

1. Akkor mondjanak ilyet, ha fehér lovon vonulok be a Parlamentbe, de

ez sincs messze.

2. Az ország arca és arculata meg az állam én vagyok.

3 .A másokra meg lesz gondom.

E,) Vannak, akik szerint megengedhetetlen, hogy különféle néven masíroznak

a nyilas időket idéző különféle fasiszta gárdák. Mások szerint a

gárdisták kedves, szelíd és béketűrő emberek, és meglenni sem tudnak

nélkülük. Megint mások kifogásolják, hogy cigányok és zsidók nem

lehetnek gárdisták. Ön mit gondol?

1. Amíg a gárdisták csak masíroznak, nem kell komolyan venni őket,

amikor meg már nemcsak masíroznak, úgyis elkéstem.

2. Én betiltottam a gárdát, ettől kezdve saját felelősségükre masíroznak.

3. Minden hozzám tartozik, de a gárda humánerőforrásának ügye nem.

F,) Vannak, akik szerint az évtizedek óta gyöngélkedő labdarúgás

támogatása fölösleges. Mások szerint a labdarúgás támogatása és a

stadionok építése nem több, mint pénzmosás. Megint mások szerint jobb,

ha egy miniszterelnök nem szeret focizni. Ön mit gondol?

1. Mindegy, mi a logikus, akkor is lesz stadion, ha nem lesz foci.

2. Lehet választani: vagy én és a foci.

3 .Vagy a foci. (És én.)

G,) Vannak, akik szerint nem lenne erőszak a családokban, ha az asszonyok

önszántukból akarnának 4-5 gyereket szülni. Mások szerint nem lenne

4-5 gyerek családonként, ha néha a férjek nem követnének el erőszakot.

Van, aki azt mondja, előbb hozz egy szál rózsát, aztán szónokolj. Ön

mit gondol?

1. Az én otthonomban nincs erőszakoskodás, a házunk elől és az

utcánkból meg mindenki ki van tiltva.

2. Asszonynak kötelesség szülni, férjnek dicsőség.

3. Mindenki szüljön még két embert.

H,) Vannak, akik azt mondják, nem kellett volna kiadni Azerbajdzsánnak

Safarovot, a baltás gyilkost. Másoknak az a véleménye, hogy Safarovot

nem kellett volna kiadni. Olyanok is vannak, akik szerint Safarov

kiadása bűn volt. Ön mit gondol?

1. Safarov kiadása is része a szabadságharcprojektemnek.

2. Litvánia szabad, Safarov szabad, nekem bármit szabad.

3. Azért adtam ki, mert szükség volt a Közgépnek egy azeri üzletkötőre.

I,) Vannak, akik szerint tárgyalni kellene az IMF-fel. Mások azt állítják,

meg kell állapodni a Nemzetközi Valutaalappal. Megint másoknak az a

véleménye, hogy ki kell paterolni az IMF képviselőit. Ön mit gondol?

1. Ha itthon mondok véleményt, akkor menjenek a francba.

2. Ha határon kívül vagyok, akkor kimondom, hogy készek vagyunk a

megegyezésre, és szeretettel várjuk az IMF delegációját.

3. Hogy mit gondolok? Ide a pénzt, és húzzanak el!

J,) Vannak, akik szerint segíteni kellene a kőbányászok életét. Mások

szerint nem kő. Van, aki azt mondja, nem mindet kő. Ön mit gondol?

1. Ha nem segítem, kő kövön marad.

2. Kő.

3. Nem tudom megítélni a kérdést, inkább megkérdem apámat.

K,) Vannak, akik szerint csak az a magyar, aki imába foglalja a kedves

vezető nevét, meg az, aki a "hajrá, magyarok!" jelszó üzenetét úgy

érti, mint aki mondja. Mások szerint az a magyar, aki ideszületett,

kifogástalanul beszéli a magyar nyelvet, és sehol másutt nem tudja

elképzelni az életét, csakis itt. Megint mások szerint az a magyar,

aki magyar. Ön mit gondol?

1. Igaz magyar csak én vagyok, így tehát hogy ki magyar még rajtam

kívül, azt én mondom meg.

2. Magyar az, akinek az anyja magyar.

3. Magyar az, aki a választásokon a Fidesz-KDNP-re voksol.

L,) Vannak, akik szerint nyilvánossá kellene tenni a Gripen-ügyben

titkosított iratokat. Másoknak az a véleménye, hogy ehhez semmi közük

a választópolgároknak. Vannak, akik azt mondják, úgy könnyű tisztának

látszani, hogy kesztyűt húzunk a koszos kezünkre. Ön mit gondol?

1. Eddig csak titokminiszter létezett, mostantól lesz

titok-miniszterelnök, oszt jó napot.

2. A választópolgároknak mindenhez van közük, amiről én azt mondom,

hogy közük van hozzá.

3. Aki a koszos kézről mer beszélni, azt meg kell tanítani kesztyűbe

dudálni.

pénzszivattyú típus

#646214 Dr. ursi

Négy éve ismert, hogy a Kocsis István egykori MVM-vezér felesége állt a 3,5 millió eurós horvátországi szállodabérleti szerződés mögött. A nő most gyanúsítottá vált, az ügyben a nyomozást augusztus 15-ével le is zárhatják. A férj pere április óta tart, írta a hvg.hu.

A lap értesülései szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda meggyanúsította K. Istvánnét, aki minden bizonnyal Kocsis István, az MVM 2005-2008 közötti vezérigazgatójának a felesége. Az MVM gazdálkodásával kapcsolatos, az alapügytől elkülönített ügyeket érintő nyomozásnak, amelyet hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda, jelenleg négy gyanúsítottja van, a nyomozás lezárásnak határideje egyébként 2013. augusztus 15.

2009-ben az Index írt arról, hogy „Mrs Istvan Kocsis” volt 2008-ban a valódi tulajdonosa annak a brit bejegyzésű, offshore hátterű cégnek, amely közel egymilliárd forintért egy horvátországi szállodát adott bérbe az MVM leányvállalatának.

Az ügy kipattanásakor Kocsis úgy nyilatkozott, hogy neki és a családjának semmi köze sincs az egészhez, és csak arról lehet szó, hogy gyakori név az Istvan Kocsis. Jogi lépéseket is kiltásba helyezett, „hogy tisztázzák, hogy kiről van szó, mert a névazonosság vagy a névbitorlás félreértésekre adhat okot". Aztán mégsem lépett semmit.

-

a cikk elfelejti megemlíteni h ez az az ominózus szálloda amit az MVM (kocsis főnök Paks) eladott ócsóért talán 200millióért ? ha jól emlékszem annak a bizonyos offshore cégnek mondván h nincs kihasználva ... majd gyorsan visszabérelte 5-szörös áron ... gondolom hirtelen meg tudták tőteni emberrel :o)

Re: nincs cím

#646178 Dr. ursi Előzmény: #646176

hát igen. vértes volt ferike 12-25. szakértő pót miniszterelnök-jelöltje :o))) még ebben a sorban se volt túlságosan elöl ...

totál talpnyaló.

és adatokat hamisít és direkte félretájékoztat és ok-okozati tényeket összefüggéseket hamisít meg ! mocsok alja.

Re: nincs cím

#646176 prospero Előzmény: #646165

GKI neve Vértes Andráshoz kapcsolódik, aki végig tapsolt Gyurcsány nem létező gazdaságpolitikájának... a GKI véleményét az Orbán kormány, de akár a volt szocialista kormányok teljesítményéről ennek tudatában kell kezelni.

De ha belenézek a cikkbe, akkor az alábbiakat emelném ki:

"netán újabb bizalomromboló lépéseket tesz (például a devizahitel-szerződések utólagos megváltoztatásával). " - amit én gondolok erről: legjobb döntés lenne a devizahiteleket kivezetni... másik topicban kiszámoltuk, hogy a bankok számára az elmúlt 7 év pénzáramlásait figyelembe véve nem jelentene kezelhetetlen veszteséget egy 180 Ft-on történő forintosítás. Azaz az elmúlt időszakban devizahitelezésen elért nyereségük meghaladta a tőkére vetítve a 20% hozamot az elmúlt 7 évben figyelembe véve a hitelezési veszteségüket is. Tehát ha sikerülne erről megegyezni a bankokkal, az nagy könnyebbséget jelentene a gazdaságnak és még bizalom rombolásról se lehetne szó... ha banki megegyezés nélkül menne a dolog, akkor is lennének pozitív gazdasági hozadékai az ügynek... szóval én támogatom a forintosítást banki egyetértéssel vagy anélkül.

"A GDP termelésének szerkezete a válság óta korszerűtlen irányba változik, s ebben egyelőre nem várható változás. A nemzetközi tendenciáktól eltérően nálunk a termelő ágak hozzájárulása növekszik, a szolgáltatásoké csökken." Szerintem: Termelő beruházások felszívják a képzett mérnököket és képzetlen szalagmunkásokat, előbbiből kevesebb utóbbiból több van nekünk... ez jó. Szolgáltatások részaránya csökken... mondjuk a banki tevékenységet lehet ide sorolni??? Mert ha igen, akkor tudjuk, hogy 2009-ig túlhitelezték Magyarországot, amit a szigorúbb bázeli szabályok miatt le kell építeniük a hitelezést Magyarországon...

"Az agrárpolitikai elképzelések a magyar mezőgazdaság versenyképességének súlyos romlásával fenyegetnek, a kisbirtok preferálása, az élőmunka felhasználásának ösztönzése teljesen szembe megy a modern folyamatokkal. " Véleményem: van kalap, nincs kalap tipikus esete... most akkor most mi lesz a magyar mezőgazdaságban: nagybirtok, ahogy Ángyán professzor úr rémisztget, vagy pedig ez lenne a kívánatos? - vagy kisbirtok lesz, ami Ángyán professzor szerint kívánatos a GKI szerint nem... jó lenne, ha végre az okos emberek eldöntenék, hogy mi lenne jó....

"Az építőipar 2005 óta szűkül, de idén már növekedni kezd. A pénzügyi szektor hibernált állapotban van. " Az építőipar szintén túlzott mértékben fel lett pörgetve adósságból 2009-ig, ... nincs mód az adósságból történő tovább pörgetésére egyelőre... kapacitások leépültek, 7-8 éve készleten lévő lakásokat kezdik szépen eladogatni...már növekedés is lehet a szektoron belül... biztató... Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy az építőipari beruházások alakulása meghatározó a teljes beruházás összképére... ha ez évente 10-20%-kal esik, mert nincs mód a túlfűtöttségét fenntartani, ez meg fog látszódni a beruházások éves alakulásában is.

"A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a külföldi vállalatokat sújtó adók miatt a külföldi és hazai tőke kiáramlóban van az országból." A gazdpol egyre kiszámíthatóbb lesz, mivel 3% alatt vagyunk és ezen még az sem fog változtatni remélhetőleg, hogy 2014 választási év...hazugság, hogy a tőke kiáramlóban van... annyit lehet mondani, hogy növekedett a tőke áramlás aktivitása: akár a beáramló tőke, akár a kiáramló tőke, akár az itt maradt nettó tőke magasabb, mint a 2010 előtti években volt.

"A fogyasztás átlagosan csak évi 1% körüli mértékben nő. Ebben az elhibázott szja-reform, a lakossági rezsicsökkentés utóhatásai, a 2008 előtt felvállalt magas lakáshitel-törlesztés, továbbá a bizonytalanság, a munkanélküliségtől való félelem is megmutatkozik." Véleményem: az "elhibázott SZJA reform" hozzájárult ahhoz, hogy miközben a fogyasztásra rendelkezésre álló jövedelmek akár 50-70%kal csökkentek a devizahitelek megugró törlesztőrészletei miatt, az SZJA reform hozzájárult, hogy ezt a kiesést részben pótolja és a családok - főleg a gyerekes családok - törlesztőképesek maradjanak.... SZJA reform nélkül itt már dögrovás van és hullaszag... garantált, hogy nem 50 ezerrel vándorolnak ki az országból, hanem a lakásuk elvesztésével milliós nagyságrendű ember lett volna érintett a kivándorlásban....szóval, hogy a lakossági fogyasztás csak 1%-kal nő, az egy óriási eredmény....

Munkanélküliségi ráta stagnál... ez pozitív...

"a hazai foglalkoztatás valódi emelkedése nem következik be." - legalább 200 ezer emberrel többen dolgoznak, mint 2010 áprilisában, és akkor is 100 ezres nagyságrendben voltak közfoglalkoztatottak...

"Bár az adósságcsökkenés következő években folytatódik, de a „külföldi kitettség” magas marad, erőteljesen korlátozva egy esetleges árfolyam-gyengítő gazdaságpolitika lehetőségeit."

hát igen...köszönjük MSZP-SZDSZ kormányok a devizahitelezést is ami ezt gátolja - a k.anyátokat!

"Ugyanakkor a GKI nem számolt a nemzetközi (Fed, EKB és Japán) pénzpiaci likviditás 2012 nyár végén bekövetkezett meglódulásával, ami lehetővé tette a magyar kamatok és kockázati felárak csökkenését, s ezzel a finanszírozás biztonságosabbá és olcsóbbá tételét."... amiben persze a GKI szerint nincs szerepe annak, hogy azért tudtunk ennyivel csökkenteni, mert közben leszorítottuk az áht-t...és megállt az ország az adósságának dinamikus növekedése...

Re: nincs cím

#646165 nemtoom Előzmény: #646109

GKI előrejelzés 2012-ből

Középtávú perspektívátlanság Magyarországon

2013. 7. 28. 08:00|Vélemény » Elemzés

A beruházás, a fogyasztás és a foglalkoztatás csökken vagy stagnál, s 2014-től is legfeljebb minimálisan emelkedik. A kliensek pedig monopolhelyzetük miatt nemhogy nem dinamizálják a gazdaság egészét, de kifejezetten elszívják annak forrásait.

A külső pénzpiaci feltételek középtávon várható érdemi szigorodása sokkolóan hathat a magyar gazdaság- és költségvetési politikára, különösen, ha nem képes fordulatra a jelenleg még tartó békés, „kegyelmi” időszakban, netán újabb bizalomromboló lépéseket tesz (például a devizahitel-szerződések utólagos megváltoztatásával).

A gazdasági teljesítmény fő húzóereje az ipar és az üzleti szolgáltatások exportja, a belső felhasználás csak minimálisan emelkedik. A GDP termelésének szerkezete a válság óta korszerűtlen irányba változik, s ebben egyelőre nem várható változás. A nemzetközi tendenciáktól eltérően nálunk a termelő ágak hozzájárulása növekszik, a szolgáltatásoké csökken. Az agrárpolitikai elképzelések a magyar mezőgazdaság versenyképességének súlyos romlásával fenyegetnek, a kisbirtok preferálása, az élőmunka felhasználásának ösztönzése teljesen szembe megy a modern folyamatokkal. Az építőipar 2005 óta szűkül, de idén már növekedni kezd. A pénzügyi szektor hibernált állapotban van.

A beruházások az EU transzferek fokozódó beáramlása ellenére a három év alatt csak minimálisan, évi átlagban 1,5% alatti mértékben emelkednek, a beruházási ráta 17% körül alakul. Az üzleti szféra beruházásai legjobb esetben is csak 2015-ben kezdenek emelkedni. Változatlan gazdaságpolitika estén a külföldi bankok 2015-ig le fogják építeni a magyarországi működésüket, a bankrendszer nem fogja ellátni feladatát, így állandósul a forráshiány. A bankrendszer, a politika és a társadalom kölcsönös kiegyezése nélkül nincs kilábalás. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a külföldi vállalatokat sújtó adók miatt a külföldi és hazai tőke kiáramlóban van az országból.

A fogyasztás átlagosan csak évi 1% körüli mértékben nő. Ebben az elhibázott szja-reform, a lakossági rezsicsökkentés utóhatásai, a 2008 előtt felvállalt magas lakáshitel-törlesztés, továbbá a bizonytalanság, a munkanélküliségtől való félelem is megmutatkozik.

A munkanélküliségi ráta érdemben stagnál. Ez is főleg a közfoglalkoztatásnak, a külföldi munkavégzésnek és az ellátások szűkítésének lesz a következménye, a hazai foglalkoztatás valódi emelkedése nem következik be.

A külső egyensúly stabil lesz, az éves áruforgalmi többlet a GDP 7,5%-a körül alakul, a külső finanszírozási képesség három év alatt kb. 17 milliárd eurót ér el. Bár az adósságcsökkenés következő években folytatódik, de a „külföldi kitettség” magas marad, erőteljesen korlátozva egy esetleges árfolyam-gyengítő gazdaságpolitika lehetőségeit.

Amit előre láttunk, és amit nem:

A GKI egy évvel ezelőtt készített, 2012–14-re vonatkozó előrejelzésének fő reálgazdasági és gazdaságpolitikai megállapításai ma is érvényesek. Ugyanakkor a GKI nem számolt a nemzetközi (Fed, EKB és Japán) pénzpiaci likviditás 2012 nyár végén bekövetkezett meglódulásával, ami lehetővé tette a magyar kamatok és kockázati felárak csökkenését, s ezzel a finanszírozás biztonságosabbá és olcsóbbá tételét. Növekedési szempontból kicsit optimisták voltunk, de a 2012. évi tényleges visszaesés (-1,7%) csak kissé lett rosszabb a GKI által előrejelzett -1,5%-nál, a 2013-ra jelenleg előrejelzett +0,3% pedig csak némileg alacsonyabb az akkor gondolt +0,8%-nál. A két 2014-re vonatkozó növekedési prognózis teljesen azonos (1,2%). Változatlanul igaz, hogy a „2010 óta hatalmon levő kormánynak nincs világos gazdaságpolitikája, csak hatalmi-politikai céljai”, s mindez összességében „egy piacgazdaságtól eltérő, egycentrumú, autokrata modell felé mutat”.

Re: nincs cím

#646156 Margaretta Előzmény: #646032

Ha szállásadó lennék és azt tapasztalnám, hogy lopnak a vendégek, eltávozáskor megnézném, mi hiányzik:)

Ha alkalmazottakkal dolgoztatok és én nem tartózkodom a szálláshelyen, levonnám az alkalmazottól. Lehet, csak egyszer kéne, mert ezután jobban figyelne.

Ha egy 250 kilós bazalttömböt el bírtak lopni, az nem a tolvaj ügyességét, hanem a szállásadó/alkalmazottak mulyaságát, nemtörődömségét mutatja.

Kis tételű fogyóeszközök esetén azért én is szemet húnynék:)

Re: nincs cím

#646133 banyaiz Előzmény: #646131

Mármint ezen a poszton példátlan. Ilyen Rogánokról Selmeczikről nem is akarok beszélni mert az már nem kisegítő iskola hanem elmegyógyintézet kb, de abból is a súlyosabb verzió. :)

Re: nincs cím

#646131 banyaiz Előzmény: #646109

Még ami látszik , hogy egyértelműen családtámogatás, gyerekvállalás ösztönzése irányába billenteni a dolgokat.

Ez nagyon bölcs dolog.

Csak itt is az igazi pozitív hatásai, áttörés azért nem tudnak jönni mert nem tudtunk egyelőre növekedést beindítani.

Ha az bejönne következő 5 évben egyre komolyabb bővüléssel, jók is lehetnénk akár.

Csak hát ez a pol szempontok felülírnak gazdasági logikát dolgok az agyamra mennek. Ezt azért lehet eljátszani mert a lakosság pénzügyi ismerete szerény finoman szólva. De erre rájátszani 2/3-al az bűn vsz. Bár kínálja magát magas labdaként de nekem nem tetszik. Ennyi ökörséget mint amit ennek érdekében gazd minisztereink összehordtak az példátlan vsz. :) Szó szerint olyan érzésem volt néha, hogy a kisegítő iskolában vagyunk .

Re: nincs cím

#646129 banyaiz Előzmény: #646109

Ja és hát ami még látszik, hogy van egy olyan koncepció ahol a bért terhelő dolgokat csökkenteni, fogyasztást terhelőket növelni. Ez egyértelműen kirajzolódik.

Egy gond van itt is , a várva várt tartós és komoly gazd növekedés egyelőre nem jött.

Ez pedig arra kényszerítette őket, hogy mindenféle adóbűvészkedés legyen. Ez a kényszerpálya része.

Ha itt eljött volna 2013-ra az 5% gazd növekedés amit Tolcsy előrejelzett 2010-ben akkor gond egy szál sem ezekben az ügyekben.

Így viszont mindenféle fércelés kellett bevétel növelésre ami olyan amilyen.

Vmi látszik azért azt el kell ismerni. Csak az ostoba részeitől tudnánk vhogy megszabadulni, ami nem tűnik egyszerűnek mert belebonyolódtunk mint macsek a cérnába. :)

Re: nincs cím

#646122 banyaiz Előzmény: #646109

A mi ügyünkben a leginkább kérdéses dolog hogyan lesz ebből gazdasági növekedés.

Végrehajtottunk egy Bokros csomag méretét felülmúló megszorítás csomagot.

Sok területen voltak racionalizálások

A kérdéses része az egésznek ahol a kisebb pol népszerűségvesztés miatt gazdaságilag a logikának ellentmondó ügyekbe bonyolódtunk.

Ilyen pl a teljesség igénye nélkül: Mnyp, banki ügyek, különadó témák.

Pl bankok ügyében, ha ezeket az extra terheket nem vetjük ki, vagy nem így ilyen mértékben akkor máshonnan kell ezt beszedni. Miben lett volna az más? Csak annyiban, hogy így fenn ragadtak a hitelkamat marzsok az egekben (ami a gazdaság egészére kihat) míg pl egy ingatlanadóval stb egy szegmenstől lett volna elvonás. Csak hát politika.

Mnyp időnyerésre tökéletes volt politikai szempontok.

A többi különadó téma talán nem annyira gáz mint a bankszektornál pl távközlésnél most mire hat ez ki? Szektor beruházásaira ami szintén gáz. De kisebb mint bankoknál ami mindenre kihat.

Ennyi a műsorunk. Politikai túléléshez elég lehet, és talán talán olyan sebek estek amik orvosolhatók. Nagy kockázatokat vállaltak. Ehhez képest a számaink nem rosszak. Sokkal de sokkal rosszabbul elsülhetett volna néhány 19-re lapot húzás.

Politikailag pedig győzelem. (ez a fő szempont:) Egy lyukas 10 fillérest nem tettem volna rá, hogy pol népszerűséget így meg lehet őrizni ilyen gazd körülmények között. Persze várjuk meg 14-et azért.

Re: nincs cím

#646109 prospero Előzmény: #646084

2006-ra leszakadtunk a régiótól...annak ellenére, hogy akkor még 10-15%-kal alacsonyabb volt az államadósságunk... már akkor is régió utolsók voltunk...most legalább együtt mozgunk a régióval... ha ott 3%-kal csökken a gazdaság, akkor nálunk is, igaz 4%-ból 3,5%-ot csökkenni, az még mindig 0,5%-os GDP növekedés, 1,7%-os gazdasági növekedésből 3%-ot csökkenni, az 1,7%-os GDP visszaesés...

De visszatérve:

1. nem látom azt az ortodox alternatívát, aminek ne lenne ekkora, vagy még nagyobb növekedési áldozata - segítségül lehet hívni, azokat az országokat, ahol hasonló mértékű kiigazításokat vittek végbe arányaiban ortodox módon pl. kiadáscsökkentések formájában és durva gazdasági visszaesés lett a vége durva államadósság növekedéssel.

Portugália államadósság 2009: 83,7%

Portugália államadósság 2012: 123,6%

Spanyolország államadósság 2009: 53,9%

Spanyolország államadósság 2012: 84,2% (nincs benne a spanyol bankoknak nyújtott 100 milliárdos mentőcsomag!)

Görögország államadósság 2009: 129,7%

Görögország államadósság 2012: 156,9% (2011 év vége 170,3%... csökkent, mivel a magán hitelezőket kényszerítették az adósság legalább 75%-os önkéntes leírására.)

Ezek mind, mind sikersztorik ugye...

Akkor nézzük a régió országait, hogy szuper gazdasági növekedésüknek vajon mi lehet a motorja - és hát az adódik, hogy az államháztartási hiány és az államadósság felpörgetése:

Lengyelország államadósság 2009: 50,9%

Lengyelország államadósság 2012: 55,6%

Szlovákia államadósság 2009: 35,6%

Szlovákia államadósság 2012: 52,1%

Románia államadósság 2009: 23,6%

Románia államadósság 2012: 37,8%

Ehhez képest Magyarország 2009: 79,8%

Magyarország 2012: 79,2%

És akinek "sikerült" Lettországnak az "ortodox" módszerrel: GDP-jének 20%-át elveszítette 2008/2009-ben, amikor mi 6,7%-ot. A lakosság 10%-a kivándorolt az országból. 2 évig 5-6%-os volt a növekedésük, de ez 2013-ra már lassult 3,6%-ra. Még mindig 5%-kal vannak elmaradva 2009-hez képest...

Szóval nem nagyon látom azokat a sikersztorikat, amiket Magyarországnak alkalmaznia kellett volna ahelyett, mint amit alkalmazott.

Re: nincs cím

#646085 nemtoom Előzmény: #646077

http://www.portfolio.hu/gazdasag/hogyan_szabadultunk_meg_az_imf-tol_negy_kerdes_negy_valasz.187241.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Hogyan szabadultunk meg az IMF-től? Négy kérdés - négy válasz

2013. július 30. 15:40

Az IMF-hitel előtörlesztése nem izgatta fel különösebben a pénzügyi világot. Ha belegondolunk, hogy mit is jelent ez a kormányzati akció, megérthetjük azt is, hogy miért hagyja hidegen a szakértőket, miközben a politika igyekszik minél nagyobb sztorit kreálni belőle a nyári uborkaszezon kellős közepén.

Először is érdemes tisztázni, hogy az IMF-től már régen megszabadultunk. Bár még tartozunk neki, ez a tartozás semmiben sem különbözik a többi adósságunktól: nincs egyeztetett gazdaságpolitika, kikövetelhető IMF-megállapodás, egyszerű tartozás van. Amikor ezt visszafizetjük, pontosan ugyanolyan viszonyban leszünk az IMF-fel, mint most. Közgazdaságilag a jelenleg fennálló 2,8 milliárd eurónyi tartozásunk pont olyan, mint mondjuk a Templeton által birtokolt kötvényállomány. Arra is rá lehetne bökni, hogy akkor most kifizetjük, és megszabadulunk tőle. Ettől persze még a kérdés feltehető:

1. Hogyan tudunk előtörleszteni?

A fentiek alapján idő előtt törleszteni az IMF-adósságot pont ugyanúgy lehet, mint bármilyen más adósságot. Sőt, ugyanúgy lehet, mint időben törleszteni: A tipikus megoldás (különösen magas felhalmozott adósságállomány esetén), hogy új adósságpapírok kibocsátásával refinanszírozzuk a közeljövőben lejáró adósságunkat. Amennyiben azonban az államnak van elegendő likvid forrása, akkor megoldhatja a törlesztést újabb hitel felvétele nélkül is.

Az előtörlesztés tehát vagy úgy megy végbe, hogy az állam gyorsított tempóban von be a refinanszírozáshoz új forrást, vagy úgy, hogy a meglévő likvid forrásokat apasztja vele. Feszültséget ez esetben "csak" az jelenthet, hogy mekkora összeget, és mennyivel korábban fizetünk vissza. Ahogy ezt korábban jeleztük, az előtörlesztésünk csak jelképes: alig néhány hónappal fizetünk előre, vagyis nemsokára így is, úgy is ki kellene fizetnünk. Ráadásul az éves finanszírozási tervet sem borítja fel, hiszen a jövő évre csak a lejárat kisebb része lóg át.

2. Miért tudunk előtörleszteni?

Ha megnézzük az alábbi (erősen leegyszerűsített) ábrát, láthatjuk, hogy az állam likvid forrásai nem igazán növekedtek az elmúlt néhány hónapban. Vagyis az, hogy újabb (előzetes) devizakötvény-kibocsátások hiányában is gond nélkül tudunk előtörleszteni, alapvetően azért van, mert az állam likvid forrásai tartósan és régóta magasak. Semmi heroikus erőfeszítés, vagy bátor gazdaságpolitikai manőver nincs az IMF-előtörlesztés mögött, "csak" tartósan magas, elkölthető likvid pénzügyi eszközállomány. Vagyis ha így nézzük, az államnak 2,8 mrd eurót (800-850 mrd Ft-ot) előtörleszteni nem kunszt a 2000-2500 mrd Ft-os likvid állományból. (Ha pontosabbak akarunk lenni, elmondhatjuk, hogy az év első felében valamivel több devizaforrást vontunk be, mint amit ugyanebben az időszakban törlesztésre kellett fordítanunk - ilyen értelemben tehát Borbély László Andrásnak, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató helyettesének is igaza van.)

3. Miért van elég likvid forrásunk?

Megspóroljuk az adósságfinanszírozásunk kalandos éveinek áttekintését, rögzítsük inkább csak ezt: az államnak régóta magas a likvid pénzállománya. Ennek alapvetően három oka van: (1) 2008-ban az IMF-hitel részeként jelentős devizabetét képződött. (2) 2011-ben a magán-nyugdíjpénztárak államosításával újabb jelentős vagyonelemekre tett szert az állam. (3) Az európai adósságválság és a hazai gazdaságpolitikai cikkcakkok éveiben épp elég nehézség és kockázat volt az adósságfinanszírozásban ahhoz, hogy erre a likvid vagyonra vigyázzunk. (Ez demonstrálta, hogy a rövid távú államcsőd esélye nulla.)

4. Miért most fogunk előtörleszteni?

Azért, mert most van rá lehetőség, illetve mert politikailag most a leghatásosabb. Előbbi oka, hogy a nemzetközi környezet annyira sokat javult tavaly, hogy a nagyon magas likvid állomány apadása nem okoz piaci riadalmat, pénzügyi instabilitást. Volt idő, amikor teljesen kiszorultunk a deviza-kötvénypiacokról, és azt számolgathattuk, meddig lehet így húzni. Ehhez képest jelentős a javulás. Ebben szerepet játszik az is, hogy a kormány a tavalyi költségvetési kiigazítással a stabilitás iránti elkötelezettségét igazolta a piac felé. Ráadásul most már annyira kevés IMF-lejárat van, hogy ettől könnyedén lehet végre teljesen megszabadulni. Az előtörlesztés (mint feljebb láthattuk, némiképp fals) politikai üzenetével pedig még inkább igazolni lehet az oly nagyon gyűlölt IMF feletti győzelmet.

Re: nincs cím

#646084 nemtoom Előzmény: #646077

http://www.vg.hu/velemeny/elemzes/tartos-leszakadas-fenyegeti-magyarorszagot-408970

Tartós leszakadás fenyegeti Magyarországot

Az Eurostat adatai arról tanúskodnak, hogy a magyar gazdaság felzárkózása csaknem teljesen megállt az elmúlt években. A gazdaság növekedési kilátásai alapján úgy tűnik, évtizedekre vagyunk attól, hogy megközelítsük az Európai Unió átlagát.

Az egy főre jutó GDP Magyarországon az EU-átlag 66 százaléka volt 2012-ben. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt nem kerültünk közelebb az EU-hoz, miközben a régiós országok többségében újraindult a konvergencia.

tavaly Lengyelország is beérte hazánkat a vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében, és a folyamatok tükrében úgy tűnik, hogy hamarosan el is hagy bennünket. Szlovákia már 2007-ben leelőzte Magyarországot, és azóta csaknem 10 százalékpontos előnyre tett szert. Csehország komoly növekedési problémákkal küzd, de az EU-átlaghoz mért 79 százalékos mutatója így is a legjobb a régióban. A mutató 2011-ben még 80 százalék volt, az eddigi legmagasabb értéket, 83 százalékot pedig 2009-ben érte el.

Az Eurostat 2001 óta vezetett adatait vizsgálva úgy tűnik, hogy a román gazdaság egyre közelebb kerülhet a magyarhoz a következő években. A válság Romániát is különösen mélyen érintette – 2008 és 2011 között 47 százalékon stagnált az egy főre eső GDP –, ám 2012-ben két százalékpontos javulást mért az Eurostat. Noha szomszédunk potenciális kibocsátását is megtépázhatta a válság, úgy tűnik, hogy kissé kedvezőbb növekedési kilátásokkal rendelkezik, mint Magyarország. Románia az IMF programjával próbálja helyreállítani a befektetői bizalmat, miközben Magyarország a saját útját járja, és sokszor teszteli a piaci szereplők tűréshatárát.

Ha azt feltételezzük, hogy a magyar gazdaság növekedési kilátásai hosszú távon visszafogottak maradnak, akkor hazánk még évtizedek múlva sem fogja megközelíteni az EU-átlagot az egy főre jutó GDP tekintetében. Márpedig – sajnos – könnyű érveket találni amellett, hogy a gazdasági növekedés a következő években nem vesz rendkívüli lendületet Magyarországon. Igaz ugyan, hogy hazánk bővülését illetően az Európai Unió és az euróövezet kilábalása kulcsfontosságú, a belső motorok kifulladása azonban egyre szembetűnőbb. A beruházások évek óta tartó csökkenő trendje egyelőre nem állt meg, miközben a munkanélküliség nagyrészt csak a közmunkaprogramok miatt csökken. Hiába dolgoznak egyre többen a közfoglalkoztatás keretein belül, mindez nem járul hozzá a kibocsátás érdemi növekedéséhez.

z évek óta a recesszió szélén táncoló országot tekintve könnyen arra a pesszimista következetésre juthatunk, hogy a felzárkózás reménye is szertefoszlott. Ha azt feltételezzük, hogy nem következik be alapvető változás gazdaságpolitikai téren, akkor sajnos egyáltalán nem is áll távol a valóságtól ez a gondolat.

Ugyan megoszlanak az elemzői vélemények abban a tekintetben, hogy vajon Magyarország mekkora növekedési képességgel rendelkezik, de azt senki nem gondolja jelenleg, hogy a 2–3 százalékos ütem elérhető lesz a következő években. Bár egy felzárkózó gazdaságtól nem elvárhatatlan az ilyen ütemű növekedés, a szakértők mégis 0,5–1,5 százalék közé teszik a potenciális növekedést. Mindez tükröződik abban is, hogy Magyarország versenyképessége nagymértékben erodálódott az elmúlt években, ami különösképp negatív hatást gyakorol a reálkonvergenciára. A 2000-es években Magyarország eladósodása jelentős mértékben emelkedett, ám ez nem járt együtt a gazdaság robosztus növekedésével. A viszonylag magas adósságráta – és kamatkiadás – szintén korlátozhatja a felzárkózást, amit csak tovább rontanak a kiszámíthatatlan intézkedések. Pedig a befektetők bizalmának visszaszerzése nélkül a gazdasági növekedése csak álom marad.

Egyeseknek apró vigasz lehet, hogy az ezredforduló utáni ortodox és unortodox magyar gazdaságpolitika akár még tankönyvi anyag is lehet. Amellett viszont nagyon nehéz lesz érveket találni, hogy a „sikertörténetek” fejezetbe kerüljön.

Re: nincs cím

#646077 prospero Előzmény: #646037

"a Bajnaiék által felvett, de szerencsére el nem költött, MNB-ben landolt hitelből "... ez érdekes... csak, hogy tudd.... Bajnai elköltötte az IMF hitel lehívott 14,6 milliárd euros összegéből 11,5 milliárdot. 3,1 milliárdot nem költött el... az 1,5 év alatt elköltött 11,5 milliárdból tudta fenntartani a látszatot, hogy az ország már túl van a nehezén...

A visszafelé mutogatásnak sajnos mindaddig van jogalapja, amíg azok a tényezők hatnak... értsd: nem fizetjük vagy csökkentjük arányaiban az államadósságot és a privát szféra adósságát....tehát mindaddig amíg törleszteni kell az előző időszak számláit... addig nem lehet azt követelni, hogy amilyen állapotban átvette az országot a Fidesz, még csak meg se lehessen említeni a helyzetet... ez szerintem nem lenne így igazságos... különösen, hogy csak egy példát mondjak: a másik oldal mostanában a devizahitelezés 2007-2008 közötti elszabadulásáért az első Orbán kormányt teszi felelőssé, mert 2001-ben konvertibilissé tették a forintot... és onnantól fogva szabadon tarthattál devizát, nem kellett az MNB-be rohangálni engedélyért...Ez már tényleg a no comment kategória...

De ha most pl. forintosítanák a devizahiteleket, akkor le lehetne zárni ezt a korszakot... utána pár évvel már jogosan lehet számonkérni, hogy akkor hogyan is fejlődött a gazdaság a ti kormányzásotok alatt... de addig amíg az előző szart kell lapátolni...nem jogos annak figyelmen kívül hagyása, hogy hogyan is álltunk az Úr színe előtt 2010-ben.

És szerintem, ahhoz képest ahogy álltunk, és az ami van... az jobbnak tűnik, mint bármely másik ország teljesítménye, akik hasonló szar helyzetből indultak 2010-ben.