AZ ALAPOT TERHELŐ KÖLTSÉGEK ÉS DÍJAK felsorolása és ismertetése a hivatalos Tájékoztató 41-42. oldalán olvashatóak, és az alábbi sorrendben vonódnak le a már nettó érték után, és ezek a költségek és díjak az alap nettó eszközértékében már kifejezésre kerülnek. (Magyarul ezek a költségek és díjak magából az alap vagyonából és pénzéből vonódnak le automatikusan, a befektetőknek ezeket nem saját maguknak kell külön befizetniük, a befektetőknek ezen költségek tekintetében nincs tennivalójuk.)
1. EGYÉB ALAPOT TERHELŐ TÉTELES KÖLTSÉGEK: A járulékos tételes költségtípusok fel vannak sorolva az alap Tájékoztatójában (40.oldal), tipikus ilyen tételes költség pl a könyvelő, könyvvizsgáló, brókerdíjak, stb.... (Ezen járulékos költségek azonban nagyságrendileg nem szignifikánsak, várhatóan az alap tőkéjéhez majdan arányosítva valójában nagyságrendileg ezrelékekben mérhetők.)
2. FIX SZÁZALÉKOS KÖLTSÉGEK ÉS DÍJAK ÖSSZESEN: 2.8% (ALAPKEZELÉSI DÍJ, LETÉTKEZELÉSI DÍJ, FORGALMAZÁSI DÍJ, PSZÁF DÍJ): A díjszabásnak megfelelően az alapot terhelő összes százalékos költség nem lehet nagyobb éves szinten az alap eszközértékére vetített 2.8%-nál.
3. SIKERDÍJ A POZITÍV (NETTÓ) HOZAM ÖTÖDE (azaz 20%-a ): A tételes és 2.8%-os fix százalékos költséghányad levonása után, az alap indulás óta elért tiszta nettó halmozott nyerségén az Alapkezelő és az Alap 20-80 arányban osztozik a “high watermark” elvnek megfelelően, azaz csak akkor terhelhető sikerdíj az alap futamideje során, ha az alap vagyona, tőkéje, árfolyama meghaladja a korábbi évek halmozott szintjét. (Ez a fajta halmozott sikerdíjszámítás sokkal korrektebb a magyarorszagi sikerdíj gyakorlatnál, amely tipikusan a halmozott hosszú távú teljesítménytől függetlenül minden önálló év végén jellemzően levonja a sikerdíjat, akkoris, ha a halmozott hosszú távú teljesítmény valójában ezt nem indokolná, mert a befektető rosszabul áll, mint a korábbi években. Például nyílt végű alapoknál ezt nem is nagyon lehet másképpen megoldani.) Az Alapkezelőt minden év végén az addig elért össznyereség 20%-a illeti meg halmozódó sikerdíjként. A jogos sikerdíj levonása és kifizetése az adott naptári év végén történik, figyelembe véve a korábbi években már kifizetett sikerdíjak összegét, melynek megfelelően amennyiben az adott év végén a halmozódó jogos sikerdíj összege magasabb, mint a korábbi években már levont és kifizetett sikerdíjösszeg, akkor az addicionális különbözet az évi sikerdíjként kerül elszámolásra (a "high watermark" elvnek megfelelően.) Negatív sikerdíj, illetve korábbi években elszámolt sikerdíjak visszafizetésére azonban nincs mód, ez jövőbeli negatív teljesítmény esetén sem képezheti jogalap tárgyát. Év közben pozitív hozamtendencia esetén az Alapkezelő folyamatosan elhatárolja az Alapból a várhatóan fizetendő sikerdíjat, míg kedvezőtlen tendencia esetén az esetlegesen már elhatárolt, de még le nem vont sikerdíj állományból felold az Alap javára. (A sikerdíj képlete a Tájékoztató 41. oldalán található.) Az adómentes TBSZ koncepció lényegéből következően azonban, a sikerdíj összege lényegében az adómentesség miatt nem terhelt megtakarított adóval egyenértékű, azaz valójában olyan, mintha sikerdíjként csupán a megspórolt 20%-os nyereségadó összegét fizetnék. A sikerdíj tehát valójában nem jelent extra költségterhet a befektetőknek egy hagyományos (nem TBSZ jellegű) befektetéshez képest, ezáltal lényegében egy magyarországi befektetési alapba történő hagyományos befektetés effektív költségén Magyarországon egyedülálló módon egy hedge fund jellegű befektetés potenciálisan magas hozamlehetőségét hordozza a Nyilasi 2015 Alap, korrekt díjstruktúra keretében.
ISMÉTELTEN FELHÍVOM A FIGYELMET, HOGY AZ ALAP NAPONTA KÖZZÉTETT EGY JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE A FENTI 1,2,3 PONTOK SZERINTI KÖLTSÉGEKET MÁR MIND LEVONVA FOGJA TARTALMAZNI, ÉS A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MÁR A TISZTA VAGYONTÖMEG. (Azaz a fenti költségek nem külön az ügyfél által fizetendő költségek, hanem magából az alap vagyonából és pénzéből kerülnek levonásra, és az ügyfeleknek ezzel nem kell külön foglalkozniuk.)
+ KÜLÖN, A BEFEKTETŐ ÁLTAL EGYÉNILEG FIZETENDŐ KÖLTSÉGEK A BEFEKTETÉS TARTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN, azaz magyarul az ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA KEDVEZMÉNYES KÖLSTÉGEI A FORGALMAZÓ CONCORDE ÉRTÉKPAPÍR ZRT-nél a Nyilasi 2015 Spekulatív alap tekintetében:
Számlanyitás és jegyzés a Nyilasi Alap tekintetében ingyenes.
Havi számlavezetési díj: 800Ft/hónap
ÁLLOMÁNYI DÍJ TBSZ számla esetén a Nyilasi Alap esetében kedvezményes, maximum 0.2%/év, melyet a Nyilasi Alap futamidejére garantál a Concorde Zrt (A kockázat elfogadási nyilatkozat papírján lesz rajta a garanciavállalás.)
vagy
ALLOMÁNYI DÍJ sima értékapíprszámla esetén (ha valaki nem TBSZ számlán tartja az alap befektetési jegyeit) akkor nincs állományi díjterhelés. (Csak a sima 800Ft havidíj)
Egyéb más esetleges igénybe vett szolgáltatások díjai a Concorde Értékpapír Zrt ÁLTALÁNOS DÍJSZABÁSÁBAN ITT OLVASHATÓ.
(A számlavezetési díjak tudomásom szerint negyedévente esedékesek, melyről kapnak értesítést az ügyfelek. Az állományi díj az átlagos nettó negyedéves eszközérték alapján kerül meghatározásra. A díjak rendezése céljából a TBSZ számlára közvetlenül 2010.december 31-ig bármikor lehet befizetni, vagy utalni, utána erre a TBSZ-re már nem, hanem állítólag egy technikai számlára lehet majd befizetni vagy átulatni a díjakat, amelyet ha másra nem használ az ügyfél, akkor a technikai számla díjmentes.)
A Concorde Értékpapír ZRT helyett más értékpapírszámla-vezetőt választók természetesen az adott cég saját díjszabása szerint fizetik a számlavezetés költségeit, melyről mindenkinek célszerű előre tájékozódni.
Ha valaki a fenti kérdések és válaszok infomációi között sem lelte felmerülő kérdésére a választ, akkor írjon nekem, és megválaszolom, és ide is beillesztem. (Ha jó és értelmes a kérdés.)
http://nyilasi.tozsdeforum.hu/alap.htm