Külföldi hírek:
http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-536217
"Nem vonja be a Szociálliberális Szövetség (USL) a parlamenti választások nyomán megalakuló új bukaresti kormányba a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ)"
Ez várható volt, tiszta 2/3-nál feleslegesen bonyolított volna. Azért kár, hogy nem pont az RMDSZ lett a mérleg nyelve, de a választási hajlandóságot figyelembevéve legalább annak örüljünk, hogy egyáltalán bekerültek a román parlamentbe.
Magyarországon pedig szenzáció történt: A hosszas és nevetséges tűntetések meghozták az eredményt:
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-536290
"Megalakult az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum"
Vagyis, most már legalább oda eljutottak, hogy egymással elkezdtek kommunikálni, hogy egyáltalán mit és hogyan akarnak. Vagyis, baromi jól hangzó lózung volt a kormányellenesség eleddig, most pedig ott tartunk, hogy rájöttek, hogy eddig igazából azt sem tudták, hogy mit, avagy kit képviselnek. Támogatásról biztosítani a "6 pontot" egyszerű marhaság, de talán közösen képesek lesznek valamit kidolgozni, amiről tárgyalni lehet az időközben elfogadott törvények alapján is, amely után egyebekben a "6 pontnak" immár értelme sincs. De azért támogatják! :)
http://www.portfolio.hu/gazdasag/benyujtottak_igy_alakitja_at_a_felsooktatast_a_kormany.177212.html
"A javaslat a felsőoktatási törvény átalakítását célozza, ennek alapján a kormány hatásköre az államilag támogatott és az állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatói létszám - vagyis a keretszámok - meghatározására a jövőben megszűnik. [...]
A kabinet olyan rendszert készít elő, amellyel 2013-ban senkinek nem kell fizetnie felsőoktatási tanulmányaiért, aki az adott karra vonatkozó ponthatárt eléri. A százszázalékos állami támogatás csak abban az esetben fizetendő vissza, ha a hallgató nem tud eleget tenni két feltételnek, azaz ha nem fejezi be az egyetemet, főiskolát, és nem Magyarországon vállal munkát"
Ez is ritka, de többször szeretném látni az ehhez hasonló híreket:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/nem_fizet_ev_vegi_jutalmat_a_kormany.177231.html
"A lapnak Hajdu Petra, a kormányszóvivő sajtófőnöke elmondta: a kormány álláspontja, hogy egyetlen egy minisztérium sem szakadhat el a valóságtól, és mivel 2012-ben Magyarországon nem volt gazdasági növekedés, ezért nem lehet plusz kiadással terhelni a tárcák költségvetését. Ebből fakadóan az év végén, béren felüli és béren kívüli juttatásokra nincs lehetőség semmilyen formában - tette hozzá."
Helyes.
Mindeközben ma ismét a szokásos tolongást látjuk a magyar állampapírokért:
"Tolongtak ma a rövid magyar kincstárjegyért a befektetők
Az 50 milliárd forintos meghirdetett mennyiségre összesen 173,2 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be a mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióra az elsődleges forgalmazók, amelyet látva az Államadósság Kezelő Központ 75 milliárd forintra emelte az elfogadott ajánlatok mennyiségét. Utoljára július közepén volt ilyen erős vételi érdeklődés.
A bő háromszoros lefedettség mellett az elfogadott ajánlatok hozama 5,59% és 5,65% között szóródott, amelyek mellett az átlaghozam 5,63%-os lett. Ez bár 10 bázisponttal magasabb a tegnpai 3 hónapos másodpiaci 3 hónapos referenciahozamnál, de 14 bázisponttal elmarad a múlt keddi hasonló futamidejű kibocsátás átlaghozamáétól.
A mai aukciós eredmények azt mutatják, hogy az állampapírpiaci szereplők nem "húzódtak háttérbe" a forint esését látva, hanem továbbra is szívesen vették a rövid papírt. Sőt az átlaghozam még csökkenni is tudott a múlt keddi aukciós átlaghozamhoz képest, ami azt jelzi, hogy a piac a következő 3 hónapra kb. 50 bázispontos jegybanki kamatvágásra továbbra is számít."
Magyarán szólva, megint volt abban valami, amit korábban jeleztem: NEM akarják, hogy az 50 bázispont egyszerre vágódjon le az év végére, hanem ezt kétszeri lépésben várják.
Mellesleg, folytatódik az igazságbeszéd, szép lassan azért csak kiderülnek azok, amiknek az emlegetésétől engem hülyének szoktak egyesek nézni, akik fanatikusan hisznek az ancient regime-ben és nem értik a mai világot.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/kiderult_nem_erdekli_a_piacot_mit_mondanak_a_hitelminositok.177192.html
"Kiderült: nem érdekli a piacot, mit mondanak a hitelminősítők"
Azért legyünk precízek: EZT én már egy ideje mondogatom. Sőt mi több, azt is, hogy az ELLENKEZŐJE alapján cselekszenek sokszor a befektetők. S lőn, olvassátok a cikket:
"A globális kötvénypiac egyre kevésbé foglalkozik azzal, hogy a hitelminősítő cégek szerint mennyire kockázatos egy adós, sőt, az esetek több mint felében éppen az ellenkező irányba változnak a kötvényhozamok egy minősítés után a Bloomberg adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy az esetek többségében egy leminősítés után az államok és cégek jól jártak, a kockázatosabbnak tartott kötvények hozamai csökkentek.
Az S&P és a Moody's minősítéseinek egyre kisebb a súlya a befektetők döntéseiben, sőt, a spekulánsok gyakorlatilag éppen az ellenkezőjét teszik, mint azt a hosszú szakmai múltra visszatekintő és elismertnek tartott hitelminősítő cégek javasolják. Átlagosan az esetek 53 százalékában ellenkező irányba indulnak el a kötvények és állampapírok hozamai, mint a hitelminősítők által becsült kockázatosság változása indokolna. Ez azt jelenti, hogy inkább döntenek pénzfeldobással a kötvényekről, mint hogy a hitelmiősítőkre hallgatnának.
A hosszú távú, 1974 óta rögzített adatsor szerint korábban jobban figyeltek a minősítésekre, 47 százalékban nem hallgattak csak a cégekre. A befektetők a Moody's-ra hallgatnak a legkevésbé, az esetek 56 százalékában nem veszik komolyan a cég elemzését, míg az S&P-nél éppen 50% ez az arány."
Magyarán szólva, megint semmi más nem derült ki, csak kihozták azt, amit én már régóta látok, ezúttal már számadatokkal is alátámasztva. A hitelminősítgetők kora leáldozott. Ezt támasztja alá az alábbi igazságbeszéd is:
"Financial Times: megmenekült a várt összeomlástól a régiós bankszektor
[...]
Az írás kiemeli: bár egy éve mindenki ettől tartott, egyelőre nem következett be a hitelezés összeomlása a régióban.
Ha volt valaha olyan történet, amely a nem ugató kutyáról szólt, az a kelet- és közép-európai bankszektor és annak megjósolt visszaesése - írja a cikk írója, hozzátéve: egy évvel ezelőtt, amikor a nyugati bankokra erőteljes tőke- és likviditási nyomás helyeződött, általános volt a vélekedés, hogy a hitelezés összeomlása (credit chrunch) fenyegeti a régiót. [...]
Valójában azonban ez (mármint a hitelezés összeomlása) soha nem következett be. Először is azért, mert a tőkére helyeződő nyomás csökkent, a bankok ugyanis a vártnál kreatívabban reagáltak a szigorú szabályokra (elsősorban az Európai Bankhatóság - EBA követelményére kell gondolni). Másrészt a bankok likviditása jelentősen javult, köszönhetően annak, hogy az Európai Központi Bank hosszú távú refinanszírozási programja (LTRO) keretében tavaly decemberben és idén februárban összesen közel 1000 milliárd eurónyi likviditási injekcióval látta el a szektort.
A külföldi bankok többsége számára a régiós körülmények kevésbé bizonyultak zordnak, mint anyaországukban. (SIC! SIC! SIC!) A Citigroup megszólaltatott elemzője szerint a nyugat-európai bankoknak megérte Kelet-Európában diverzifikálniuk. Miközben az eurózóna növekedése idén negatív lehet (0,4-0,7%), ebben a régióban 2-3% közötti növekedésre van kilátás.
[...]
Különösen az Erste Bank fejezte ki szándékát, hogy Magyarország helyett máshová allokálja tőkéjét. Romániát eközben ígéretesnek nevezi a szerző, bár egyes bankoknak még rosszul ment itt is 2012-ben."
Ezek után lássuk az uszítással szemben a valóságot, azt az "ígéretes Romániát, ahová átallokálja a tőkéjét az erste labanc bank:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/oriasi_elbocsatast_jelentett_be_az_erstenel_a_volt_cib-vezer.177242.html
"Óriási elbocsátást jelentett be az Ersténél a volt CIB-vezér
Alkalmazottainak 18%-át, 1600 főt tervez elbocsátani Románia legnagyobb bankja, az Erste Group Bankhoz tartozó BCR - írja a Reuters a társaság vezérigazgatójára hivatkozva."
Püff neki. Na ha ezt jelenti az "ígéretesség, meg az oda viszik a tőkét, meg ott jobb helyzete van a bankoknak"-nak, akkor az azért már erősen a nevetséges kategóriát jelenti.
Mit is írnak tehát az "ígéretes Romániáról"?
"A kedvezőtlen piaci körülményekkel indokolta Tomas Spurny, a magyarországi CIB Bank korábbi vezérigazgatója, a BCR mostani első embere az elbocsátásokat. Az 1600 fős elbocsátás miatt 7500 főre csökken a bank létszáma, emellett 60 nyereség nélkül működő fiókot is bezár a társaság - mondta helyi újságíróknak Spurny.
A hírügynökség felidézi: Románia nehéz piac volt az Erste és más bankok számára az utóbbi időben, ám a hitelezési céltartalék-képzésnek 2013-ban már jelentősen csökkennie kell, az Erste közlése szerint ugyanis a nem teljesítő hitelek aránya valószínűleg a csúcsára ér.
Az Erste Bank nemrég azt is bejelentette, hogy tőkeemelés révén 111 millió eurót tesz román leánybankjába. (SIC! Ennyit a ""nyereségességről"") Spurny szerint most az a legfontosabb kérdés, miként tudnak a megmaradt 7500 alkalmazott számára "jó jövőt" biztosítani. A vezérigazgató bejelentéseit a bank szóvivője is megerősítette."
Vagyis, durva leépítés, fiókbezárás ott, ahol nincs bankadó, ezzel szemben növekedés prognosztizálása ott, ahol állítólag kizsigerelik őket. Hát hogy is van ez felebarátaim? Avagy mi is a helyzet Magyarországon?
Hát igen, az uzsora a multté, az emberek megtanulták, hogy takarékoskodni kell és félretenni a pénzt, amit világosan mutat a gondolkodásmód és a tényleges pénzügyi adatok változása:
http://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/eves_csucson_a_hazai_alapok_vagyona.177248.html
"Ismét igen pozitív hónapot tudhattak maguk mögött a hazai befektetési alapok, október után ugyanis novemberben is tisztes - több mint 50 milliárd forintos - tőkebeáramlást könyvelhettek el, és összességében a befektetéseken is nyereséget értek el, noha a BUX index például közel 5 százalékot esett. A hazai befektetési alapok vagyona így 3 337 milliárd forintra emelkedett november végére. A legtöbb friss pénz a hazai pénzpiaci és kötvényalapokba érkezett, ez utóbbiak népszerűsége nagyban táplálkozik a hazai államkötvényhozamok folyamatos csökkenéséből."
Itt érdemes visszautalni a fentebb idézett hírre, azaz arra, hogy szétkapkodják a forintos és eurós államkötvényeinket is, azaz nem arról van szó, hogy az állampapírokból kivonódó és ide átáramló tőke hozamemelkedést jelent, hanem éppen az ellenkezőjét: MINDKÉT esetben NÖVEKVŐ forgalomról és megtakarításról beszélhetünk. Vagyis jól látható a trendforduló, amit pontosan visszaigazol a kiskereskedelem és az import csökkenése is. MÁR NEM BIRKAFOGYASZTÓI társadalom Magyarország.
Ezzel szemben máshol, ahol eddig látszólag a béke honolt, kezd feltörni a gejzír a biliből:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/telekom/sirba_viszik_a_mobilcegeket_a_frekvencia-vasarlasok.177259.html
"Sírba viszik a mobilcégeket a frekvencia-vásárlások
Az európai mobilszolgáltatók a lakossági és a vállalati kereslet visszaesésével szembesülnek (SIC! Nem csak nálunk, sőt már megint, SŐT!!), a működési és a szabályozói környezet is szigorodik, ráadásul az adatforgalom drámai emelkedése miatt újabb hálózatok építésére és az ahhoz kapcsolódó frekvenciák vásárlására kell euró milliárdokat költeniük. A holland példa alapján a brutális fejlesztési kiadásokat a részvényesek is megérzik a bőrükön, a mobilszolgáltatók ugyanis például az osztalékok visszavágásával reagálnak az elszálló kiadásokra."
Tehát, sokkal ROSSZABB arrafelé a környezet. Mert mennyit is fizetnek arrafelé a frekvenciákért? ENNYIT:
"Frekvencia-árverést tartottak Hollandiában, ahol a mobilszolgáltatók a negyedik generációs, LTE hálózatuk kiépítéséhez szükséges sávokat szerezhették meg. A holland frekvencia-aukció október 31-én indult, a múlt hét péntekig tartott, és négy győztest hirdettek. Frekvenciát szerzett a holland KPN, a brit Vodafone, a német T-Mobile és a svéd szolgáltató, a Tele2. A sávok összesen 3,8 milliárd eurós bevételt hoztak az államkasszának."
Tehát még egyszer írjuk le a számot: 3,8 MILLIÁRD EUR, ami tezsdvíreg gözödd izs döbb mind 1000, azaz EGYEZER milliárd forint. Na most akkor ezzel hasonlítsuk is már össze a magyarországi frekvenciaárakat és ne feledjük, hogy Hollandiában alig 50%-al élnek többen mint nálunk. Vagyis ismét oda érkeztünk, hogy arrafelé magának a MŰKÖDÉSNEK a költségei brutálisan drágák és EZÉRT NEM adóztatják a szektort később, ugyanakkor teljesen világos, hogy Magyarországon azért kell a szektort később adóztatni, mert a verseny HIÁNYA miatt, felosztva a piacot, valójában nem versenyeznek a frekvenciákért, hanem bagót ajánlanak érte.
Természetesen a jövőben mi is megtehetjük, hogy a szolgáltatókra NEM vetünk ki különadót, de akkor tessék megfizetni azokat az árakat a frekvenciákért, amennyit máshol fizetnek.
És ha mindezt megnézzük, akkor ismételten oda érkezünk, hogy gennyesre keresik magukat errefelé és még van mocskos pofájuk panaszkodni is. Holott Magyarország esetében PROFITOT várnak el a különadók MELLETT, mig arrafelé természetes, hogy azt fizetni sem tudnak, annyi a működéshez elvárt költségük.
Szóval tessék végre felnézni, és megnézni, hogy mivel jár a gyarmati sorba való besorolás, mert például ezzel. Nomeg, ugye ha ebből kitör a régió, egyes országok akkor jönnek a bajok a gyarmattartók oldalán, sőt, egyre meglepőbb országok esetében is:
"Hitelbuborék kipukkanásától tartanak a norvégok és a svédek
[...]
A norvég kormány hétfőn közölte: háromszorosára kívánja növelni a jelzáloghitelekhez rendelt kockázati súlyokat, vagyis a minimum tőkekövetelményt 35%-ra emelné ezek esetében. Svédország november 26-án jelentett be hasonlót, amikor a jelzáloghitelek tőkekövetelményét szintén a korábbi szint csaknem háromszorosára, 15%-ra emelte.
A norvég és svéd jelzáloghitelállomány elmúlt időszakban bekövetkezett növekedése a jegybankok által folytatott laza monetáris politikának tudható be. Norvégiában jövőre a lakosság eladósodottsága a rendelkezésre álló jövedelem több mint 200%-ára fog rúgni, Svédországban pedig idén rekord magas, 173% ez az arány - derült ki a jegybankok adataiból."
Vagyis, szép lassan alakul az a "meztelen a király" című mese, amiben kiderül, hogy arrafelé is csak a hitelekből éltek jól és nem a termelésből, és bizony, amikor a gyarmatok már nem hozzák a pénzt, akkor arrafelé is csökkenni fog, mert csökkenie kell az életszínvonalnak.
Szóval, hogy úgy mondjam, az, hogy errefelé még mindig nem zuhan össze, sőt, még valamicske javulás is várható, az egyenesen világcsúcs és pontosan alátámasztja azt, ahogy a magyar eszközök árai és árazásai alakulnak.