Ősz végéig tart a padlizsán szezonja. Magnéziumban, kalciumban és vitaminokban különösen gazdag, érdemes minél többet fogyasztani belőle.
http://www.origo.hu/egeszseg/20110929-a-tojasgyumolcs-a-keso-osz-vitaminbombaja-padlizsan.html
Ősz végéig tart a padlizsán szezonja. Magnéziumban, kalciumban és vitaminokban különösen gazdag, érdemes minél többet fogyasztani belőle.
http://www.origo.hu/egeszseg/20110929-a-tojasgyumolcs-a-keso-osz-vitaminbombaja-padlizsan.html
"Magyarország jövője vidéken dől el. A magyar nép jövője azon múlik, hogy sikerül-e megőrizni a termőföldet, természeti erőforrásainkat, melyek a 10 millió magyar ember megélhetéséhez, az ország fenntartható fejlődéséhez nélkülözhetetlenek – vagy végérvényesen elveszítjük azokat?"
Ács Sándorné írása.
"Több mint egymillió hektár föld jutott a törvények megkerülésével illetéktelenek kezébe hazánkban
Jogászokból és szakértőkből álló munkacsoportot hozott létre a zsebszerződések kiszűrésére a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A döntés oka, hogy elképesztően nagy, több mint egymillió hektár olyan terület van hazánkban, amelyet ilyen szerződéssel szereztek meg olyanok, akik törvényesen nem birtokolhatnak Magyarországon földet."
"Négyszáz tudós megvizsgálta, hogy miként lehetne a Föld összes lakóját ellátni élelmiszerrel úgy, hogy közben a környezetet se tegyük tönkre. Négy éven át dolgoztak. A végén született egy olyan jelentés, ami radikális változásokat indítványoz. Érdekeket sértett, amit mondtak.
A kutatás megindításakor támogatta őket a Világbank, az ENSZ és 110 kormány. Amikor elkészült a jelentés, azt már nem írta alá mindegyik ország, a Világbank pedig nem adott ki sajtóközleményt róla. Ma kevesen tudnak erről a jelentésről, és a tudósok javaslatai nem mentek teljesülésbe."
Az IAASTD jelentésről hírek: http://stocklandyard.hu/forum/locatepost/400520
Összefoglaló: http://www.greenfo.hu/uploads/dokumentumtar/iaastd-vilagjelentes-osszefoglalo.pdf
"Drasztikusan lecsökkent a mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok állománya az elmúlt pár évtizedben Európában. A kontinens 25 országának 145 madárfajára kiterjedő monitoring vizsgálatok rámutattak, hogy ezen madarak egyedszáma mára 48 százalékkal esett vissza 1980 óta. A legnagyobb mértékben olyan mezőgazdasági területekhez kötődő gyakori fajok egyedszáma csökkent, mint a fogoly (-82 %), a mezei pacsirta (-46 %), a kenderike (-62 %) és a sordély (-66 %).
Az MME felhívja a figyelmet arra, hogy ha az Európai Unió nem tesz mielőbb határozott lépéseket a negatív tendenciák megfordítása érdekében, a biodiverzitás csökkenését 2020-ra sem tudjuk majd megfékezni és sokkal súlyosabb problémákkal találjuk szembe magunkat, mint a célok tavalyi elbukása után.
Ennek tudatában az európai uniós Közös Agrárpolitika olyan reformjára van szükség, amely a környezetbarát tájhasználatra ösztönzi a földművelőket. „Bár a madárállományok csökkenésének üteme lassult az elmúlt években, óriási erőfeszítésekre lesz szükségünk, hogy a trend megforduljon” – véli Ian Burfield, a BirdLife európai madár monitoring koordinátora. Ezzel szemben a jelenlegi uniós költségvetés pont a Közös Agrárpolitika második pillérétől von el pénzt, amely pedig komoly környezetvédelmi törekvéseket tartalmaz. Az is szomorú, hogy a nemrég nyilvánosságra került dokumentum engedélyezné a tagországoknak, hogy forrásokat csoportosítsanak át az agrár-környezetvédelem területéről más költségvetési ágazatokba."
"A magyar vidék, Magyarország utolsó esélye, hogy elinduljon a környezetileg és társadalmilag is fenntartható fejlődés útján, melynek egyik fontos alapja, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, a helyi közösségek boldogulását szolgálják.
Az Élőlánc Magyarországért ezért is támogatja azoknak a gazdáknak a kéréseit, akik - a Nemzeti Együttműködés Programjának vidékfejlesztési fejezetében ígértekkel összhangban - a helyi kis és közepes családi gazdaságok fejlesztésének előtérbe helyezését szeretnék elérni:
Tegyék lehetővé a területi igény szerinti bérletet, lehetőséget adva az egy helyrajzi szám alatt lévő terület megosztására! Például: egy 200 hektáros táblát bérelhessen akár három személy is.
A pályázatokat helyrajzi számonként írják ki!
A regisztrációs díj mértéke pályázatonként a kormányrendelet 9. paragrafusa szerint előírt minimumösszeg (2000 Ft) legyen, a pályázati biztosíték pedig pályázatonként az egyéves bérleti díj maximum 10 %-a!
A pályázati rendszert tegyék egyszerűbbé, hogy a gazdálkodók saját maguk, költséges, profi pályázatírók nélkül is elkészíthessék beadványukat!
A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál megkerülhetetlen szempont legyen az érdekképviseleti (MAGOSZ) ajánlás!
Zárják ki annak lehetőségét, hogy egyetlen családon belül több családi gazdaság indulhasson a pályázaton! Csak azt tekintsék családi gazdaságnak, ahol a pályázó a közeli hozzátartozóival együtt (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, unoka, valamint nagykorú gyermek, szülő, nagyszülő, testvér; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell) maximum 300 hektár nagyságú területen gazdálkodik! A szabálysértőket sújtsa komoly szankció (pl. támogatás megvonása vagy jövőbeli pályázatokból való kizárás)!
A pontozási rendszer ne részesítse előnyben a nagyméretű állattartó telepeket, amelyek döntő többségükben nem a helyi családok kezében vannak!
Az árbevétel nagysága ne jelentsen előnyt - hiszen így megintcsak a legnagyobbakhoz jut a föld!
Amennyiben az alkalmazottak számát figyelembe veszik, az 1 hektárra vetítve kerüljön elbírálásra! Családi gazdaság esetében a gazdaság jövedelméből megélők számát vegyék figyelembe!"
http://greenr.blog.hu/2011/09/15/elolanc_magyarorszagert_hirlevel_kielegyenafold_hu
"Felügyelőbizottsági (fb) tag volt Gráf József volt MSZP-s földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a jelenleg felszámolási eljárás alatt álló Sziget-Chem Kft.-nél, amelyik Romániából importálta, majd terítette az országban a GMO-szennyezett kukorica-vetőmagot. GMO-szennyezettség a VM-államtitkár volt cégénél is - Megsemmisítések a tápiószentmártoni Aranyszarvasnál."
http://greenfo.hu/hirek/2011/09/08/graf-jozsef-is-erintett-a-gmo-ugyben
"Az Európai Bíróság kedden megerősítette a méhészek és a fogyasztók jogát a génszennyezés-mentes mézre azzal a határozattal, mely szerint a génmódosított növényekből származó szennyezést tartalmazó méz forgalmazásához teljes mértékű élelmiszer-biztonsági engedélyre van szükség, s emellett a "génmódosított" címkét kell, hogy viselje. A döntés megnyitja az utat ahhoz, hogy tovább szigorítsuk a génmódosításra vonatkozó európai jogszabályokat -- vélekedik a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ).
Az ügy előzménye, hogy egy bajor méhésznek 2005-ben megtiltották méze árusítását, mivel a Monsanto MON810-es kukoricájával végzett kormányzati szántóföldi kísérletről származó génmódosított pollent találtak benne. A méhész ezek után beperelte a bajor kormányt, s végül az ügy az Európai Bíróság elé került. A törvényszéktől arra kértek döntést, hogy ha egy méz génmódosított pollent tartalmaz, akkor maga a méz is génmódosított terméknek minősül-e, és ha a mézben bármilyen mértékben is kimutatható génmódosított szervezetek jelenléte, abban az esetben szükséges-e génmódosított termékként engedélyezni? 1998-ban a Monsanto engedélyt kapott bizonyos MON810-es kukorica termékek forgalmazására, mint például kukoricaliszt, kukoricakeményítő és kukoricaolaj, de az engedély nem terjedt ki mindenféle MON810-tartalmú élelmiszerre általában."
Még nem dőlt el, a Vezér fog dönteni.
"Az elkövetkező napokban dönt a Kormány azoknak az állami tulajdonú földeknek az ügyében, ahol a lejárt bérleti szerződések miatt pályázatot írnak ki a bérleti jogra. A pályázati kiírás, az abban diktált feltételek, és a bírálatnál alkalmazott pontozási rendszer dönti el, hogy kié lesz a föld.
Az állami földek bérleti jogának odaítélésével együtt a földhöz kötődő támogatásokról (területalapú támogatás, AKG, fejlesztési források) is döntenek. Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat, melyben a földből származó jövedelmekkel együtt a földhöz kapcsolódó támogatásokat is tőkeerős nagyvállalatok kapják, miközben a helyi családok, helyi közösségek fennmaradása egyre bizonytalanabbá válik. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az európai adófizetők pénzéből Európa leggazdagabb állampolgárait támogatjuk!
Az Európai Unió alapelvei szerint a vidékfejlesztésre szánt összegek a vidéken élő családok boldogulását, helyben való megmaradását kell, hogy segítsék.
A magyar vidék, Magyarország utolsó esélye, hogy elinduljon a fenntartható fejlődés útján, melynek alapja, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, a helyi közösségek boldogulását szolgálják."
http://greenr.blog.hu/2011/09/06/a_heten_eldol_kie_lesz_a_magyar_fold
„a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.”
Spanyol testvéreinktől bizonyosan, régóta van már forgalomban ...
Bocs az ismételt feltűnésem miatt. Most értem haza.
Olvastam valahol h az Eu-ból érkező vetőmagokat nem ellenőrzik, ezt is csak szúrópróbaszerű ellenőrzésen találták. Lehet több éve van már GM kukorica nálunk...
"A génmódosítással szennyezett kukorica botrány kapcsán a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége az ellenőrzés szigorítását, a vetőmag import felülvizsgálatát és az élelmiszer-önrendelkezés érvényesítését sürgeti. A génszennyezésért felelős vetőmagcégek szigorú felelősségre vonását és a károk megtérítését szorgalmazza a két zöld szervezet.
Megdöbbenéssel értesült a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) arról, hogy legalább 160 hektár kukoricát kellett megsemmisíteni Baranyában miután kiderült, hogy a növények génmódosítással szennyezett vetőmagból kerültek ki. A hírek szerint a génmódosított vetőmag külföldről származik, és az ügyben érintett a két legnagyobb nemzetközi vetőmaggyártó cég is. Országosan akár több ezer hektárra is kerülhetett génmódosított vetőmag."
"A Szatyor Bevásárló Közösség egy helyi, organikus élelmiszereket önkéntes módon a termelőktől közvetlenül a fogyasztókhoz juttató szociális vállalkozás! Rohamos fejlődése és népszerűsödése, a budapesti átvételi pontokon kívül a helyi alcsoportok megjelenése kiválóan jelzi korunk igényét az egészséges-, tápláló- és rizikók nélküli élelmiszerek iránt."
http://greenr.blog.hu/2011/06/09/a_szatyor_bevasarlo_kozosseg
https://www.facebook.com/home.php?sk=group_29203444287
Pacskerék szervezik az érdi csoportot is: http://greenr.blog.hu/2011/06/11/natur_kosar_erd_bevasarlo_kozosseg
A Cserpes Túró Rudi a 2. legjobb az országban szerintem.
A Legjobb a Túró Gyuri. Hát ha azt kipróbálja valaki -rajtam kívül- az sír örömében olyan finom...
Direkt nem is pénztárcával szoktam lemenni a tejeshez, mert tudom, hogy elcsábulnék, hanem előre kiszámolom, hogy racionálisan mennyi pénzt akarok elkölteni...
"A csornai tejüzemet hagyta ott a rendszerváltáskor Cserpes István, hogy mára egy évi 1,5 milliárd forintos forgalmat lebonyolító sajtműhely vezetője legyen. A cég 2004-ben majdnem csődbe ment, de rájöttek, hogy prémium árukat kell gyártaniuk, amelyek "hamar megromlanak", és nem akarnak a versenyezni a multik alsó kategóriás termékeivel. Azok "nem annyival olcsóbbak, mint amennyire hitványak" - véli Cserpes István."
"A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpont biogazdaságában fejlesztette ki a komposztáló kast. Ez a kasfonással készülő permakultúrás építmény egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál!
Alkalmazása elsősorban olyan kertekben javallott, ahol kevés a hely, vagy nem jó minőségű – esetleg szennyezett – a föld (lsd. forgalmas út menti kertek, „városi tanyák”)."
http://www.humusz.hu/hirek/kulso-hirek/komposztalo-kas/9612
Nagyon jópofa. :)
Ide kívánkozik Gyulai Iván Zsigerbeszéd című sorozata, ami megnézhető ill. letölthető az alábbi linkeken:
http://vimeo.com/channels/zsigerbeszed
Rövid ismertető: http://igazdasag.blogspot.com/2010/04/zsigerbeszed-1resz.html