kellene. De nem lesz. Mert ez junki már. Legalábbis jelenleg biztos
kellene. De nem lesz. Mert ez junki már. Legalábbis jelenleg biztos
oldalazás kellene egyelőre
nem pedig limites szarok
mert az junki fos jellemző
tegnapi kecsegtető záróm is csak 5 ft híján nem teljesült
Csak nem stíluselemeket vett át a cikk írója? :-) Egyébként kivételesen egyetértek. A portfóliós cikkhez ugyanezt írtam én is.
meglepne, ha ma nem tennék legalánn napközben limit közelébe
ha a többi elemzőhöz mérem 6-ost
A cím nem egy átfogó elemzést ígért. Amúgy a lehetőségeket vette számba, nem a tényeket.
Feltűnően óvatos szerző, gondolom, nem kell neki sem a cég, sem az edelényiek b*sztatása. Ott van neki példaként a repülősök ma már agyatlanul optimistának tekinthető elemzése és hullámai.
a mérleg nélküliséget dettó, a hitel folyósítást pedig adottnak tekintette
Valóban, bár a dolgozat címe az volt, hogy "Mit tehet az E-Star, ha tényleg szükség lesz a pénzre?", és nem annak pontos felsorolása, hogy milyen kötelezettségei vannak.
Hányast adna neki?
Csabák már csak ilyenek re: B. Csaba
ajajjjj csak nehogy nyomtatásba kezdje csabika
hiányos
a szállítói kötelezettségeket kifelejtette
Akkor bemásolom ide, mert a pf oldalán pár nap után fizetőssé válik....
Mit tehet az E-Star, ha tényleg szükség lesz a pénzre?
2012.07.18 07:07
Sándor Dávid
Tegnap soha nem látott mélységbe zuhant az E-Star árfolyama, miközben a másodlagos piacon forgó 2014-es lejáratú kötvények hozama is eddig nem látott magasságokba ugrott. Az októberi kötvénylejárathoz közeledve továbbra is a likviditási félelmek dominálnak a részvény piacán. A vállalat a kötvénytartozások kiegyenlítéséhez szükséges forrásokhoz több módon is hozzájuthatna - többek között az önkormányzati kintlévőségek beszedésén, alárendelt tulajdonosi kölcsöntőkén, tőkeemelésen, újabb hitelfelvételen, vagy eszközértékesítéseken keresztül -, azonban közelebbről is megvizsgálva ezeket a lehetőségeket, egyik sikerét sem lehet a jelenlegi körülmények között biztosra venni. A vállalat piacán mutatkozó aggodalmak enyhülésére akkor kerülhetne sor, ha az említett pontok valamelyikében megnyugtató előrelépést sikerülne tenni az előttünk álló hetekben (nem elfeledve, hogy az idő egyre inkább szorít).
Az októberi kötvénylejárathoz közeledve egyre nagyobb a feszültség az E-Star piacán. Bár a vállalat az utóbbi fél évben jelentős előrelépéseket tett a likviditási félelmek enyhítésére, az önkormányzati kintlévőségek behajtásával kapcsolatos aggodalmak miatt nem tudtak megnyugodni a kedélyek. A részvény árfolyama újabbnál-újabb rekordmélységekbe csúszik, az egy évvel ezelőtti történelmi csúcs óta már 95%-os a zuhanás mértéke.
A likviditási félelmek persze a vállalat kötvényeinek piacán is jelentős eladói nyomást támasztanak. A másodlagos piacon is kereskedett E-Star 2015/A és RFV 2014/A jelű kötvények (melyek közül a 2014-es lejáratú kötvény mondható likvidebbnek) hozama a kibocsátáskori 10%-os szintektől mostanra igencsak eltávolodott.
Az E-Starnak több lehetősége is mutatkozik arra vonatkozóan, hogy az októberi kötvénytartozásoknak megfeleljen, bár természetesen mindegyik opció hordozza magán a megvalósíthatóságával kapcsolatos bizonytalanságot, miközben a rendelkezésre álló idő is egyre fogytán. A következőkben azt gyűjtöttük össze, hogy a vállalat a likviditási problémákat milyen fogásokkal tudná kiküszöbölni:
1, Érvényesíti a cég az önkormányzati követeléseit
A magyar önkormányzati szegmensben a vállalat jelentős kintlévőségeket halmozott fel, melyek mértéke május végén már 5 millió euróra rúgott, és azóta tovább nőtt. A jelentősebb tartozásokat görgető megyei önkormányzatok (Fejér és Veszprém) szerződéseit a kormány jelenleg is vizsgálja (érvelésük szerint ellenőrizetlen körülményre alapozott kifizetést nem teljesítenek a vizsgálatok végéig), miközben Hódmezővásárhely önkormányzata még a szerződés létét is megkérdőjelezte és Sárospatak is vitatja a követelés egyes elemeit.
A kintlévőségek beszedése rövidtávon gyógyírt jelenthet a likviditási problémákra (hiszen az októberi kötvénytartozások is hasonló, 5 millió eurós - nagyjából 1,5 milliárd forintos - nagyságrendet ütnek meg), azonban teljes a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy vajon az önkormányzatok végül hajlandóak lesznek-e fizetni, milyen időzítéssel és milyen összegben egyenlítik ki a számlát.
2, Alárendelt kölcsöntőke a nagytulajdonostól
Év elején a februári jelentősebb kötvénylejáratok előtt jelentkező likviditási problémák közepette a vállalat nagytulajdonosa és alapítója, Soós Csaba 950 millió forintnyi alárendelt kölcsöntőkét nyújtott a vállalatnak. A cég friss forráshoz juttatásának érdekében a tranzakció előtt 37,2%-os tulajdoni hányaddal rendelkező Soós 10%-nyi részesedésétől vált meg a részvényenkénti 4000 forintos árszinten.
Az alárendelt kölcsöntőke nyújtása a likviditási problémák kezelésének továbbra is gyors megoldását jelenthetik, jelentősebb készpénzpótlásra azonban ez a lehetőség a következők miatt már nem feltétlenül alkalmas:
- a jelenlegi árszinteken a nagytulajdonos 24%-os részesedése már "csupán" 400 millió forintos piaci értékkel bír;
- Soós Csaba vélhetően nem szívesen válna meg jelenlegi részvényállományától, hiszen azzal a cég feletti irányítását is elveszíthetné;
- ha hajlandó is lenne ismét részvényeket eladni és alárendelt kölcsöntőkét nyújtani az elnök-vezérigazgató, azt egyáltalán nem biztos, hogy intézményi szereplők a jelenlegi környezetben megvásárolnák. Márpedig a piacon való értékesítés lehetősége limitált a papírok relatíve alacsony likviditása miatt.
3, Tőkeemelés, új részvények kibocsátása
Reális alternatívaként merülhet fel, hogy a vállalat új részvények kibocsátásával próbál tőkét bevonni. Ez nem lenne példa nélküli, hiszen 2009. nyarán 2750 forinton 400 ezer darab (20%-nyi) új részvényt már egyszer kibocsátott a vállalat (bevonva 1,1 milliárd forintnyi tőkét), majd 2011. júniusban újabb 10%-os tőkeemelés következett 10 000 forintos árfolyamon (bevonva ezzel 2,4 milliárd forintot).
Bár a tőkeemelés életképes lehetőségnek tűnik most is, azonban annak sikerét jelenleg nagyobb kockázatok övezik. Az intézményi és lakossági befektetőket ugyanis a részvényár utóbbi évben látott hatalmas zuhanása elijesztheti, ráadásul a likviditási félelmek sem éppen befektetőket csalogató tényezők. Legutóbb egy növekedési sztorit vettek meg a piaci szereplők, azonban ebbe vélhetően nem tudnának belehinni egy jelenlegi kibocsátás alkalmával.
Ilyen feltételek mellett a befektetők csak alacsony áron lennének hajlandóak (ha egyáltalán hajlandók lennének persze) részvényeket jegyezni, ez viszont jelentős hígító hatással járhatna. A jelenlegi tulajdonosok is vonakodhatnának egy tőkeemeléstől, ami adott esetben duplájára is növelhetné a részvényszámot, ezzel lefelezve (feltételezve, hogy az újabb tőkeemelésben a mostani tulajdonosok nem vesznek részt) a vállalaton belüli befolyásukat.
Egy dolgot azonban ezzel kapcsolatban talán érdemes még átgondolni: azok az alapok, amelyek jelentős részesedéssel rendelkeznek az E-Starban tulajdonosi, vagy akár vállalati kötvényoldalról, kényszerhelyzetbe is kerülhetnek. Lehet, hogy adott esetben bevállalnának egy esetleges tőkeemelésben való részvételt, hogy ezzel is mentsék a menthetőt és ne kelljen jelentős (tényleges és további reputációbeli) veszteségeket elszenvedniük a pozícióikon. Miután az E-Star korábbi nagytulajdonosa, Makra József 9% feletti részesedését a napokban eladta egy brit befektetőnek, akár azt sem lehet kizárni, hogy az újdonsült tulajdonos szerepet vállalna esetlegesen felmerülő likviditási problémák kezelésében is.
4, Sikerül újabb hitelt felvenni
A vállalat június közepén a lengyel BZ WBK bankkal 36 millió zlotyra (nagyságrendileg 2,5 milliárd forintra) vonatkozó, öt éves hitelmegállapodást írt alá az EETEK akvizíció lengyelországi részének refinanszírozására. A sikeres megállapodást látva opcióként merül fel tehát, hogy a vállalat az októberi határidő előtt ismét képes lesz bankhitelhez jutni (ami azért előnyösebb forrásszerzési mód a kötvényeknél, mert hosszabb futamidőt és adott esetben jobb feltételeket jelenthet a cég számára). Az elsőszámú cél az EETEK akvizíció magyar eszközeinek (ide tartozik a Rába Energiaszolgáltató Kft.) refinanszírozása lehet, melynek lehetőségeit már jó ideje keresi a vállalat. Az OTP például tavaly 9,37 millió eurós kötelező érvényű finanszírozási ajánlatot tett, azonban ebből végül nem született tényleges hitelmegállapodás, és mostanra arról az EBRD-ről sem hallani, mely az év elején még szintén felmerült lehetséges finanszírozóként.
Az EETEK magyar eszközeinek refinanszírozása bár lehetőséget jelent, az ennek készpénzre váltásával kapcsolatos bizonytalanságok szintén fokozottak. Az igen konzervatív hitelezési politikát folytató bankok ugyanis vélhetően óvatosak lesznek majd olyan cégnek hitelt nyújtani, mely likviditási problémákkal küzd (vagy elfogadhatatlanul szigorú feltételeket támasztanak majd), az eladósodottsági mutatói nem esnek a vonzó kategóriába, és kommunikációs "háborút" folytat a kormányzati ernyő alá került önkormányzatokkal.
5, A felmondott marosvásárhelyi projekt követeléseinek befolyása
A vállalat felmondta a veszteséget termelő marosvásárhelyi és zilahi projekteket, melyeknek köszönhetően az őszi hónapoktól havi nagyságrendileg 100 ezer eurós pénzkiáramlásnak tudnak gátat vetni. Bár természetesen ez is fontos előrelépés, ennek pozitív hatásai nem tudják egy az egyben ellensúlyozni a jelentősebb októberi kötvénylejáratok miatti készpénzkiáramlást.
Mivel azonban az E-Star indoklása szerint a marosvásárhelyi önkormányzat nem felelt meg a szerződésben vállalat kötelezettségeinek, a társaság peres eljárás keretében a koncessziós díj mellett az elvégzett beruházások ellenértékét és az elszenvedett veszteséget is követelheti majd az önkormányzattól. Ez az összeg (melynek konkrét összegével kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet) természetesen likviditási szempontból is segítség lehetne, azonban egy peres eljárás hosszabban elhúzódó folyamatot sejtet, ami ráadásul nehézkessé tehetné a vállalat számára újabb önkormányzati ügyfelekkel való együttműködés elindítását is. Relatíve gyors forrásszerzési alternatívát tehát ez az opció nem feltétlenül jelent.
6, Elindítják a lengyel kötvényprogramot
A magyar vállalati kötvényprogramhoz hasonló lengyel forrásbevonás lehetőségét még a tavalyi növekedési tervek közepette fogalmazta meg az E-Star. Akkor azonban a vállalat egy, a piacon egyedinek mondható üzleti modellel rendelkezett, évről-évre tudott új projektekbe kezdeni és új országokat is meghódítani. Az E-Star egy kiváló befektetési sztorinak számított, így Magyarországon sikerült 10 milliárd forintnyi forrást bevonnia kötvényeken keresztül.
Azóta azonban a cég korábbi fénye megkopott, likviditási félelmek dominálnak a piaci szereplők körében, és az üzleti modell borulását látjuk a magyar önkormányzati szegmensben. Ilyen körülmények közepette, a likviditási helyzet rendezésének indokával valószínűleg nehéz lenne sikeres kötvénykibocsátást bonyolítani intézményi és lakossági szereplők körében. Ráadásul vélhetően a vállalat is szeretné elkerülni azt, hogy kötvényekkel kelljen orvosolnia a jelenleg éppen a kötvénytartozások miatt feszülő likviditási helyzetét. Egy újabb kötvényprogrammal csak időlegesen lehetne a problémát kezelni, hiszen vélhetően rövid futamidőre, rosszabb feltételek mellett tudna így forrást bevonni a vállalat.
7, Eszközértékesítések
A likviditási problémák kezelésének egyik módját a vállalati eszközértékesítések jelentik. Az E-Star ilyen módon bizonyos projektek értékesítéséből juthatna többletforrásokhoz. Piacképesnek elsősorban a nyereséges projektek bizonyulhatnának, vagyis Magyarországon a RESZ Kft. (az önkormányzati nemfizetések miatt vélhetően még a jól fizető önkormányzati projektek értékesítése is nehézségekbe ütközne), az EETEK lengyelországi eszközei, vagy esetlegesen a gyergyói projekt (bár ennek értékesíthetősége is hátrébb sorolódhatna a listán).
A nyereséges projektek ékesítésének azonban kisebb lehet az esélye. Egy időben gyorsabban lebonyolítandó tranzakció szükségességével ugyanis sérülhetne a társaság alkupozíciója (áron aluli értékesítésekre kerülhetne sor), ráadásul bár a rövid távú likviditási problémák megoldódnának, a piaci szereplők a készpénztermelő projektek leválasztásával egyből megkérdőjeleznék a vállalat 2014-es kötvénytörlesztési képességét.
A problémás magyar önkormányzati portfóliótól azonban a vállalat és vélhetően a befektetők is szívesen megszabadulnának, azonban a mostani fizetési fegyelem mellett lehetetlennek tűnik (értelmezhető ár mellett) vevőt találni az eszközökre. A problémás portfólió értékesítése nehéz, de talán nem teljesen lehetetlen, hiszen egy olyan vevő számára vonzó lehetőséget jelentene, amely kezelni képes az önkormányzati fizetési gondokat.
8, Szorosabb politikai kapcsolatok keresése
Bár első hallásra talán furcsának tűnhet, de a likviditási problémák kezelésében a szorosabb politikai kapcsolatok keresése is egy megoldási alternatívát jelenthet. Egy esetleges tőkeemelésben való részvétel ugyanis üzleti szempontok szerint annak a szereplőnek is racionális választás lehet, mely tudja kezelni az önkormányzati szegmens fizetési problémáit. Ilyen esetben a tőkeemelés a rövidtávú likviditási félelmeket enyhíthetné, miközben az önkormányzatok fizetési fegyelmének javulásával a vállalat jövőbeli kilátásait illetően is (pozitív irányú) fordulat következhetne.
Ezen opció realitásával kapcsolatban azonban kételyeink vannak, nem tudni ugyanis, hogy a vállalat vezetése ápol-e olyan jellegű kapcsolatokat, melyek a cég segítségére lehetnek. Ráadásul a kapcsolat keresésének szándéka is kétséges, legalábbis abból kiindulva, hogy az E-Star az utóbbi években tudatosan kerülte még az állami támogatások lehetőségét is, vagy hogy a nyugdíjpénztári portfóliók vagyonának állami kézbe kerülésével azonnal elkezdtek befektetőket keresni az állami pakett kivásárlására.
9, Jeremie programban való részvétel
Április végén az E-Star egy kockázati tőkealap-kezelő leányvállalatot alapított, mely akkori elemzői értesülések szerint (amit a vállalat nem erősített meg) a Jeremie programon keresztül való tőkeszerzést célozta.
A Jeremie programon keresztül való tőkeszerzést azonban vélhetően a vállalat nem tudná likviditási lyukak betömésére felhasználni, annak elsősorban újabb projektek megszerzésében lehetne szerepe (Soós Csaba év elején utalt arra, hogy számos olyan méreteiben kisebb projekt van eladósorban, amiből gondosan válogatva folytatná a növekedést a vállalat). Nem szabad ráadásul elfeledni, hogy az alapkezelőknek 30%-nyi magánforrást kell bevonniuk, ráadásul a pályázatok elbírálása és a támogatások beérkezésének időzítése is időben október utánra húzódhat.
10, Megegyezés keresése a kötvénytulajdonosokkal
A vállalatnak a kötvény futamidejének meghosszabbítására nincs lehetősége, a finanszírozáshoz azonban akár új kötvények kibocsátását is felhasználhatná. Az utóbbi időszak reputációs veszteségei és a növekedési sztori kifulladásával azonban erre kisebb lehetőség mutatkozik. Dr. Zalán Gábor ügyvéd szerint azonban ha a cég nem tud, illetve nem akar újabb kötvényt kibocsátani, akkor - elvileg - a kötvénytulajdonosokkal tárgyalva vagy csődvédelmet kérve nyerhet időt.
Amit tehet egy vállalat, hogy bármely kötvényesétől a kötvényt visszavásárolja úgy, hogy cserébe nem pénzt, hanem más értékpapírt (részvényt, kamatozó részvényt vagy részvénnyé átváltoztatható kötvényt) ad. Ehhez nem kell a kötvényesek részéről plusz jóváhagyás, itt minden kötvénytulajdonos maga dönt arról, hogy belemegy-e a cserébe. Ez a lehetőség opcióként szintén a cég rendelkezésére állhat, bár annak sikere nagyban múlhat az átváltás feltételein és a kötvényesek hajlandóságán.
A 10 milliárd forintos kötvényállomány egésze igen nagynak mondható a társaság 2 milliárd forint körüli piaci kapitalizációjához képest, vagyis a jelenlegi tulajdonosok számára egy kvázi hitel-tőke konverzió jelentős hígulást okozna. Ezzel az üzletmenet folytonossága azonban biztosíthatóvá válna, így utolsó szalmaszálként akár ebbe is kapaszkodhatnának a cég jelenlegi tulajdonosai.
Az októberi kötvénytartozások kiegyenlítésére tehát több lehetősége is van a vállalatnak, azonban látható, hogy minden eset megvalósíthatóságával kapcsolatban mutatkozik kisebb/nagyobb bizonytalanság. Nem szabad viszont elfeledni, hogy ezen lehetőségek közül akár egyszerre többel is élhetne a vállalat az előttünk álló időszakban, ami megkönnyíthetné a szükséges összeg előteremtését.
Hasznos összefoglaló. Szerintem túlságosan óvatos és diplomatikus a szerző, kerüli a sarkos kijelentéseket. Máshol meg naiv:
"Miután az E-Star korábbi nagytulajdonosa, Makra József 9% feletti részesedését a napokban eladta egy brit befektetőnek, akár azt sem lehet kizárni, hogy az újdonsült tulajdonos szerepet vállalna esetlegesen felmerülő likviditási problémák kezelésében is. "
A Palmer gyerek, a temetkezési vállalkozó, mint likviditási problémák kezelője. Röhej.
De mindenképpen érdemes kimenteni a cikket. Amúgy erősen érződik, hogy a szerző a fórum olvasója.
Szép munka. Jeles (5).
ezek tuti olvasnak :)))