azért sem helyes a számítás sztm, mert valag pénz sosem járt itthon, jutalékot kintre fizették...
azért sem helyes a számítás sztm, mert valag pénz sosem járt itthon, jutalékot kintre fizették...
Engem érdekelne, hogyan jött ki a magyarországi adat...valami háttérszámítás van?
John Christensen nemzetközi közgazdász tanulmánya
1./
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét
menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba.
Most akkor ezt forintosítjuk, hogy a nagyságrend még jobban látszódjon: 48, 000,
000, 000, 000, azaz 48 ezer milliárd forintot!!! (200 forintos dollár árfolyamon)
(John Christensen, a Tax Justice Network igazgatója. Közgazdász, korábban
offshore bankár volt.)
Sajnos hazánk ezzel az eredménnyel a világon a 12. helyen áll a kirabolt országok
között.
Sokkal korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és
Kazahsztánt is megelőzzük, ezt egy nemzetközi jelentés állítja.
2./
John Christensen a Hetek című újságnak ma elmondta, hogy példátlan, hogy egy
ország a teljes államadósságának két és félszeresét külföldre engedje úgy,
hogy abból semmiféle bevétele nem származik. A megdöbbentő adatok arra utalnak,
hogy az elmúlt 30 év sorozatos külföldi hitelfelvételei és megszorításai jórészt
értelmetlenül történtek.
Offshore számlákon az államadósság duplája! Ez az államadósság két és
félszerese!!!
3./
Többéves kutatás után a héten jelent meg az első átfogó világjelentés az
adóparadicsomokba menekített magánvagyonokról. Az igazságos adózásért küzdő,
vezető közgazdászokból
és bankszakemberekből álló Tax Justice Network civil szervezet azt állítja, hogy
2010 végén legalább 21 ezer milliárd dollár értékű magánvagyon rejtőzött offshore
számlákon.
Ez az összeg - ami csak a pénzeszközöket vette számba, és nem tartalmazza az
offshore ingatlanokat, jachtokat és céges tulajdont - megegyezik az Egyesült Államok
és Japán
együttes éves nemzeti össztermékével (GDP).
4./
"Az adóparadicsomok száma a gazdasági válság óta folyamatosan növekszik,
csakúgy mint az ide menekített vagyonok mértéke" - mondta a Heteknek a Tax
Justice Network igazgatója,
John Christensen. Jelenleg 73 ilyen állam és önálló adójogi státussal rendelkező
tartomány van, amelyek a nulla összegű vagy minimális adókulcsok mellett
titoktartást - beazonosíthatatlan tulajdonú,
anonim számlákat, alapítványokat és cégeket - kínálnak a külföldiek számára.
"Az adóparadicsomokba nem azért viszik a vagyonokat, hogy ott kedvezőbb
feltételek mellett forgassák a tőkét. A legtöbb ilyen helyre a milliárdosok be sem
teszik a lábukat,
nem költenek és nem
termelnek itt, egyszerűen csak odaviszik a pénzüket, hogy teljesen kivonják az
országuk adózása alól" - állítja Christensen.
Az offshore ára (The Price of Offshore) című kutatás során a világ legnagyobb
adatbázisainak, a nemzetközi szervezetek jelentéseinek és az egyes országok
költségvetési összesítéseinek
2/3
felhasználásával a kutatók azt állapították meg, hogy a világgazdaság "fekete
lyukaiban" több pénz tűnt el adómentesen az elmúlt években, mint amennyit a
kormányok megpróbáltak -
az adófizetők pénzéből - a válságkezelésre biztosítani.
"Ezek a pénzek nem vesznek részt az értékteremtésben, nem teremtenek
munkahelyeket, legfeljebb a spekulatív tőkepiacokon jelennek meg" - állítja
Christensen, aki elmondta:
a legnagyobb offshore vagyonokat nem ismeretlen "no name" bankok, hanem a világ
top pénzintézetei kezelik.
5./
A pénzügyi válság éveiben a világ 50 legnagyobb bankja évente 16 százalékkal
növelte az ügyfeleik által offshore számlákon elhelyezett összegeket.
Ez a privátbanki prémium szolgáltatás a legjövedelmezőbb banki üzletág, ennek
ellenére a bankok egy része állami mentőövet igényelt.
"A szuper bankokon belül is kiemelkedik három pénzintézet - a svájci UBS, a szintén
svájci Credit Suisse és az amerikai Goldman Sachs -, amelyek a világelit kedvenc
bankjai.
Ezek mind prémium szolgáltatást nyújtanak és kiterjedt hálózattal rendelkeznek a
népszerű adóparadicsomokban."
6./
A Tax Justice Network adatai szerint Magyarország méretéhez és tőkeerejéhez
képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az
offshore jelenség miatt.
242 milliárd dollár magántőke - a teljes magyar államadósság két és félszerese -
került offshore számlára. Az összeg abszolút mértékben is hatalmas: ezzel a
világranglista 12. helyét foglaljuk el.
Európából senki nem előz meg bennünket, és a többi kontinensről is csak gazdasági
világhatalmak és néhány olajország. A sokat szidott európai válságállamok - például
Görögország -
nincsenek az első húszban sem. Tekintve, hogy a kommunizmus alatt nem léteztek
jelentős magánvagyonok, ezért megkockáztatható az állítás, hogy a 242 milliárd
dollárnyi offshore pénz nagy része
a privatizáció során került magánkézbe. Az ország ezzel kétszeresen is pórul járt: a
gyakran érték alatt dobra vert állami javak nem is maradtak az országban, hanem
adómentesen külföldön fialtak tovább.
Magyarországnak maradt a folyamatos eladósodás, hitelfelvételek és megszorítások
ördögi köre - kormányzatoktól függetlenül.!!!!
Ráadásul a magyar offshore milliárdosok közül még Berezovszkijok és Abramovicsok
sem kerültek ki.
Pedig a külföldi milliárdosokat sorozatban termelő Oroszországból is csak alig több
mint háromszor annyi pénzt sikerült külföldre juttatni, mint Magyarországról.
7./
Ráadásul Magyarországnak nem volt olyan vezetője sem, mint Vlagyimir Putyin, aki -
vitatható módszerekkel, de - hazahozatta az offshore paradicsomokba síbolt
vagyonok jelentős részét.
Ebből a szempontból új megvilágításba kerülhet a magyar adósságválság: valóban
nem lett volna szükség IMF-re és uniós mentőövre - de Bokros-, Gyurcsánycsomagra
sem -,
ha a politikai elit az elmúlt 20-25 évben hatékonyan fellép az országkárosító
jelenséggel szemben.
3/3
8./
A jelentés nemcsak az egyes országok veszteségét vizsgálta, hanem a nyerteseket
is.
"A szupergazdagok egyre jobban elhúznak. Ma a világ összes magánvagyonának
mintegy 30 százaléka egy nagyobb futballstadionnyi ember - 91 ezer fő - kezében
van.
Ők azok, akiknek egyenként 30 millió (ez a szövegkörnyezet alapján valószínűleg
elírás, és 30 milliárd lehet a helyes összeg - NIF szerk. megj.) dollárt meghaladó
vagyonuk van.
Utánuk következnek az 1-30 milliárd dollár közötti vagyonnal rendelkezők (9,3
millióan), akik a világ magánvagyonának további 51 százalékát birtokolják.
Ez a maroknyi elit - amely a világ lakosságának 0,14 százalékát teszi ki - négyszer
annyi pénzzel (44 800 milliárd dollárral) rendelkezik, mint a többi 6,7 milliárd ember
- a világ lakosságának 99,86 százaléka -, akik nem dollármilliomosok.
9./
Ennek a hatalmas vagyonnak a fele (a szupergazdagok esetében a 70 százaléka)
offshore számlákon van. A számok azt mutatják, hogy az Occupy-mozgalom híres
jelszava -
"mi vagyunk a 99 százalék, ők az 1 százalék" - inkább alulbecsülte a valóságot. A
hangzatos ígéretek ellenére ezen a téren nagyon gyenge a nemzetközi felügyelet.
Hiába ígért például a G20-csoport hathatós összefogást, a gyakorlatban nem sok
történt. Ezért az egyes országok - például a német adóhatóság - megpróbálnak a
feketepiacon
hozzájutni bizalmas adatokhoz a külföldre menekített vagyonokról.
"Ez a globalizáció gyenge pontja - mondja Christensen. - Felszabadítottuk a globális
tőkemozgásokat, de nem szerveztük meg az együttműködést az országok között,
hogy a pénz ne tűnhessen el az adóparadicsomokba. Ezért azt javasoljuk, hogy a
világ valamennyi országának részvételével jöjjön létre egy globális adózási
egyezmény.
Ez automatikus információcserét biztosítana az adóhatóságok között. Csak azok a
bankok működhetnének, amelyek alávetik magukat az offshore információk
átadásának,
beleértve az offshore cégek, részvénytársaságok és alapítványok valódi
tulajdonosainak adatait is."A szakember elismeri, hogy ez nem fog egyik évről a
másikra megtörténni,
de - mint mondja - az adómentes vagyonokból származó jövedelem megadóztatása
olyan jövedelmet szabadíthat fel, ami megoldást jelentene például az európai
adósságválság
megoldására vagy számos ínségben élő ország valódi megmentésére.
10./
A kérdés, hogy ki és kik voltak a felelősek hazánkban ebben a rablássorozatban?
Miért nem vonnak senkit felelősségre? Ha valaki egy szalámit lop a boltból, azt egy
életre megbélyegzik, aki milliárd dollárokat lop el az pedig az elithez tartozik.
Ez valójában költői kérdés, hiszen tudjuk, "holló a hollónak nem vájja ki a szemét!" (A
szemét!)
http://hetek.hu/hatter/201207/magyarorszag_elrablasa
MAGYARORSZÁGOT KIRABOLTÁK - TÉNYSZERŰEN - SZÁMSZERŰEN.
Volt már ilyesmi próbálkozás, akarták versenyeztetni a bankokat forint hitelezésben a végtörlesztéskor, de nem működött, szerintem azóta is a GVH-nál van.
Reméljük most sikeresebb lesz!
Matolcsy nem ekkora stratéga. De aki mögötte van, az nem semmi ember. (Team?)
miért gondolod h áll mögötte valaki ?
tolcsy maga is lehet egy autista nemde ? :o)
Következő EP választáson remélhetőleg fordul a kocka és Európa lakossága kigolyózza az EP-ből a ballibsi sz@rkavarókat.
Ebben a legundorítóbb az, hogy immár tudható, hogy 2013-at sem látják, de mégis csalhatatlanul tudnak HAZUDNI 2014-re.
Tudjátok mi jutott eszembe? Nem tudom ki áll Matolcsy mögött, de hogy egy zseni (autista?), az hétszentség. Basszuskulcs, hát most esik le a lényege a bejelentett csomagnak, ami akkora, hogy belefájdult a lábam is.
Hát embörök! Tudjátok mi az, hogy 2%-on KELL kihelyezni az MNB hiteleket a bankoknak? AZT, hogy meg kell oldaniuk a 2%-os kamatmarzsból való gazdálkodást.
Azaz elvárhatóvá(!) teszik a 2%-on történő hitelezést, vagyis azt, hogy ne lehessen több a kamatmarzs. És tiszta malom csiki-csuki, aki nem megy ebbe bele, az kimarad még ebből is, mert senki sem fog hozzájuk menni hitelért, aki meg belemegy, az benne is marad.
Brávó!
Milyen okosak az Európai Uzsoraunió bürokratái, hogy már előre látják 2014-et is.
Közben roskadozik az egész EU tákolmány, de akkor is bennünket szívatnak, amikor más tagországokban sokkal, de sokkal nagyobb baj van és nem néhány tized az eltérés, hanem a 3%-os hiány küszöb többszöröse.
Remélem, bejön a jóslat, lesz növekedés és az se lepne meg, ha a 2013-as hiány ennek eredményeként 2% alá is bemenne. Tavaly sikerült a 2.1%.
Mi az hogy végre? Hát amiket én írogattam eddig azok már nem is voltak jó hírek? :) Meg vagyok sértődve :)
Bajban lesz Brüsszel, hogy hogyan kaszálja el Magyarországot a túlzott deficit ügyben....nemcsak a növekedés lehet több a brüsszeli előrejelzésnél amit már elemzők kezdenek pedzegetni, hanem a programnak fiskális hatása is lehet, ami legjobb esetben akár a 100 milliárdot is elérheti, ami a GDP 0,3%-os javulást feltételez a hiányban... A becsült hiány 2014-re Brüsszel szerint 3,4%....
Na meglátjuk...
"Az MNB új hitelprogramjával a költségvetés mindenképp jól jár. A 2014-es választási évben 11 milliárd pluszt biztos hoz majd, de az is lehet, hogy ennek többszörösével is könnyíti Matolcsy György jegybankelnök Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter dolgát.
A leült banki hitelezés megsegítését, a gazdasági növekedés megtámogatását vette célba a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten elindított programjával, legalább is ezt reméli az új vezetés a növekedési hitelprogramnak keresztelt akciótól. A jegybank lépéseinek azonban van egy járulékos haszna is: a 2014-es költségvetésnek 11 milliárdot biztos hoz, de szélsőséges esetben 100 milliárd forint pluszt is jelenthet az [origo] számításai szerint.
A kkv-kat olcsó hitelekkel elárasztó lépéssel első körben a jegybank veszteséget vállal magára. Az MNB 250 milliárd forintot nulla százalékos kamatra ad oda a kereskedelmi bankoknak, akik a jegybank reményei szerint legfeljebb két százalékos kamatfelárat pakolnak rá, és így adják tovább mikrovállalkozásoknak és kkv-knak. A jegybank a pénzt ehhez úgy teremti elő, hogy 250 milliárd forint értékben megnöveli a kéthetes jegybanki kötvényállományt, amire a jegybanki alapkamatot (most 5 százalék) fizet. Cserébe viszont semmit nem kap, így az egész ügyleten az MNB 6,25 milliárd forintot bukik. (250 milliárd forintnál 5 százalék az éves kamatveszteség, azonban a program csak a második félévben indul, ezért fél éves kihatást kell számolni.)
Van haszon is
A növekedési hitelprogramnak a második pillére azonban busásan visszahozza az első pilléren benyelt veszteséget. A jegybank itt is 250 milliárdos, nulla százalékos kölcsönt nyújt a kereskedelmi bankoknak, akik erre szintén 2 százalékos felárat tesznek rá. A kkv-k ezt arra használhatják fel, hogy saját devizahitelüket ezzel a két százalékos kamatozású forinthitelre cserélik.
A hitel felhasználási célja mellett annyiban tér el ez az első pillértől, hogy a jegybank a devizatartalékból 250 milliárd forintnak megfelelő eurót, azaz most durván 0,8 milliárd eurót is elad a kereskedelmi bankoknak piaci árfolyamon, azért, hogy a devizahitel lecserélése ne mozgassa be a forintárfolyamot.
A deviza eladásakor az MNB lefölözi azt a nyereséget, amely az árfolyamváltozásból fakad: valahol 270-275 forint között van a devizatartalék beszerzési átlagára, a kereskedelmi bankoknak pedig piaci árfolyamon adja el az eurót, ami most 297 forint. A kettő különbözete durván 25 forint, ennyit nyer minden egyes euró után (ha a piaci árfolyam nyáron is itt lesz, ahol most van). A 0,8 milliárd euró után így 20 milliárd forint haszonra tesz szert az MNB.
A második pillér összességében így 17,5 milliárd forintos nyereséget jelent a jegybank szempontjából, mert az árfolyamnyereség mellett némi veszteség itt is keletkezik a devizatartalék után kapott kamatok elvesztése miatt.
Győzködik a bankokat
A harmadik pillér bonyolultabb, mint az első kettő, és több is múlhat rajta. A jegybank szeretné 900 milliárd forinttal mérsékelni a kéthetes kötvényállományt, azért, hogy az erre jutó kamatot megússza. Ennek éves költsége 45 milliárd forint, fél év alatt ennek a fele, 22,5 milliárd forint.
A kötvényállomány akkor tud csökkenni, ha a devizatartalék apad, a 900 milliárd forintnak megfelelő, vagyis durván 3 milliárd euróval, ez pedig akkor állhat elő az ország pénzügyi stabilitási szempontjainak szem előtt tartása mellett, ha az ország (a kereskedelmi bankok és a magyar állam) rövid lejáratú tartozásai ennyivel csökkennek.
A jegybank ezért arra igyekszik rávenni a kereskedelmi bankokat, hogy fizessék vissza az egy-két éven belül lejáró adósságukat idő előtt. Ehhez a jegybank két módon nyújthat segítséget. Az egyik esetben megállapodást köt a kereskedelmi bankkal, hogy a jegybank a devizát odaadja a kereskedelmi banknak egy adott, jellemzően piaci árfolyamon, és abban is megegyeznek, hogy ugyanezen az árfolyamon a kereskedelmi bank visszaadja a devizát a jegybanknak, miután a kereskedelmi bank visszatörlesztette az egy-két éven belül lejáró hitelét (ezt az egész tranzakciót devizaswapnak hívják). A második esetben egyszerűen a devizát eladja a jegybank az aktuális árfolyamon a kereskedelmi banknak, aki abból visszafizeti a hitelét.
11 milliárd biztos bejön
Ami fix, hogy a két esetre összesen 3 milliárd eurója van a jegybanknak, többet nem akar erre fordítani. A múlt heti jegybanki nyilatkozatok arra utaltak, az első esetet preferálják. Ekkor a jegybanknak hozzávetőleg ugyanakkora vesztesége, 22,5 milliárd forint is lenne, mint amennyit megnyer a 900 milliárd forintos kötvényállomány-mérséklődéssel.
A második esetben azonban csak jóval kisebb, 9 milliárd forintos vesztesége lenne, ráadásul árfolyamnyereségre is szert tehetne a jegybank (a fent említett okból, 270-275 közötti bekerülési átlagáron szerzett eurót ad el közel 300 forinton a kereskedelmi banknak). Ha a teljes keretösszeget, 3 milliárd eurót a másodikként említett formában használná a jegybank, akkor 75 milliárdos nyereségre is szert tudna tenni, és másik módszerből adódó veszteség is megspórolható. Bár ez, ha hihetünk a múlt heti nyilatkozatoknak, nem elsődleges cél, mert inkább a devizaswapot erőltetnék, kizárni mégsem lehet, mert a részletek kidolgozása még folyamatban van.
Egy szó mint száz, a jegybank a hárompilléres csomaggal minimálisan 11 milliárd forinttal javul az MNB eredménye, szélsőséges esetben azonban ez a haszon felkúszhat akár 100 milliárd forintra is. Ennek pedig az a jelentősége, hogy a jegybanki eredmény egy év késéssel az állami költségvetésben is megjelenik, vagyis a 2014-es költségvetési egyenleget javítja, a hiányt csökkenti. A 11 milliárd forint innen nézve nem jelent túl sokat, ellenben a 100 milliárd forintos tétel annál inkább, az a GDP 0,3 százalékának felel meg.
A kormány az uniós források megvonásával fenyegető uniós túlzottdeficit-eljárás lezárását, megszüntetését szeretné elérni, a GDP-ben mérve pár tized százalékpontokon megy a vita az Európai Bizottsággal, az uniós testület legutóbbi, februári előrejelzésében 3,4 százalékos hiányt prognosztizált 2014-ben, a jegybanki eredmény érdemi javítása a deficitből máris 0,3 százalékpontot lefaragna. Február óta azonban a költségvetés más területein is olyan dolgok történtek, amelyek a teljes előrejelzés újraszámolást kívánják meg, ez történik meg áprilisban, aminek az eredményét május elején közli Brüsszel."
Pár hónapja még hogy mondta az uzsorások helyi helytartója és csapata, hogy fel kell venni az IMF hitelt, nem lehet csökkenteni az alapkamatot, mert akkor micsoda HUF gyengülés következik és jön az államcsőd jajajaj...
Most ott tartunk, hogy már erre az évre 4% vagy az alatti alapkamatra számít mindenki, kivéve a libsi csürhét, amelyik még most is a feszültséget próbálja gerjeszteni minden téren.
PATAI ÚR pedig akkorát fordult, hogy mostantól ISTEN HOZTA közöttünk.
Az, hogy azt mondja, hogy ezentúl tisztességes eredményt elérő bankrendszert akarnak, az maga a múlt bűneinek a beismerése és felfoghatjuk bocsánatkérésnek is. Mondhatni, szinte azt mondta: ne haragudjatok, DE EDDIG EZT VÁRTÁK EL TŐLÜNK, de nekünk sem tetszett.
Bocsánatkérés elfogadva, Isten hozza a tisztességes BANKOKAT Magyarországon.
és hopp-hopp-hopp ! hogy változik a banki kommuniké :o))) más a harmadik bank üdvözli az mnb akcióját, hogy 2%-on nyújthatnak hiteleket a vállakozásoknak :o))) hova jutottunk ... Istenem hova ?! :o)))
és épp a rafi, amelyik tavaly év elején olyan kirohanásokat csinált hogy csak na !
teccik a magyar piac ? ugye ? szép a magyar piac ? ugye ? látjátok már hogy vagy alkalmazkodtuk és tisztességesek lesztek vagy mehettek amerre láttok !
Nincs ebben semmi hihetetlen. Tessék elolvasni a tanulmányomat, hogy mi nyomorította meg az országot, most hogy kijelentettük nincs árfolyamcél és tényleg teszünk rá, így már semmi értelme a forint ellenében történő spekulácónak, ergo brutálisan becsökken a hozamelvárás. Ennyi. Érik a 3-al kezdődő alapkamat, ahogy írtam és a 3-al keződőd hozamok.
Ha pedig a nem rezidens bankokat, a csinovnyik haveri kör maradékát kizavarják a jegybankból, a TISZTESSÉGES BANKOK pedig levegőt kapnak, akkor olyan brutálisan alacsony jegybanki kamatot fogtok látni, amit eddig álmotokban sem képzeltetek el.
És akkor most ehhez tegyük hozzá, hogy már nemzetközi intézmények IS növekedést várnak.
Tehát jön egy hivatásos ribanc terrorista terrorisztánból, aki elkezdi verni a palávert, hogy itt nincs demokrácia.
És a hülye ribancnak annyi esze sincs, hogy amikor a demokrácia mindenhol omlik össze, akkor mindig az erős kezű kormányokban bíznak a befektetők, mert amikor káoszba hullik a demokrácia, akkor csak ez képes ezt az időszakot átvészelni.
Ergo minél jobban k*rválkodik, annál nagyobb szivességet tesz nekünk. Mert innentől azt állítani, hogy nem lesz rendben a költségvetésünk, az ugye nem lenne egy cseppet sem reális. Sőt mi több, innen lesz igazán látható, hogy mit művelt az a mocsadék marxista bűnbanda, hiszen ha eddig is ezt a gazdaságpolitikát folytattuk volna, akkor csak számoljátok ki, hogy mennyi pénz maradhatott volna a gazdaságban a kamatfelárak nélkül.
Döbbenet, hogy mekkora kifosztás volt.
Most meg üzlet van.
Hisztériás jó sajtót vásárló ügyeskedő uzsoramaffia kifelé, befektetni vágyó tisztességes cégek, emberek befelé. Ennyi, innentől UP!
fájdalom :o( remélem eccer repülünk még, ha nem is bőingekkel, de tukkal ;o)
Miért sikerült megmenteni a cseheknek a légitársaságukat?
"A csehek sikerében annak is komoly szerepe volt, hogy a nagy nyereséget termelő prágai repteret nem privatizálták, így azt egy cégbe terelve a CSA-val, valamint több kisebb repülési háttérszolgáltatást végző céggel, keresztfinanszírozni tudták a légitársaság veszteségeit.
Nálunk a Budapest Airportot a Gyurcsány-kormány 2005-ben igen magas áron eladta, ez akkor segített a költségvetést kissé kipofozni, de eleve lehetetlenné tett egy cseh jellegű megoldást a Malév megsegítésére. Hiába tett a Malév és a CSA hasonló költségcsökkentő lépéseket (például mindketten eladták a London Heathrow-i repülési jogaikat), a Malév esélyei a magasabb költségszint miatt mindig rosszabbak voltak, az állam is kénytelen volt többet költeni a légitársaságra, mint a csehek. (Az uniós vizsgálat a cseheknél 100 millió euróról szólt, a magyar állam ennek ötszörösét tolta három év alatt a Malévba.)"
A sikeres ellenzéki gazdasági stratégia egy remek példája...
