Nagy igazságod vagyon!

"A tisztán állami rendszer miben lett volna jobb, és kinek ezt, hogy számoltad ki?"

Ember wazze! A rendszerből te csak az ENYÉM, ÉN PÉNZEM, ENYÉM, ENYÉM ennyit bírsz látni és eszelősen mantrázod, hogy az az enyém és kész, ennyi minden amit írsz. Basszus, az a pénz úgy lett a tiéd, hogy az állam KÖLCSÖNT VETT FEL RÁ, és annak a kölcsönnek a kamatait a TE ADÓDBÓL KELL FIZETNI. Tehát, beteszel 10%-ot valahová, amire 12%-ot fizetsz az adódból, akkor te hogy lehetsz akkora idióta, hogy csak a 10%-ot nézed és magasról teszed azt, hogy 12%-ot fizetsz ki rá?! Ez még Bukta Rozáliának is magas lenne, aki állandóan újabb, még nagyobb tőkeáttétellel akarná fedezni a veszteségét, mert neki legalább elméletben lehetne esélye arra, hogy nyerjen, neked meg, akinek csak azt garantálják, hogy 12%-ot elvesznek, és ebből biztosan nem kapsz semmit mégis magyarázod, hogy ez jobb üzlet, mintha elveszik tőled a 10%-ot és megkapod AZONNAL a 12%-ot és amit zsetonként megtarthattál az asztalon az is a tiéd lehet... banyek, ez nem lehet igaz.

"Annak aki minimálbér után fizet járulékokat, annak aki nagy bér után fizet , vagy mindenkinek, pl annak is aki 2009 év elején benyomta a lóvéját egy részvénytúlsúlyos portfólióba stb?"

A k*va életbe! Aki minimálbért fizet, és aki nagy bért után fizet, annál pont az állt elő, hogy: Minimálbéres több összes nyugdíjat fog kapni, mint eddig az államtól, a nagy jövedelmű meg simán befekteti azt a pénzt, amit eddig elloptak a manyupok és jóval magasabb hozamra tesz szert egy olyan befektetéssel, AMI TÉNYLEG AZ ÖVÉ.

"Mnyp-ben összegyűlt a neveden 3-4--5-6 milla, amit megörökölhető."

Mantrakirály. A töredékéért örökölhető egy kockázati életbiztosítás. Amiből az következik, hogy a megmaradt jövedelem-töredék befektetésével a felhalmozásod is több lesz. Ezt nem tudni kiszámolni... fantasztikus vallási fanatizmus. ÉS akkor most ehhez tegyük hozzá, amit te még 30 évig kifizetsz az "utánad való örökségre" és máris látható, hogy mekkora kreténség ezt védeni. Egyszerűen nem tudsz olyan rosszul befektetni, hogy rosszabbul járj.

"Az államiban pedig egy nagy 0 mivel mínuszos a kassza és felosztó kiróvó, ez a 0 kb megörökölhető. Ez miben jobb?"

Abban, hogy MÁR NEM mínuszos a kassza (májusban éppen pozitív egyenleggel zárt) és az állam mindenképpen felosztja ezt nyugdíjként. Ergo, az a pénz mindenképpen a tiéd. Azzal, hogy nem vonják el manyupra az adómat és járadékaimat, azzal szépen felhalmozhatok, ami nem csakhogy örökölhető, hanem micsoda skandallum, akár még én is élvezhetem azt.

Képzeld, nálam marad a pénz, amit befektetek, több pénzem lesz ennek következtében, ami az enyém, és még az államtól is több nyugdíjat fogok kapni.

Akinek ez nem üzlet, menjen el állami alkalmazottnak és semmiféle befektetés, vagy pénzügyi gondolkodás közelébe se menjen.

Engedelmeddel: Hát pont erről beszélek nyuszómuszó! EZ az öngondoskodás! Az, hogy ha az állam nem ad nyugdíjat, akkor is rendben lesz az életem. Igen, gratulálok, egyetértek! De ha így gondolkodsz, akkor nem az a jó, ha az állam el sem veszi tőled a pénzt, hanem nálad hagyja, hogy befektethesd? Akkor nem az az érdeked, hogy kevesebb adót fizess és azt felhalmozhassad?

Akkor miért is fújsz azokra, akik sokkal több pénzt hagynak nálad és még meg is tarthattad a pénzedet a manyupban? A hazaáruló liberálbolsevik horda már emelte volna az szja-dat (kevesebb pénzed maradt volna nettóban), kivetett volna ingatlanadót, vagyis mindenedet lepusztította volna, ami VALÓDI öngondoskodás lett volna, cserébe taggá tett volna és ellopta volna a manyup pénzed is.

TÉNYLEG NEM LÁTOD WAZZE?!

"Jönnek a költségvetés dumával,állítólag én döntöm be a nyögdíjrendszert...:)"

Ember, hol olvastál olyat, hogy "Grizzly Géza" hazaáruló! Sehol. Arról van szó, hogy a nyugdíjkassza deficites VOLT, mig most (kapaszkodj) szufficites. Mit jelent az, hogy a nyugdíjkassza deficites? Az, hogy azt vagy adóból, vagy új államadósságból kell feltölteni. Mi lesz ennek az eredménye? Az, hogy hiába fizetsz adót, az átvándorol a magáncégekhez. Ezen mit védesz?

"Közben paloták épülnek a cigánysoron adóellenőrzés csak a becsületesnek jár,én is voltam idén,mertem a bukóm után visszaigényelni adót:))"

Bocsáss meg, de ebben nincs igazad: Egy évtizede AZONNAL ellenőrzést kap, aki visszaigényel, mert annyi volt a visszaélés. Ebben pont nincs becsületes/nem becsületesség, nagyon helyes, hogy a pénz KIFIZETÉSE előtt ellenőrzik annak a jogalapját.

"Azon gondolkozom hogyan fogom kimenteni a gyerekemet ebből az országból,tudom,ő fizetné a nyugdíjamat,nem érdekel a nyugdíjam,ne adjanak :))"

Mondjuk ajánlom Spanyolországot, vagy Görögországot, de év végére Olaszországot, jövőre meg a miattuk nácinak kinevezett Németországot.

Ember, hová mennél innen?!

"Vizsgáljuk meg a problémát alaposan. :)"

Eszed ágában nincs. Valójában teljesen leépültél, sajnos a tavalyi, tavalyelőtti énedhez képest már csak libeerálboslevik imamalom lettél. Őszintén sajnálom.

"Ahhoz nem kell különösebben nagy ész, hogy belásd ez kb a lehetetlen küldetés közelítőleg is becsülni ilyen időtávon mi a jobb."

Ahhoz nem kell még minimális ész sem, hogy belássad, semmilyen távon nem lehet jobb a manyup. Ez ennyire egyszerű. Még az egykori MNB-s és szocik is belátták, valójában mára szinte te, meg a benn maradtak az egyetlen fanatikus hívők. Más már nem maradt. Ezt viszont nem észnek, hanem önigazolásnak hívják.

"Ki tudná ezt megjósolni akármilyen szakértő a következő 40 évre?"

Ahhoz nem kell szakértő, hogy ami veszteséget hoz és évről évre nagyobb veszteséget, az nem lehet jó befektetés. A manyup definíciószerűen nem hozhatott volna hasznot és mivel ellopták volna az oda fizetett pénzt, így nincs miről beszélni.

"Itt csak elvi alapon lehet dönteni, több pillér vagy kevesebb, állam , vagy magánbiztosító, miben , kiben bízol stb."

Itt csak GYAKORLATI alapon érdemes dönteni és teljesen felesleges elmélkedni, hiszen volt rendszer, számolható az ""eredménye"", innentől teljesen öncélú farokveregetésbe belemenni, hogy ha két centivel hosszabb lett volna, Bridgette Bardot is kielégült volna, annak nincs értelme.

Teljességgel összekevered ugyanis az elvi alapot is:

Az elvi alap az, hogy lehet-e az állami nyögdíjra számítani öreg korunkra, avagy sem, tud-e az megélhetést garantálni, avagy sem.

A választ több mint egy évtizede tudjuk: NEM.

Innentől pontosan az a lényeg, hogy az öngondoskodás az, amihez az államnak SEMMI KÖZE nincs, vagyis minden olyan, amihez köze van, az nem öngondoskodás. Ennek megfelelően a manyup DEFINÍCIÓSZERŰEN nem lehet öngondoskodás, mert az államtól függ, hogy mást ne mondjak, a mai napig nincs járadékkifizetésre sem számítás, de még csak módszertan sem. Innentől aki erre számít, az hülye. Főleg akkor, ha az öngondoskodást preferálja.

Nem mellesleg ajánlom figyelmedbe, hogy immár a döntő többség az "öröklést" hangsúlyozza (egyebekben annak ellenére, hogy már én, az AXA, az MNB szakértői megmondták, hogy nem az a pénzed), amit én meglehetősen visszataszítónak tartok az "öngondoskodás" témakörben.

"Egyébként amit életbiztosítások kontra mnyp témában itt fejtegetsz az messze van a valóságtól, mivel egy kockázati életbiztosításnál megvizsgálják az életkorod, egészségügyi állapotod stb stb."

Látszik, hogy soha nem néztél utána: Ez csak bizonyos összeghatár felett igaz, ugyanakkor az életbiztosításoknak van egy érdekes sajátossága - lehet több is a neveden, vagyis ugyanarra a káreseményre több is fizethet. Most hogy mást ne mondjak, MINDEN hitelkártyához kapcsolódik életbiztosítás. Tudtad ezt? Elolvastad valaha a feltételrendszert, hogy mondjuk egy aranykártyához mekkora biztosítási összeg tartozik? Na ugye. Sőt mi több, nem tudom hányan olvasták el, hogy a kártyájukhoz mekkora KÜLFÖLDI(!) betegbiztosítás tartozik? :)

"Egy 20-30 éves egészséges embernél még igaz is lehet amit mondasz, de ahol már bejön a kockázat életkor, egészségügyi állapot miatt ott ne gondold , hogy 10 milliókra kötnek rád gombokért egy biztosítást."

Mi az, hogy ne gondoljam? Csak pénz kérdése, ha kockázatosabb vagy, akkor többet kell fizetni. De ez is életkor függő, minél előbb kezded a biztosítást, annál alacsonyabb az összeg, minél később, annál magasabb. Nem mellesleg, ugyebár nem arról értekeztünk, hogy valaki ötven éves korában kezd el "öngondoskodni", hiszen ugyebár arra végképp nem lett volna még definíciószerűen sem elég a manyup.

"Nem beszélve arról, ha nem halsz meg azt bebuktad, itt viszont akkor járadékot kapsz elvileg."

Érdekes, eddig az öröklésről volt szó, én ebben a kontextusban mondtam, hogy akkor olcsóbb a kockázati életbiztosítás. Ugyanakkor aki élni szeretne, annak ott van a megtakarítási életbiztosítás. Nem sokkal drágább egyébként, különösen ha hosszú távra kötöd meg. És baromi jó hozamokat hoz, egyebekben azért, mert nincs olyan, hogy negatív hozam.

Mik vannak? :)

"Pár tízezerrel kapok többet."

ROTFLMAO. Tehát havi 5eHUF-ot beteszel egy 20 milliós életbiztosításba, a mardékot elköltheted, tehát jobban élhetsz, több, amit örökölheted utánad, de utálni kell, aki ezt lehetővé tette a számodra. Jesszumpepi...

Na, megtaláltam azt a cikket amit kerestem. Népszabadság 2009 április. Nem forradalmi szagértő, Kun János a szerző.

Már az alcím is beszédes. "Hogyan takaríthatnánk meg évente 500 milliárdot?"

"A PSZÁF adatai szerint 466 milliárd Ft-ot vesztettek tavaly a magánnyugdíjpénztárak. Valamennyi tag számláján kevesebb pénz volt az év végén, mint egy évvel korábban, s kevesebb, mint amennyit az évek során befizettek. Felvetődik a kérdés: mi hasznuk van akkor a magánnyugdíjpénztáraknak? A nyugdíjreform bevezetésekor feltételezettekkel szemben a pénztárak nem segítik a gazdasági fejlődést, sőt, rontják a magyar gazdaságról alkotott képet, s egyáltalán nem biztos, hogy a magánpénztárak tagjainak magasabb lesz a nyugdíja, mint azoknak, akik kívül maradtak. A tyúk nem tojik aranytojást, a leghasznosabb az lenne, ha a magánnyugdíjpénztárakat megszüntetnék. Ez évente legalább 500 milliárd Ft-tal csökkentené a költségvetés kimutatott hiányát, s a GDP nyolc százalékával csökkentené az államadósságot."

"Halmozódó hiány

A jelenlegi nyugdíjasok nyugdíja nem csökkent a magánnyugdíjpénztárak megjelenésekor, a társadalombiztosításnak tehát hiánya keletkezik, mivel az aktív keresők nyolc százalék járulékot a magánpénztárakba utalnak, ennyivel kevesebbel finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjakat. A hiány akkor szűnik meg, amikor valamennyi nyugdíjas pénztártag lesz, 2040 körül, mert akkor a csökkentett járulékból csak csökkentett, a nem pénztártagokénál 25 százalékkal kisebb nyugdíjat kell fizetni.

A magánnyugdíjpénztárakba átutalt járulék miatt keletkező hiányt a költségvetés megtéríti a társadalombiztosításnak. Ez 2009-ben 365 milliárd Ft, a GDP mintegy 1,3 százaléka. Ezzel növekedik a költségvetés hiánya, emiatt a költségvetés állampapírokat bocsát ki. Jelenleg az emiatt keletkezett államadósság már a GDP mintegy 8 százaléka, s a folyamatos hiányképződés végén, 2040 körül, várhatóan az akkori GDP 40-50 százalékát is eléri. A tb-hiány miatt keletkezett államadósság kamatai is terhelik a költségvetést, jelenleg 180 milliárd Ft-tal, a GDP 0,6 százalékával. Összességében tehát a magánnyugdíjpénztárak léte az éves költségvetési hiányt mintegy 1,9 százalékkal növeli. A hiány a következő években tovább nő, mivel jó néhány évig még azok mennek nyugdíjba, akik nem pénztártagok, tehát teljes nyugdíjjárulékukat a tb-be fizették, s teljes nyugdíjukat a tb-től kapják, míg a helyükbe pénztártagok lépnek, akik nyugdíjjárulékuk egy részét magánnyugdíjpénztárba fizetik. A későbbiekben viszont, amikor már a pénztártagok is tömegesen nyugdíjba vonulnak, a felhalmozódott államadósság kamatterhe lesz lényegesen magasabb.

Ha a pénztárak vagyonukat teljes egészében magyar állampapírba fektetik, ugyanannyi állampapírt vásárolnak, mint amennyit a költségvetés a pénztárak léte miatt bocsát ki. Az állampapírok után a pénztárak hozamot kapnak, s ezt ugyancsak állampapírokba fektetik. Amikor a pénztártag nyugdíjba megy, a pénztárban felhalmozott vagyona, amit életjáradékra vált, átlagában pontosan annyi lesz, amekkora államadósság létrejött annak következtében, hogy belépett a magánnyugdíjpénztárba, illetve valamivel kevesebb a pénztárak költségei miatt. Mivel a pénztártag vagyonával szemben államadósság áll, amit a következő generációnak kell törlesztenie vagy kamatait fizetnie, a pénztártag nyugdíját is a következő generáció fogja fizetni. Nem lehet előre tudni, az a nyugdíjas jár-e jobban, aki pénztártag volt, vagy az, amelyik nem. De az biztos, hogy ha a nyugdíjas jobban jár, a következő generáció többet fizet."

A jelenlegi nyugdíjasok nyugdíja nem csökkent a magánnyugdíjpénztárak megjelenésekor, a társadalombiztosításnak tehát hiánya keletkezik, mivel az aktív keresők nyolc százalék járulékot a magánpénztárakba utalnak, ennyivel kevesebbel finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjakat. A hiány akkor szűnik meg, amikor valamennyi nyugdíjas pénztártag lesz, 2040 körül, mert akkor a csökkentett járulékból csak csökkentett, a nem pénztártagokénál 25 százalékkal kisebb nyugdíjat kell fizetni.

A magánnyugdíjpénztárakba átutalt járulék miatt keletkező hiányt a költségvetés megtéríti a társadalombiztosításnak. Ez 2009-ben 365 milliárd Ft, a GDP mintegy 1,3 százaléka. Ezzel növekedik a költségvetés hiánya, emiatt a költségvetés állampapírokat bocsát ki. Jelenleg az emiatt keletkezett államadósság már a GDP mintegy 8 százaléka, s a folyamatos hiányképződés végén, 2040 körül, várhatóan az akkori GDP 40-50 százalékát is eléri. A tb-hiány miatt keletkezett államadósság kamatai is terhelik a költségvetést, jelenleg 180 milliárd Ft-tal, a GDP 0,6 százalékával. Összességében tehát a magánnyugdíjpénztárak léte az éves költségvetési hiányt mintegy 1,9 százalékkal növeli. A hiány a következő években tovább nő, mivel jó néhány évig még azok mennek nyugdíjba, akik nem pénztártagok, tehát teljes nyugdíjjárulékukat a tb-be fizették, s teljes nyugdíjukat a tb-től kapják, míg a helyükbe pénztártagok lépnek, akik nyugdíjjárulékuk egy részét magánnyugdíjpénztárba fizetik. A későbbiekben viszont, amikor már a pénztártagok is tömegesen nyugdíjba vonulnak, a felhalmozódott államadósság kamatterhe lesz lényegesen magasabb.

Ha a pénztárak vagyonukat teljes egészében magyar állampapírba fektetik, ugyanannyi állampapírt vásárolnak, mint amennyit a költségvetés a pénztárak léte miatt bocsát ki. Az állampapírok után a pénztárak hozamot kapnak, s ezt ugyancsak állampapírokba fektetik. Amikor a pénztártag nyugdíjba megy, a pénztárban felhalmozott vagyona, amit életjáradékra vált, átlagában pontosan annyi lesz, amekkora államadósság létrejött annak következtében, hogy belépett a magánnyugdíjpénztárba, illetve valamivel kevesebb a pénztárak költségei miatt. Mivel a pénztártag vagyonával szemben államadósság áll, amit a következő generációnak kell törlesztenie vagy kamatait fizetnie, a pénztártag nyugdíját is a következő generáció fogja fizetni. Nem lehet előre tudni, az a nyugdíjas jár-e jobban, aki pénztártag volt, vagy az, amelyik nem. De az biztos, hogy ha a nyugdíjas jobban jár, a következő generáció többet fizet.

Se haszon, se euró

A pénztárak létrehozásának egyik célja az volt, hogy részvénybefektetéseikkel a magyar vállalatok pótlólagos tőkéhez jussanak, s ennek következtében növekedjen a gazdaság teljesítménye. A magyar tulajdonú kis- és középvállalatok valóban tőkehiányban szenvednek, de túl kicsik ahhoz, hogy tőkéjüket nyilvános részvénykibocsátásokkal növeljék. A nagyvállalatok, amelyek számára a tőzsde valóban alternatíva, külföldi tulajdonban vannak, s nem érdekük a magyar tőzsdei jelenlét. A pénztárak tőzsdeélénkítő hatásának hiányát jól mutatja, hogy a budapesti tőzsdén a rendszer bevezetése előtt több részvény forgott, mint ma. Nemzetközi vizsgálatok is alátámasztják, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem fejlesztik a tőkepiacot. A részvények hozamai hosszú évek átlagában magasabbak, mint az állampapírokéi. Ha a pénztárak ügyesen adnak-vesznek részvényeket, a pénztártag életjáradékra átváltható vagyona nagyobb lesz, mint ha a pénztár csak állampapírba fektetett volna. Ebben az esetben az állampapír- és a részvényhozam különbözete a nyugdíjas nyeresége.

Ez a nyereség azonban társadalmi szinten nem jelentkezik. Mivel a magánnyugdíjpénztárak nem vásárolják meg az összes állampapírt, amit a megjelenésük miatti tb-hiány pótlására bocsátanak ki, csökken az állampapírok iránti kereslet, és nő a hozamuk. Ugyanakkor nő a részvények iránti kereslet, ez növeli az árfolyamot, s ezen azok profitálnak, akik már korábban részvénybe fektettek. A magasabb árfolyam csökkenti a részvények hozamát.

Az euró bevezetését az EU a maastrichti kritériumok teljesítéséhez köti, amelyek közül számunkra az államadósságra és a költségvetési hiányra vonatkozó feltétel teljesítése jelentős problémát okoz. E kritériumok az EU számára azért lényegesek, mert a valutaövezeten belül teljesen szabad a tőkemozgás, s egy ország túlzott költségvetési hiánya tőkét von el a többiektől.

A kritériumok célszerűségének elemzése nem tárgya e cikknek, azt azonban meg kell jegyezni, hogy a magánnyugdíjpénztárak miatt létrejövő költségvetési hiány nem von el tőkét sehonnan, hiszen a hiánynyal megegyező tőkekínálat jelenik meg a pénztáraknál. A pénztárakat üzemeltető újonnan csatlakozott EU-országok ezért azt javasolták, hogy a kritériumok teljesítésénél a pénztárak miatti hiányt ne vegyék figyelembe. Az EU illetékesei ezt nem fogadták el, s egy közgazdaságilag értelmetlen kompromisszum született. A pénztárak által generált hiánnyal csak 2009-ig, évente csökkenő mértékben szabad csökkenteni a hiányt. Az euró bevezetése szempontjából kulcsfontosságú következő években tehát már semmilyen korrekcióra nem lesz mód, s persze az euró bevezetése után sem.

S ha megszűnnének...?

Ha a magánnyugdíjpénztárak megszűnnének, s a jelenleg oda folyó járulék ismét a TB bevételeit gyarapítaná, a költségvetési hány 1,3 százalékkal csökkenne. Ha a felhalmozott vagyon visszaszállna az államra, az államadósság mintegy 8 százalékkal csökkenne, s megszűnne az állam kamatfizetési kötelezettsége az államadósság e része után. Ez a költségvetési hiányt további 0,6 százalékkal vinné lejjebb.

Az alacsonyabb költségvetési hiány és államadósság-állomány alacsonyabb országkockázatot, az államadósság olcsóbb finanszírozását jelenti. (Ennek hatását nem számszerűsítettem.) A csökkenő országkockázat olcsóbb hitelfelvételi lehetőséget biztosít a magyarországi bankok, vállalatok és a lakosság számára is.

A pénztárak megszűnése esetén a pénztárak volt tagjai is teljes tb-nyugdíjat kapnának, ugyanannyit, mint akik nem voltak tagok. A magasabb tb-nyugdíjhoz szükséges többletbevétel az akkori járulékfizetők befizetéseiből rendelkezésre fog állni, hiszen nem fogják már járulékaik egy részét a magánpénztárakba irányítani.

A nyugdíjrendszer átalakítása érdekében a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal javaslatokat készít. Egy olyan rendszer kialakításán dolgoznak, amely megteremti a tb- nyugdíjrendszer egyensúlyát, tehát hogy a háromnegyed nyugdíjjárulék-fizetés és a háromnegyed nyugdíj egyensúlyban legyen. Az új nyugdíjrendszert a magánnyugdíjpénztárak megszűnése nem érintené: ha a háromnegyed befizetés és a háromnegyed kifizetés egyensúlyban van, egyensúlyban lesz a százszázalékos befizetés és a százszázalékos kifizetés is.

A nemzetközi pénzügyi válság hatására kialakult bizalmi válság miatt gyors intézkedéseket kell tennünk a költségvetési hiány mérséklésére. A terítéken lévő javaslatok: az áfa emelése, a támogatások csökkentése csökkentik a keresletet, növelik a munkanélküliséget. A pénztárak megszüntetése esetén az államháztartási egyenleg úgy javulna, hogy nem csökkenne az életszínvonal, nem nőne a munkanélküliség.

A magánnyugdíjpénztárak felszámolása esetén megtakarítanánk a pénztárak működési, vagyonkezelési költségeit is, melyek tavaly mintegy 37 milliárd Ft-ot tettek ki.

A remény az volt, hogy a pénztárak erősítik majd a járulékfizetési fegyelmet, a rendszer átláthatósága és a pénztári vagyon örökölhetősége miatt. Ez a remény enyhén szólva naivitásnak bizonyult. A tb-nyugdíj ugyan nem örökölhető, de vannak az örökléshez hasonló elemei: az özvegyi nyugdíj és az árvajáradék. Ezek nagyobb szociális biztonságot nyújtanak, mint a pénztári vagyon örökölhetősége.

Azt is várták, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer mentes lesz a politika szeszélyeitől. Nem lett az. A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény a megalkotása óta több mint kétszáz helyen változott, ami azt mutatja, hogy a pénztárak sem függetleníthetők a mindenkori politikai szándéktól. A pénztári nyugdíjak nagysága is módosítható lesz az adózási szabályok és a szabályozórendszer változtatásával. A járadékok folyósítására még nem alakultak szervezetek, elképzelhető, hogy nem, vagy csak irreálisan magas áron akad majd erre magánvállalkozó. Ebben az esetben az államnak kellene a járadékot folyósítania, ami további politikai függőséget jelent.

Az a feltételezés sem igazolódott, hogy a tagok átlépnek a jobb teljesítményt mutató pénztárakba, ezért a pénztárak érdekeltek lesznek a minél magasabb hozamban. A pénztárak között minimális a vándorlás, s az új belépők sem a teljesítmény, hanem az ismertség, az ügynöki tevékenység és a munkahelyi ajánlás alapján választanak. A lakosság pénzügyi kultúrája nem elégséges ahhoz, hogy a pénztárak teljesítményét elemezze. Kívánatos a lakosság pénzügyi képzése, de társadalmilag hasznosabb, ha ki-ki saját szakmájában képezi magát, s nyugdíja nem pénzügyi ismereteitől, hanem a szakmájában elért sikereitől függ.

A magánnyugdíjpénztárak létrehozásakor a döntéshozók úgy számoltak, hogy a pénztárak működése következtében nő a nyugdíj. A Magyar Nemzeti Bankban készült tanulmány (Orbán Gábor-Palotai Dániel: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, 2005.) nem támasztja alá ezt a feltételezést. A tanulmány szerint a költségvetési támogatásra nem szoruló, a tb-nyugdíjjal egyenértékű pénztári nyugdíjhoz 2,7 százalékos reálhozam szükséges. Ez azonban csak azoknak nyújt a tiszta tb-rendszerűvel egyenértékű nyugdíjat, akik egész életükben tagjai voltak a magánnyugdíjpénztárnak. Akik önként léptek be egy pénztárba, csak akkor nem járnak rosszabbul, ha ennél jóval magasabb a hozam. Mivel a pénztárak tízéves reálhozama jelenleg negatív, erősen kérdéses, mikor tudják teljesíteni ezt a hozamkövetelményt, ha egyáltalán. Különösen éles lesz ez a probléma 2013 után, amikor nagyobb számban kezdenek nyugdíjba vonulni azok, akik a pénztárak megalakulásakor önként csatlakoztak. Mivel 2001-ben megszűnt a rendszer alapvető elemét képező garancia, amely a magánnyugdíjpénztári nyugdíj minimális szintjét biztosította, elképzelhető a tömeges elégedetlenség, minek folytán az állam arra kényszerülhet, hogy a magánnyugdíjpénztári nyugdíjat kiegészítse. (Újabb politikai függőség.)

S mi lesz, ha húsz-harminc év múlva, amikor már minden évben tömegek váltják át felhalmozott követelésüket járadékra, a mostanihoz hasonló válság söpör végig a világon? Ekkor azok, akik rossz évben mennek nyugdíjba, 15-25 százalékkal kevesebb járadékot fognak kapni életük végéig, mint a néhány évvel korábban vagy később nyugdíjba vonuló kollégájuk. Igazságtalanságok a tb-rendszerben is előfordulhatnak a politikai cikcakkok miatt, de ilyen mértékűek nem.

És máshol?

A magyarhoz hasonló magánnyugdíjpénztárakat latin-amerikai országokban hoztak létre a nyolcvanas években. A kilencvenes években a Világbank a volt szocialista országokba exportálta a rendszert, a legfejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező Csehország és Szlovénia kivételével. A fejlett országokban is léteznek hasonló pénztárak, de azok nem az állami TB átalakításával jöttek létre. Ezek a magyar önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlíthatók.

A magyar magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló nyugdíjrendszerek első átfogó, máig is érvényes megállapításokat tartalmazó kritikáját Peter Orszag és Joseph Stiglitz tette közzé 1999-ben (Rethinking Pension Reform: Ten Myths About Social security Systems - The World Bank, Washington DC.). Orszag jelenleg a Fehér Ház Költségvetési Hivatalának vezetője, az Obama-kabinet tagja. Stiglitz korábban Bill Clinton elnök közgazdasági tanácsadó tanácsának elnöke volt, közgazdasági Nobel-díjas. A Világbank az utóbbi években felülvizsgálta a nyugdíjpénztárakra vonatkozó korábbi álláspontját, és ma már nem áll ki teljes mellszélességgel a pénztárak mellett.

Argentína tavaly novemberben megszüntette a magánnyugdíjpénztárakat, ott ennek hatására a GDP egy százalékával csökkent a költségvetési hiány s tíz százalékponttal az államadósság. A döntés októberi bejelentésekor, majd a novemberi parlamenti szavazás után esett a tőzsde, de mindkét esetben néhány napon belül korrigált, s 2008-ban összességében a régió tőzsdéivel azonos teljesítményt mutat.

Szlovákiában és Horvátországban néhány hónapja lehetővé tették a visszalépést a magánpénztárakból a tb-rendszerbe, s nem lesz kötelező a pályakezdők belépése a pénztárakba. Romániában a magánpénztárakba átirányított járulék emelését halasztották el.

A második opció

A lakosság általában közömbösen viszonyul a pénztárakhoz, sokan azt sem tudják, melyikhez tartoznak. A tavalyi siralmas hozamok után a döntő többség valószínűleg nem ellenezné a pénztárak megszüntetését.

A megszüntetés felvethet alkotmányos aggályokat , mivel úgy értelmezhető, hogy a tagok tulajdonát államosítják. De kérdéses, hogy a magán-nyugdíjpénztári követelést tulajdonnak tekinthetjük-e, ugyanis a tulajdon fogalmához hozzá tartozik a szabad rendelkezés, míg a magán-nyugdíjpénztári követeléssel a tag nem rendelkezhet szabadon: csak életjáradékra válthatja, s azt is csak szigorú szabályok szerint. A megszüntetésért cserébe a tagok harmadával magasabb tb-nyugdíjat kapnak, ami bőséges kompenzáció."

Szerintem pedig bűn lett volna nem megszüntetni ezt a pillért.

Mind az állami, mind a mnyp esetében egy igérvényről van szó, hogy x év múlva fizet. Ezért virtuális.

Ellenben az állami mögött ott áll a járulékfizetők sokasága - persze nem önszántukból, hanem kényszerből.

"Viszont ha a fentiek alapján a híd alá kerülsz akkor jön a zállam (járulékfizetők sokasága) és új megélhetést, új életet ad neked. Ingyenpénzt, sokat."

Ez nem ingyenpénz, hanem annak honorálása, hogy a társadalombiztosítás fenntartásában részt vettél, amikor aktív voltál. Azok pedig akik nem vettek részt - ezt is szabályozni kell majd - , vagy egy minimálnyugdíj - vagy segély.

Ugyanúgy, ahogy adód sem ingyen adod oda, hanem azért, hogy mindenki számára elérhető közszolgáltatásokat biztosítsunk a saját társadalmunknak.

>>és még szerencse, hogy nem kezdődtek el a járulékkifizetések ...

Azok nem is fognak soha mert a járulékot BEfizetik.

Amit KIfizetnek majd az a járadék.Szerintem egy TB nyugdíjnyi pénzt fogok kapni még havonta ha még lesz olyan egyáltalában, hogy TB nyugdíj.

P.

>>A kifizetési igérvény mögött ott áll az adó és járulékfizetők sokasága

Az igazi adó és járulék fizetők száma még talán 2 mió is megvan de lehet, hogy kevesebb.

És 2013-tól elindulnak a Ratkók nyugdíjba évi 80e fő helyett kb. 200. Érdekes lesz.

>>A számládon összegyűlt össszeg pedig egy virtuális valóság...

A manyup számlán lévő állampapír az pont olyan valóság mint ha bármelyik bankban vagy a kincstárnál veszem meg. Nincs különbség.

P.

Úgy látom a legegyszerűbb kérdésekben nincs tisztánlátás.

Ha a befektetett pénz virtuális akkor mi az igazi?

A bankban sincs pénzed gondolom, az is virtuális...

De a házad is virtuális, ha elviszi egy árvíz...

A kocsid ellopják...

stb...

Viszont ha a fentiek alapján a híd alá kerülsz akkor jön a zállam (járulékfizetők sokasága) és új megélhetést, új életet ad neked. Ingyenpénzt, sokat.

Gondolom ezt így mindenki hülyeségnek tartja... míg ha a nyugdíjról van szó akkor rá meritek tenni az öregkorotokat simán itt 1-2-en.

Pedig tökéletesen ugyanaz a két gondolatmenet.

Furcsa... mondhatni totális ökörség. :)

Attól féltek amiben máshol vakon bíztok és abban bíztok, amire máshol soha nem számítanátok.

Igen és az a transzfer ami lehetővé teszi, hogy a betétek felett is hitelezzenek. Plusz a jegybankoknak, mint a bankok bankjainak, hogy nyomják a likviditást a gazdaságba ha kell.

Lásd pl Usa QE-k, dollár 100 milliárdokért vette a saját jegybankjuk a saját államadósságukat. stb stb.

Ha egy olyan pusztító folyamat végigsöpörne ami a bankokat fejreállítaná tömegesen , akkor kb a gazdaság is visszaesne egy ősközösségi szintre. Lenne nyugdíj bőven kagylóban, meg állatprémben ha jó volt a vadászat. :)

Szerintem hiba volt szétverni ezt a pillért.

A bankok pénze, mint ahogy helyesen rávilágítottál, a betétesek pénze, tehát az is adófizetők pénze. Kínos, ha nincs meg. Tehát a bankok csak közvetítők, akik hitelezik az államot, azok a megtakarítók.

Végső soron, mindig az adott állam közössége ment meg mindenkit: a bankokat, az államot, a nyugdíjasokat, rászorultakat stb. Ez a mnyp csak egy ráfizetéses játék volt az adófizetőknek és még szerencse, hogy nem kezdődtek el a járulékkifizetések, tehát a 24. órában még éppen meg lehetett szüntetni ezt a borzalmat 2/3-dal.

Minden mindennel összefügg. bankokat mentik az államok, államokat a bankok hitelezik, adófizetők a bankokat mentik, de a bankok adnak rá hitelt stb stb, elég szövevényes, lásd pl egy nagy amcsi bank csődje 2008-ban mit okozott egész világ beleremegett.

Megnézném azt az államot ahol az összes bank becsődöl hogyan működne tovább illetve inkább nem akarnám megnézni. Pl ez a soltvadkerti takszöv 40 mrd-os betétállománnyal, egész OBA-ban van 100 milliárd talán.

Tudna tovább működni persze egy totális bankcsőd esetén is kb mint most Afganisztán, vagy Szomália olyan szinten talán mennénk kalózkodni a Dunára. :) A nyugdíjak lennének a legkisebb probléma. Szóval ez olyan tyúk vagy tojás volt előbb probléma államcsőd , bankcsőd kérdés vsz.

Ettől függetlenül, ha baj van, a bankokat is az adófizetők mentik meg - akár az államadósság terhére, ha pedig ez nem sikerül akkor jön a RESET, de akkor is adófizetők fognak állni az állam, azaz a társadalombiztosítás mögött.

A szolgálati idő hiánya illetve a minimálbéres adóelkerülők alacsony összegű nyugdíjra számíthatnak ez tény. Ugyanakkor ennek társadalmi költségei szerintem még mindig kisebbek (tekintve, hogy ezen emberek egy része jelenleg is segélyből él, akkor is abból fog, mivel nem fog kapni egyáltalán nyugdíjat), mint a további 20 évig felhalmozódó államadósság és annak kamatainak terhe vagy jelenlegi jóval magasabb összegű adók/járulékok államadósság halmozás nélkül.

Hát igen, de a válság azt is megmutatja, hogy az ország is egy virtuális valóság, lásd pl görögök stb . Szóval ez a válságkockázat alól az állami nyugdíjrendszer sem mentesít, nem tud ettől megóvni, ez egy illúzió.

Söprik össze a Ft-ot az utcán mint a pengőt annak idején akkor lesz a nyugdíja majd 1 milliárd Ft amin ha nagyon siet tud venni 1 db tojást. :)

Szóval itt teljes biztonság nincsen az egy álom.

Egyébként a magyar nyugdíjrendszer legnagyobb problémája nem ez az mnyp-állami rendszer, vagy az mennyi pillér van.

Hanem az, hogy a rendszerváltás óta felnőtt itt egy olyan generáció ember milliók ebben a 20 évben akiknek vagy alkalmi munkáik, vagy fekete munkájuk van , vagy segélyesek stb, vagy minimálbéresek.

Az ebből befizetett járulékból semmilyen rendszerben nem lehet érdemi nyugdíjat fizetni. Ez milliókat érint az országban. És ezek az emberek is várhatóan egyszer megöregszenek. És vmi nyugdíjat fizetni kell nekik szociális okokból. És ez csak úgy megvalósítható ha azoknak a terhére fog ez menni akik sokat fizettek. Vagyis ők arányaiban sokkal kevesebb nyugdíjat fognak kapni, vagy 1-2 millió ember éhezni fog mint nyugdíjas. Mivel ez egy komoly szavazóbázis nem valószínű, majd az állam megsegíti őket, ha bírja persze.

Ennek a jeleit már most is megfigyelheted, de a probléma még messze nem tetőzött mert kb 10-20 éven belül fog igazán jelentkezni mikor ezek tömegesen elérik a 60-65 évet.

A kifizetési igérvény mögött ott áll az adó és járulékfizetők sokasága. A számládon összegyűlt össszeg pedig egy virtuális valóság, mint ahogy ezt ez a válság szépen megmutatta.

Természetesen nem Te egyedül. De mindannyian már képesek lettünk volna/voltunk rá.

Sok a jó szándékú ember mindkét oldalon, de fogy az erő. Nem kellene annyira igyekezni más országokba.

Olvasgatok néha határátkelős blogot és tudod mit figyeltem meg? A kinti feltételeket szó nélkül elfogadja a bevándorló mert tudja, hogy kiszolgáltatott helyzetben van - elfogadja a szabályokat, és utána megkönnyebbül, mert már nem kell hadakoznia a szabályok ellen. Hirtelen jó munkaerővé válik, mert már nem hadakozik a munkahelyén, örül, ha munkát kap. Befogja a száját, meghúzza magát és a munkájára figyel, meg a családjára, mert már csak az van, hazája nincs.

Az a rengeteg energia, amit itthon a valami/valaki ellen történő hadakozásra fordítunk mind felszabadul és hirtelen teljesítményközpontúvá válnak, haladnak a sodrással, pedig csak az történik, hogy elfogadják azt ami van, amit az adott ország kínálni tud nekik.

Mi magyarok nem tudjuk elfogadni még azt sem, ami jó ebben az országban sokszor.

Na igen csak azt se felejtsd el, hogy éppen az ilyen típusú kritikák hatására mármint , hogy kicsi a hozam az alacsony részvényhányad, alacsony kockázatvállalás miatt, vezették be a választható portfóliós rendszert Mo-n 2007-ben ha jól emlékszem. Választható portfóliókkal viszont sokkal nagyobb szórás lehet hozamok között azonos időszakra, akár azonos pénztárban is. stb stb főleg évtizedek alatt.

A tisztán állami rendszer miben lett volna jobb, és kinek ezt, hogy számoltad ki? Annak aki minimálbér után fizet járulékokat, annak aki nagy bér után fizet , vagy mindenkinek, pl annak is aki 2009 év elején benyomta a lóvéját egy részvénytúlsúlyos portfólióba stb?

Mnyp-ben összegyűlt a neveden 3-4--5-6 milla, amit megörökölhető. Az államiban pedig egy nagy 0 mivel mínuszos a kassza és felosztó kiróvó, ez a 0 kb megörökölhető. Ez miben jobb?