Hozzászólás
prosperoBajban lesz Brüsszel, hogy hogyan kaszálja el Magyarországot a túlzott deficit ügyben....nemcsak a növekedés lehet több a brüsszeli előrejelzésnél amit már elemzők kezdenek pedzegetni, hanem a programnak fiskális hatása is lehet, ami legjobb esetben akár a 100 milliárdot is elérheti, ami a GDP 0,3%-os javulást feltételez a hiányban... A becsült hiány 2014-re Brüsszel szerint 3,4%....
Na meglátjuk...
"Az MNB új hitelprogramjával a költségvetés mindenképp jól jár. A 2014-es választási évben 11 milliárd pluszt biztos hoz majd, de az is lehet, hogy ennek többszörösével is könnyíti Matolcsy György jegybankelnök Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter dolgát.
A leült banki hitelezés megsegítését, a gazdasági növekedés megtámogatását vette célba a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten elindított programjával, legalább is ezt reméli az új vezetés a növekedési hitelprogramnak keresztelt akciótól. A jegybank lépéseinek azonban van egy járulékos haszna is: a 2014-es költségvetésnek 11 milliárdot biztos hoz, de szélsőséges esetben 100 milliárd forint pluszt is jelenthet az [origo] számításai szerint.
A kkv-kat olcsó hitelekkel elárasztó lépéssel első körben a jegybank veszteséget vállal magára. Az MNB 250 milliárd forintot nulla százalékos kamatra ad oda a kereskedelmi bankoknak, akik a jegybank reményei szerint legfeljebb két százalékos kamatfelárat pakolnak rá, és így adják tovább mikrovállalkozásoknak és kkv-knak. A jegybank a pénzt ehhez úgy teremti elő, hogy 250 milliárd forint értékben megnöveli a kéthetes jegybanki kötvényállományt, amire a jegybanki alapkamatot (most 5 százalék) fizet. Cserébe viszont semmit nem kap, így az egész ügyleten az MNB 6,25 milliárd forintot bukik. (250 milliárd forintnál 5 százalék az éves kamatveszteség, azonban a program csak a második félévben indul, ezért fél éves kihatást kell számolni.)
Van haszon is
A növekedési hitelprogramnak a második pillére azonban busásan visszahozza az első pilléren benyelt veszteséget. A jegybank itt is 250 milliárdos, nulla százalékos kölcsönt nyújt a kereskedelmi bankoknak, akik erre szintén 2 százalékos felárat tesznek rá. A kkv-k ezt arra használhatják fel, hogy saját devizahitelüket ezzel a két százalékos kamatozású forinthitelre cserélik.
A hitel felhasználási célja mellett annyiban tér el ez az első pillértől, hogy a jegybank a devizatartalékból 250 milliárd forintnak megfelelő eurót, azaz most durván 0,8 milliárd eurót is elad a kereskedelmi bankoknak piaci árfolyamon, azért, hogy a devizahitel lecserélése ne mozgassa be a forintárfolyamot.
A deviza eladásakor az MNB lefölözi azt a nyereséget, amely az árfolyamváltozásból fakad: valahol 270-275 forint között van a devizatartalék beszerzési átlagára, a kereskedelmi bankoknak pedig piaci árfolyamon adja el az eurót, ami most 297 forint. A kettő különbözete durván 25 forint, ennyit nyer minden egyes euró után (ha a piaci árfolyam nyáron is itt lesz, ahol most van). A 0,8 milliárd euró után így 20 milliárd forint haszonra tesz szert az MNB.
A második pillér összességében így 17,5 milliárd forintos nyereséget jelent a jegybank szempontjából, mert az árfolyamnyereség mellett némi veszteség itt is keletkezik a devizatartalék után kapott kamatok elvesztése miatt.
Győzködik a bankokat
A harmadik pillér bonyolultabb, mint az első kettő, és több is múlhat rajta. A jegybank szeretné 900 milliárd forinttal mérsékelni a kéthetes kötvényállományt, azért, hogy az erre jutó kamatot megússza. Ennek éves költsége 45 milliárd forint, fél év alatt ennek a fele, 22,5 milliárd forint.
A kötvényállomány akkor tud csökkenni, ha a devizatartalék apad, a 900 milliárd forintnak megfelelő, vagyis durván 3 milliárd euróval, ez pedig akkor állhat elő az ország pénzügyi stabilitási szempontjainak szem előtt tartása mellett, ha az ország (a kereskedelmi bankok és a magyar állam) rövid lejáratú tartozásai ennyivel csökkennek.
A jegybank ezért arra igyekszik rávenni a kereskedelmi bankokat, hogy fizessék vissza az egy-két éven belül lejáró adósságukat idő előtt. Ehhez a jegybank két módon nyújthat segítséget. Az egyik esetben megállapodást köt a kereskedelmi bankkal, hogy a jegybank a devizát odaadja a kereskedelmi banknak egy adott, jellemzően piaci árfolyamon, és abban is megegyeznek, hogy ugyanezen az árfolyamon a kereskedelmi bank visszaadja a devizát a jegybanknak, miután a kereskedelmi bank visszatörlesztette az egy-két éven belül lejáró hitelét (ezt az egész tranzakciót devizaswapnak hívják). A második esetben egyszerűen a devizát eladja a jegybank az aktuális árfolyamon a kereskedelmi banknak, aki abból visszafizeti a hitelét.
11 milliárd biztos bejön
Ami fix, hogy a két esetre összesen 3 milliárd eurója van a jegybanknak, többet nem akar erre fordítani. A múlt heti jegybanki nyilatkozatok arra utaltak, az első esetet preferálják. Ekkor a jegybanknak hozzávetőleg ugyanakkora vesztesége, 22,5 milliárd forint is lenne, mint amennyit megnyer a 900 milliárd forintos kötvényállomány-mérséklődéssel.
A második esetben azonban csak jóval kisebb, 9 milliárd forintos vesztesége lenne, ráadásul árfolyamnyereségre is szert tehetne a jegybank (a fent említett okból, 270-275 közötti bekerülési átlagáron szerzett eurót ad el közel 300 forinton a kereskedelmi banknak). Ha a teljes keretösszeget, 3 milliárd eurót a másodikként említett formában használná a jegybank, akkor 75 milliárdos nyereségre is szert tudna tenni, és másik módszerből adódó veszteség is megspórolható. Bár ez, ha hihetünk a múlt heti nyilatkozatoknak, nem elsődleges cél, mert inkább a devizaswapot erőltetnék, kizárni mégsem lehet, mert a részletek kidolgozása még folyamatban van.
Egy szó mint száz, a jegybank a hárompilléres csomaggal minimálisan 11 milliárd forinttal javul az MNB eredménye, szélsőséges esetben azonban ez a haszon felkúszhat akár 100 milliárd forintra is. Ennek pedig az a jelentősége, hogy a jegybanki eredmény egy év késéssel az állami költségvetésben is megjelenik, vagyis a 2014-es költségvetési egyenleget javítja, a hiányt csökkenti. A 11 milliárd forint innen nézve nem jelent túl sokat, ellenben a 100 milliárd forintos tétel annál inkább, az a GDP 0,3 százalékának felel meg.
A kormány az uniós források megvonásával fenyegető uniós túlzottdeficit-eljárás lezárását, megszüntetését szeretné elérni, a GDP-ben mérve pár tized százalékpontokon megy a vita az Európai Bizottsággal, az uniós testület legutóbbi, februári előrejelzésében 3,4 százalékos hiányt prognosztizált 2014-ben, a jegybanki eredmény érdemi javítása a deficitből máris 0,3 százalékpontot lefaragna. Február óta azonban a költségvetés más területein is olyan dolgok történtek, amelyek a teljes előrejelzés újraszámolást kívánják meg, ez történik meg áprilisban, aminek az eredményét május elején közli Brüsszel."