Te is kicsit túl sok marxot olvastál, és megártott neked.

Az nem a plebszre hivatkozás, amikor VÁLASZTÁSI EREDMÉNYRE hivatkozik valaki. Az TÉNYRE hivatkozás. A plebszre hivatkozás pedig nyomatékosítása annak, hogy "az lesz amit akarok, MERT ÉN TUDOM, HOGY A NÉP MIT AKAR" és majd eldöntöm helyette.

A népszavazás az esetek többségében puszta demagógia, elég csak a négyigenes, vagy az EU-s népszavazásra gondolni. MINDIG csak arról van szó, hogy a hatalom akarja magát legitimizálni, vagy a hatalomba igyekvő akar ezzel pozíciókat szerezni és aktivizálni a szavazókat.

Most csak a könnyed játék kedvéért, próbáljad meg a marxista agyadat kikapcsolni. EBBEN az országban MIKOR volt olyan, hogy érvényes lett volna egy 2/3-os népszavazás? Szavazni, választásokra sem szokás ilyen arányban elmenni, nemhogy egy népszavazásra... Az EU csatlakozási népszavazás például érvénytelen(!) volt, mégis futott Medgyessi aláírni a csatlakozást, holott ha komolyan vette volna a népszavazást, akkor az annyit tett volna, hogy alá sem írhatott volna, hiszen nemhogy 2/3-os, de még csak 50%-os támogatottságot sem tudott felmutatni, hiszen összesen nem volt annyi szavazata.

Az alkotmányozás a Parlament feladata, és ezzel a Parlament 1989 óta számtalan alkalommal élt, DE SOHA nem volt erről népszavazás, illetve amikor volt (például EU belépés!), akkor az NEM erősítette meg az alkotmánymódosítást. És soha eddig igény sem volt erre.

Amiben tehát alapvető tévedésben vagy, az az, hogy egy angol HAGYOMÁNYOS rendszerben természetesen elképzelhetetlen a változás, egy svájci HAGYOMÁNYOS rendszerben elképzelhetetlen a változás, azaz abban a rendszerben elképzelhetetlen a változás, hogy MEGKÉRDEZIK-E a népet valamiről. Ez ügyben pedig felhívnám a figyelmed arra, hogy:

- Anglia nem demokrácia, nem népköztársaság, nem köztársaság, hanem ALKOTMÁNYOS MONARCHIA (immár több száz éve), amelyben mellesleg a mai napig él és működik a Lordok háza származási és születési előjogon és senkinek eszébe sem jut, hogy népszavazást írjon ki arról, hogy "szükség van-e rá", annak ellenére, hogy ez egy teljességgel nyilvánvalóan NEM demokratikus intézmény.

- Svájc pedig olyan távol áll a demokráciától mint Makó Jeruzsálemtől, az ugyanis egy totális diktatúra(!), amelyben gyakorlatilag lehetetlen a változás és a változtatás, ráadásul kifejezetten diszkriminálnak mindenkit származási alapon, aki nem svájci. Olyan szintű SZABÁLYBETARTÁS és SZABÁLYBETARTATÁS van arrafelé, amihez képest az US szabályrendszere (amiről köztudott, hogy rendőrállam) tényleg demokratikus szabadságjogokkal van tele.

Mindezen túlmenően felhívom figyelmed arra, hogy Svájc nem demokrácia és nem köztársaság, sőt nem is szövetségi köztársaság, hanem a közkeletű félreértésekkel ellenében SVÁJCI FÖDERÁCIÓ, azaz valójában FÜGGETLEN KANTONOK SZÖVETSÉGE.

Ennek megfelelően szó sincs arról, amit marxista módon hallucinálsz, egyszerűen arról van szó, hogy a Svájci föderáció alkotmányát ÉRTELEMSZERŰEN a kantonoknak meg kell népszavaztatni, egyszerűen azért, mert az KANTONON FELÜLI(!) döntés, és KANTONON FELÜLI DÖNTÉST kell népszavazásra bocsájtani. És ezekben az esetekben MINDIG érvényes a népszavazás, SEMMIFÉLE küszöb, határ nincs, ugyanis a népszavazás KIÍRÁSÁHOZ kellenek a feltételek, azonban azok MINDIG SZÖVETSÉGI ÜGYEKRE vonatkoznak.

Ez - ha nagyon óhajtod - az lenne magyarra lefordítva, hogy az EU által meghozott jogszabályokat meg lehetne támadni akár magyarországi népi kezdeményezéssel is, amelyet KÖTELEZŐ lenne EURÓPÁBAN(!) népszavaztatni, és ha az jön ki, hogy "nem tetszik a népnek", akkor a jogszabályt kötelező lenne eltörölni.

Tetszik érteni, hogy Európában miért nincs jelenleg demokrácia? Ugyanis az intézmények jogszabályai ellen a NÉP nem emelhet szót!

Van ugyanakkor Magyarországon (ami nem szövetségi állam, vagy föderáció) népszavazást kérni svájci értelemben? NINCS. Mert nincs értelme, mert nem lehet értelmezni. Magyarország esetében ezt akkor lehetne értelmezni, ha még Nagy Magyarország lenne, ami laza föderációs szövetséggel tartalmazná mondjuk az önálló parlamentű autonom Vajdaságot, Erdélyt, Felvidéket, Horvátországot, Kárpátalját, satöbbit, és csak úgy lehetne az ezen SZÖVETSÉGET meghatározó ALKOTMÁNYT módosítani, ha MINDEN föderációs tag ehhez hozzájárulna.

Más szavakkal: Svájc abban a formában, ahogy te ránézel, és aminek hiszed, úgy egyszerűen nem is létezik, tehát ahogy te hivatkozni szeretnél rá, az a legfínomabb kifejezéssel élve is butaság.

Az meg hogy összesen ennyi érvet tudsz felhozni amellett, hogy kellene népszavazni(!) egy alkotmánymódosításról, az mindent elmond arról, hogy erre bármilyen jogi, vagy erkölcsi kötelezettség, avagy elvárás lehetne. Mint írtam, a Magyar Alkotmány 1989 óta megszámlálhatatlan alkalommal módosították, de még soha nem volt arra igény, hogy ezt szavazza is meg a nép.

Mondhatni, pont akkor lehetne erről szó, ha NEM EGY párt kapott volna mandátumot akár alkotmánymódosításra is, hanem egy olyan szövetség, amely nem kapott erre felhatalmazást. DE akkor erre nem volt igény. Akkor most sem. És tudod, pont ebben különbözik Svájc és Anglia tőletek, abban, hogy náluk ezek a """jogok és igények""" nem akkor merülnek fel, amikor éppen eszükbe jut, hanem MINDIG eszükbe jut, akkor is, amikor nem az érdekük.

MERT EZT jelenti a jogok és kötelességek rendszere. Mivel eddig soha nem jutott ez az eszébe senkinek, DE KÜLÖNÖSEN A BALOLDALON nem zavartatott senkit, ezért nekik most semmiféle erkölcsi alapjuk sincs annak elvárására, hogy ÉPPEN MOST ÉS ÉPPEN EZT a módosítást népszavaztassák meg. Ilyen ugyanis a világon sehol nincs.

Szerintem aki a "hazát" és a "plebszet" egy lapra teszi, az jó sok marxot olvashatott és megártott neki :)

"A népszavazás azokban az államokban, illetve azon önkényhatalmak számára

fontos, amelyekben rá akarnak valamit erőszakolni a népre,"

"A plebszre MINDIG csak a diktátorok kívánnak hivatkozni és a diktatúrát

vágyók akarják a plebsz véleményét kikérni"

Szép keretet adtál a hozzászólásodnak.

Ezzel a megszokotthoz képest is alulmúltad önmagad. Egy ilyen nyilvánvaló

blődli az érvelés legalja. A népszavazás egy tervezett, vagy már megalkotott

törvény megerősítésére, vagy elutasítására szolgáló közvetlen demokratikus

intézmény. Függetlenül attól, hogy az eldöntendő kérdés az alkotmányról, vagy

más nagy jelentőségű történésről szól.

Olvasgass!

Ilyen mondatokat lehet találni a nyugat-európai önkényuralmi rendszerek és

diktatúrák szokásairól. Ezt éppen a Svájci önkényuralmi diktatúráról:

" Az alkotmány legcsekélyebb változását a parlament mellett a polgároknak és a

kantonok többségének is jóvá kell hagynia."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Népszavazás

De ha Angliához ragaszkodsz, írd be a gugliba: "népszavazás Anglia" és olvass

tovább. Meglepődsz, hogy sorsdöntő kérdésekben megkérdezik a népet. Mondjuk ez

nem csoda, hiszen van nekik önkényhatalmi diktátornőjük. Kénytelen

népszavazást rendeztetni a sorsdöntő kérdésekben, hogy tudjon mire hivatkozni,

-mikor számonkérik rajta, hogy mitől ilyen magas az életszínvonal náluk. :)-

Az egy különösen aranyos at-s felvetés részedről, hogy egy nem létező

valamiről nem rendeznek népszavazást. Csípázom az ilyen érveidet.

Nálunk meg olyan fontos kérdésben rendezünk népszavazást, mint a 300 ft-os

vizitdíj. Ugyanaz a kókadtpucájú, aki szerint erről népszavazni kell, pitiáner

alkotmányozási kérdésekben nem mer szavaztatni.:(

Persze érthető, hiszen neki van mire hivatkozni: Eleve nem önkényhatalmi

diktátor, tehát semmi oka a szavaztatásnak.-mint megtudtuk csak azok

szavaztatnak- Különben is emúttnyócévgyurcsányahibás

Ettől függetlenül újra megismétlem neked is: én csak arra mutattam rá, hogy

milyen nevetséges, nagy többséggel támogatott új alkotmányról írogatni abban

az esetben, ha erről senki se kérdezte a népet.

(Ugye nem fogod égetni magad a nemzeti konzultáció felemlegetésével?)

Pont nem érdekel se Egyiptom, se

Románia. Napi hírekből emlékeztem ezekre. A példák kizárólag azt az állítást

hivatottak cáfolni, hogy sehol nincs ilyen.

De van. Ezt cáfold légyszives. A

többi csak a zárógyűrű ellazításának következményeként észlelhető hangeffektus

ragozása.

"A plebszre MINDIG csak a diktátorok kívánnak hivatkozni "

Valamiben mégiscsak igazat kell adjak. 3 éve a csapból is a nagy

felhatalmazásra való hivatkozás folyik. Néha eltalálod szarva közt a tőgyét.

Fogadjuk el, hogy a diktátorok erre hivatkoznak.

A demokraták pedig szavaztatnak.

A plebszre MINDIG csak a diktátorok kívánnak hivatkozni és a diktatúrát vágyók akarják a plebsz véleményét kikérni.

Ja,szerintem is .PL:"a haza nem lehet ellenzékben".

A népszavazás azokban az államokban, illetve azon önkényhatalmak számára fontos, amelyekben rá akarnak valamit erőszakolni a népre, illetve amiben önkényuralmak akarnak hatalomra jutni és ezt akarják a néppel legitimizáltatni.

Ellenőrzés: Minél inkább demokratikus egy állam a szó jó értelmében, annál inkább érthetetlenné válna ez a felvetés, hiszen egy valóban demokratikus és hagyományokkal rendelkező államban nem is értenék azt, hogy a választott politikusok nem a választók érdekében tevékenykednek EZEN a szinten.

Vegyük például Angliát, amely esetében nemhogy alkotmánybíróság, hanem még írott alkotmány sem létezik, aztán mégsem kérnek az emberek népszavazást.

Ezzel szemben Egyiptom perpill éppen a kettészakadás szélén van, hiszen tudható, hogy a "megszavazott" alkotmány pont nem demokratikus, mert éppen azt számolja fel és egyebekben az ország igen jelentős része nem ért egyet vele, amit polgárháború közeli állapotokkal honorál, és újra valószínűsíthető egy alsó és felső Egyiptom az iszlám, illetve nyugatbarát megoszlás mentén.

Romániát pedig demokráciából példának állítani Magyarország számára magyarul leírva felér a szanyi féle "az erdélyiek románok"* című vért kívánó becsületsértéssel.

*:az erdélyi románok sacc/kb kétszer olyan hévvel vágnák át a torkát ha oda merészkedik, hiszen köztudomású, hogy egy ERDÉLYI büszke arra, hogy erdélyi, mert ez egy entitás, nem csak földrajzi hely. Noch dazu az erdélyi román anyanyelvűek még jobban rühellik a betelepült szőröstalpú románokat, mint az erdélyi magyar anyanyelvűek.

A plebszre MINDIG csak a diktátorok kívánnak hivatkozni és a diktatúrát vágyók akarják a plebsz véleményét kikérni.

"az alkotmányt sehol sem nép szavazza, "

December, Egyiptom. Idén ősszel Románia. Hirtelenjében ami eszembe jut.

Hogy nem kötelező a népszavazás, az nem változtat azon a tényen, hogy nincs ismeretünk a támogatás mértékéről. Se az írónak, se neked se nekem. Kár hogy ezt nem értetted ursi. :O)

Ahol nem kötelező a szavazás, és mégis tartanak, az annak a jele, hogy van vér a pucában. Nálunk az alkotmányozónak kókadt a pucája, oszt jónapot.

Lehet csak lelkes. :) Biztos meg lehet találni a szépséget ebben a Viktor féle munkában ha az ember nagyon elszánt és keresi. Nem egyszerű fel kell tenni egyfajta szemellenzőt, be kell venni gondolkozásgátlót, gyomor is kell hozzá, szaglása sem túl jó a polgárnak az előny szintén, de megoldható éppen. Sok kompromisszumot kell kötni hozzá.

De ennyire idalizálni, és szinte szentté avatni az azért már tudományos fantasztikus irodalom. :)

Hát, mit mondjak?

Nekem megfordult a fejemben, hogy vezérünk egyik szorbonos csoporttársa írta.

az alkotmányt sehol sem nép szavazza, hanem a nép megválaszt egy demokratikus képviseletet a demokráciákban lásd parlament s a parlament azaz a népképviselet alkotmányoz a nép nevében a nép akaratából és a nép javára.

ez a népképvisletei demokrácia.

ez műkszik elvileg minden nyugati demokráciában.

kivéve ahol az imf által delegált ún szagértői kormányokat tettek a népképvisletei kormányok helyett !

kár h ennyit sem tudsz láma :o)

ellenünk

úgy értettem, hogy le merte írni ott, Franciaországban, ahol a legvéresszájúbb a liberális sajtó, ott ahol anno a kereszténység egyik fellegvára volt, s amely ország és város oda jutott, hogy ma már ****k házasodhatnak ...

természetesen ebbe a sajtóba képtelenség h megjelenjen más vélemény, hiszen ott sajtószabadság van ... egyesek szerint, de pl. még az EU szerint sincs, lásd. eljárás még mindig folyamatban médiaszabi ügyben a franciáknál.

mindenesetre meglepett h valszeg egy echte francia eljutott a történelmi tájékozottság eme fokára, hogy ismeri Trianon történetét, és össze tudta rakni azt, hogy vannak nem demokratikusan megválasztott kormányok (és hol és mi folyik ott) és vannak nagy többséggel demokratikusan megválasztott kormányok (és hol és mi folyik ott) és a média mégis ellenkezőleg ír minderről ott, de képes volt a tényeket és a médiadumát összehasonlítva rácsodálkozni h micsoda hazugsághadjárat folyik elenünk.

Érdekes gondolatok. Kicsit arra emlékeztet mikor nagy divat volt nyugaton a kommunizmust éltetni. Egész addig amíg nem kezdtek jönni a sztálini stb Szovjetunióból , meg a Mao féle Kínából a konkrét hírek mik is zajlanak.

Biztos lehet találni olyan dolgot amit éltetni kell Orbán működésében, de éppen az Alkotmányt?

Gránitszilárdságú ez igaz , de azért ne essünk túlzásokba. :) "népek önrendelkezési jogának nevében teszi ezt" , na igen, mondjuk úgy ez is egy értelmezése az eseményeknek. :)

Nem értem mitől kéne félnie. Franciáknál nincs szólásszabadság?

" amelyik ugyancsak nagy többséggel támogat egy új alkotmányt,"

Lehet picit lemaradtam. Tudna valaki egy linket a népszavazás eredményéről? :(

azért ez nem a LeMonde.... http://www.larevuecritique.fr/article-hongrie-96335671.html

egy blogoló írta, ha jól látom

hmm.

jó tudni, hogy arrafelé is vannak értelmesek, akik tovább látnak az orruknál.

nem semmi amit leírt.

h le merte írni.

ott.

ahol a legvéresszájúbb a liberális sajtó.

Mindnyájan magyar hazafiak vagyunk!

A magyarországi helyzet továbbra is lázban tart mindenkit, aki számít Párizsban: a nagy lelkeket, a szellem embereit, a methodista lelkipásztorokat és az emberbarát bankárokat. Tegnap este a Le Monde megint teljes egészében Orbán úr “antidemokratikus elhajlásainak”,“gyalázatos” alkotmányának és “szégyenletes” törvényeinek szentelte vezércikkének első részét.

Magától értetődik, hogy szóba került Európa, a római szerződés szelleme, Monnet, Schumann és Brüsszel többi nagy élő lelkiismerete. És - most az első alkalommal - még szankciókat is követeltek! Bizony: szankciókat, igaziakat, komolyakat, szigorúakat. El kell ismerni, hogy egy demokratikus választások után alakult kormány ellen szankciókat alkalmazni nem is olyan egyszerű dolog. De mit számít az. Végül is, qui bene amat, bene castigat - aki jól szeret, jól is büntet!

A vezércikk második felét olvasva értjük csak meg igazán, hogy mitől lett ennyire dühös a mi mondén krónikásunk: a magyar kormány gazdaságpolitik­ájától! “Egy furcsa nacionalista hitvallást követve, úgy tűnik, hogy Orbán úr elhatározta, hogy országa egyedül is ki tud lábalni az őt súlyosan érintő válságból. Visszautasítja,­hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyektől az EU és az IMF függővé teszi az országnak nyújtandó segélyt.” Á vagy úgy! Nem hajlandó eltűrni ezeknek a frankfurti és new yorki uraknak diktátumait? Ugyanazokét, akik éppen most véreztették el Görögországot és most arra készülnek, hogy padlóra küldjék Olaszországot, Spanyolországotés Portugáliát? Értjük már! Az, hogy Orbán úr módszerei kicsit önkényesek, hogy kissé túl sokat foglalkozik a lobogó, a közrend és a vallás kérdéseivel, hogy csak mértékkel kedveli a Köztársaság szót, aminek egyébként éppen most tette ki a szűrét az alkotmányából, mindez csak hagyján! De az, hogy nem hajlandó hajbókolni Draghi úr és Lagarde asszony előtt, nem engedi, hogy ezek az eurokraták az orránál fogva vezessék, az már bűnös vakság jele. Kell-e még más bizonyíték arra, hogy Orbán úr egy proto-fasiszta?Nem hisz sem a központi bankok függetlenségében, sem a szabad versenyben, sem Van Rompuy úr intelligenciájá­ban, sem Juncker úr becsültességében!

Egy olyan országról van szó, amelyik nagy többséggel megválasztja a nemzeti felemelkedés kormányát, annak reményében, hogy talán kikerülhet abból a válságból, amibe Európa süllyesztette, amelyik ugyancsak nagy többséggel támogat egy új alkotmányt, ahol a haza, becsület és történelem szavak visszanyerik jelentésüket, amelyik csak úgy mellékesen, egy nagyszerű ötlettől vezérelve, megszabadul a Köztársaság szótól és a “demokráciának”­a sztálini korszakból örökölt színes üveggolyóitól, amely megvédi a nemzetközi pénzintézetekkel és Bruxelles gnómjaval szemben a jogait, állampolgárainak munkahelyeit, és gazdaságát. Mi is ez az ország a Le Monde, a Libération és a mi kiváló polgári sajtónk véleménye szerint? Egy kvázi-diktatúra! S eközben Olaszországra és Görögországra mindenfajta választások nélkül, egyszerű kinevezéssel, kényszerítenek rá új vezetőket, Goldman-Sachs alkalmazottait,­közismert gazembereket, férgeslelkű bankárokat, akik közül egyesek saját országuk tönkretételében­működtek közre, és akiket most a piacok és ragadozóik helyeztek oda smasszernek. Ezt minek tartja a Le Monde, a Libération és a velük hasonszőrű sajtó? Szabad és demokratikus országoknak! Olyannyira, hogy azt szeretnék, legyen ugyanígy Franciaországban is. Lionel Stoleru úr vajon nem jelentette-e ki jámborul a múlt héten a Le Monde hasábjain, hogy a “demokrácia képtelen olyan politikai vezetőket kitermelni és támogatni, akiknek elég bátorságuk lenne a népszerűtlen, de feltétlenül szükséges intézkedéseket meghozni.” És hogy a hatalmat olyan “bátor emberek” kezébe kellene adni, mint Camdessus, Trichet, Pascal Lamy vagy Claude Bébéar urak. Miért ne adnánk közvetlenül Parisot asszony kezébe a hatalmat? (A francia Vállakozók Szövetségének elnöke)

Magyarország ma az ellenálló Európa a szimbóluma. A népek önrendelkezési jogának nevében teszi ezt, akárcsak alig több mint fél évszázada a szabad és büszke élethez való jog nevében. A magyar ellenzék tüntetései, melyeket médiáink oly bőkezűen közvetítenek újra és újra, valójában csak keveseket mozgósítanak. A budapesti utca emberének véleménye szerint főleg időseket, funkcionáriusokat és mindenekelőtt a régi kommunista rezsim híveit. Annak a a rezsimnek híveit, amely csalással, hazugsággal, bűntettekkel ragadta magához a hatalmat, amely betiltotta az alkotmányt és mindenfajta demokratikus megnyilvánulást, korlátozta a szakszervezetek­működését; rendőrök, hóhérok és gyilkosok rezsimje, amely majdnem egy fél évszázadon keresztül egy véreskezű Köztársaságot kényszerített rá Magyarországra.E gyalázatos múlt emlékének ördögét akarják kiűzni magyar barátaink azáltal, hogy jóváhagynak egy alkotmányt, ami újra előtérbe helyezi identitásuk, nyelvük, területük, szabadságuk szimbólumait. Talán egy még távolabbi, de nem kevésbé kegyetlen múlt emlékét is le szeretnék rázni: az 1920-as trianoni szerződését, amelyben a szövetséges hatalmak, és mindenekelőtt a laicista és republikánus Franciaország igyekezett megbüntetni és megalázni a katolikus és habsburgista Magyarországot megfosztván azt területének és népességének kétharmadától.

Az európai unió, tudatlan politikusainak és a telhetetlen bankárokat kiszolgáló funkcionáriusai­nak csapatával úgy gondolja, hogy útját állhatja a nemzeti emlékezés és újjászületés eme folyamatának. Diktátumokról, büntetésekről és szankciókról álmodoznak. Jobb lenne, ha vigyáznának! Magyarország nem azért lett független a Szovjetuniótól,­hogy egy másfajta, jobban álcázott de nemkevésbé zsarnoki birodalom része legyen. Ellen fog állani, és ellenállása másokat is követésre sarkall majd. 1956-ban a francia nép, az akkori vezetőivel dacolva, spontánul támogatta a budapesti felkelőket. 1956 novemberének estéin a Párizsban összegyűltek emlékeztették a dunai mészárosok francia bűntársait, hogy jó lesz vigyázniuk. Mert Párizsban nem nagyon szeretik azokat, akik a szabad népeket bántalmazzák.

Ma este mindnyájan magyar hazafiak vagyunk!

Hubert de Marans.........­................