ilyet bejelenteni illene, nem nyílt??? levél formájában leközölni, úgyhogy szerintem is kamu...
ilyet bejelenteni illene, nem nyílt??? levél formájában leközölni, úgyhogy szerintem is kamu...
Vagy esetleg arra gondolt, hogy Mo-n a bankok nagyon magas kamatmarzzsal dolgoznak, ami nem feltétlenül követi a kockázati felár, forrásköltség, svájci alapkamat, svájci bankközi kamat alakulását. Ha erre gondolt ez így van, ehhez nem kell nagy ész az ember lássa. De akkor továbbra sem értem mit nem tud kiszámolni? Kissé zavaros a mondanivaló, jó politikus lenne Rónából , tényleg miniszterelnöknek kellene menjen. :)
No Bankszövetség részéről populizmusról beszélnek. Róna szerint ez nem igaz.
Erre ezt találja mondani "Főtitkár úr szerint a törlesztő részek alakulása az árfolyam és a kamat tényleges alakulását követi. De ez sem felel meg a valóságnak. Az általam megvizsgált esetek mindegyikében a törlesztő részek a kamat és az árfolyam emelkedését jóval meghaladó mértékben emelkedtek, majd a csökkenés jelentős késéssel, az árfolyam- illetve a kamatcsökkenéstől elmaradt. "
Nos ez az eredmény két dolog miatt lehet:
1. Róna nem tud szorozni és osztani
2. A bankok annyira hülyék, hogy nem a szerződés szerinti képlettel számolják a törlesztést.
Amit kb egy pszáfnál gyakorlatot teljesítő általános iskolás kiszúrna. Ha ez tényleg így van gondolom Róna be is jelentette ezt a felügyeletnek. :)
Melyik a valószínű eset? Ennyit a populizmusról és hangulatkeltésről.
Róna, Róna bazz ez az ember.
1. bank mindig végez kockázatfelmérést. Megkérdezném a Lehmann, és társai milyen kockázatfelmérést végzett mikor majd csődbe döntötte a világgazdaságot a jelzálog hitelezésével. Barrings annak idején milyen kockázatfelmérést végzett mielőtt csődbe vitte Leeson stb. Mindig van egy bizonyos bedőlt hitelállomány akármit vizsgál a bank, egy üzleti kockázat most éppen több, ennek egy része devizaárfolyamtól függetlenül lenne, munkahely elvesztés stb miatt.
2. Ebben van igazság. Kár volt ezt a terméket bevezetni magyar piacra. Mondjuk ha politika tartja a 2004-es Eur bevezetési dátumot , azért egyszerűbb lenne a téma.
3. Ha a havi törlesztés még most is kisebb akkor a teljes futamidő alatt kevesebbet fizet , a tőketartozás nyilván most magasabb, tehát ha idő előtt most visszafizeti rosszabbul járt mint Ft, ehhez Oxfordban kell tanítani gratulálok, 4. pont szintén ugyanez.
Bravó . :)
(Megjelenik a Magyar Nemzet keddi számában)
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkárának a Magyar Nemzet tegnapi számában megjelent írásában (A lakáshitelekről demagógia és illúziók nélkül) a devizahitelezés gyakorlatának átvilágítását és a bankok elszámoltatását szorgalmazókat populista demagógoknak, szakmailag felkészületlen illúziókeltőknek minősíti, de a gyakorlattal kapcsolatos, az elmúlt években számos alkalommal megfogalmazott aggályok egyikére sem ad választ, konkrétumok helyett közhelyekre épít. Szerinte a bankok nem tartoznak felelősséggel, hiszen a kamatok és az árfolyamok ingadoznak, senki sem tudja megjósolni a jövőt. A megbízható és átlátható banki termék iránti igény – a főtitkár szerint – csak demagóg illúziókeltés. Ráadásul, írja a főtitkár, a devizahitelesek jól jártak, jobban, mint a forintban eladósodottak. De a közhelyek és általánosítások helyett most is, mint a múltban, a tényekre összpontosítok, és most is, mint a múltban várom a bankszövetség világos válaszát az alábbiakban feltett egyszerű kérdésekre.
1. Amikor a bank egy hitelkonstrukciót – mint például a svájci frank hitelt – ajánlja ügyfelének, szavatolja annak alkalmasságát a saját maga által megállapított hitelbíró képesség tükrében, vagy csak a levegőbe beszél?
Főtitkár úr szerint „a pénzintézetek a realitásokat szem előtt tartva végeztek szakmailag megalapozott kockázatfelmérést”, amikor a leendő ügyfél hitelbíró képességét felmérték. Szavatolja a bankszövetség tagsága a kockázatfelmérés szakmai megalapozottságát a bank és az ügyfél szempontjából egyaránt, vagy a szakmai megalapozottságra való hivatkozás csak meddő önfényezés?
A leendő ügyfél hitelbíró képességének felmérése alapján a bank svájci frank „alapú” hitelt javasolt és folyósított. Hogyan, milyen számítások alapján állapította meg a bank, hogy javallata elfér az általa megállapított keretek között? Milyen összehasonlítást készített a bank a javasolt termék és más lehetőségek – mint például a forint alapú hitel – között, abból mit tárt az ügyfél elé? Szavatolja a bankszövetség tagsága javallatának alkalmasságát az általa kijelölt korlátok tükrében vagy nem? Ha nem, mi célt szolgált a hitelbírálat?
2. Hogyan mérte fel a bankszövetség tagsága az árfolyam-, illetve a kamatkockázatot, felméréséről milyen tájékoztatást adott leendő ügyfelének?
A kockázatfelmérés világszerte a pénzintézetek mindennapi kenyere. Ellentétben a bankszövetség és tagsága hiedelmével, a bankok szerepe a pénzügyi rendszeren belül nem a kockázatok közvetítése azokra, akik azt kevésbé képesek kezelni, mint a bankok, hanem a kockázatok körültekintő felmérése, azok beárazása, és a vállalhatatlan kockázatok kiszűrése. A bankok éppen ennek a gazdaság és a társadalom szempontjából nélkülözhetetlen feladat elvégzésére kapják a banki tevékenységhez szükséges különleges jogosítványt. A gazdaság és a társadalom érdeke ugyanis nem az, hogy a cukrász a svájci frank keresztárfolyamának rejtelmeiben búvárkodjon, hanem az, hogy a lehető legfinomabb dobostortát süsse a lehető legméltányosabb áron, hogy aztán azt a bankár is élvezhesse. A bankár dolga pedig az, hogy vegye meg a finom dobostortát, és ahelyett, hogy annak előállításával kontárkodjon, helyesen mérje fel a svájci frankban rejlő kockázatokat, hogy aztán a cukrász ne legyen kitéve az abban rejlő, általa felmérhetetlen veszélyeknek.
Nos, mit mért fel a bank és hogyan? Elvégre tudta, hogy például 1988 és 2004 között a forint értéke mintegy 400 százalékkal romlott a svájci frankkal szemben. Tudta, hogy mekkora volt a magyar és a svájci infláció, hogy hogyan alakultak a bérek, tudta, hogy mindezen és további más adatok hogyan befolyásolták Magyarország versenyképességének alakulását, ismerte a magyar költségvetés és államadósság helyzetét, ismerte a svájci frank történelmi ingadozásának paramétereit más fizetőeszközökkel szemben, ismerte a svájci frankkamatok és az árfolyam történelmi összefüggését, hiszen ezek az adatok mind elérhetőek a számára. Pontosan milyen elemzést végzett mindezen tényezők alapján, és elemzéséből mit osztott meg a leendő hitelfelvevővel? A tényleges kockázat tényleges elemzésének tényleges eredményét vagy csak azt az állítólag nagy szakmai tudást igénylő bölcsességet, miszerint az élet tele van kockázatokkal?
3. Tényleg jól jártak a devizahitelesek?
Főtitkár úr többször és hangsúlyosan állítja, hogy a devizahitelesek jobban jártak, mintha forinthitelt vettek volna fel, de nem mutatja számításának módszerét, így nehéz megállapítani, hogy állítása milyen szakmai hibának a következménye. Az állítás ugyanis nem felel meg a valóságnak. A valóság az, hogy egy 15 évre vagy annál hosszabb futamidőre felvett svájci frank hitel, ha ma visszafizetésre kerülne, az eddig kifizetett törlesztő részekkel együtt jóval nagyobb összegre rúgna, mint az azonos összegű, azonos futamidejű forint alapú jelzáloghitel. Főtitkár úr valószínűleg csak az eddig esedékes törlesztő részeket veszi figyelembe, és megfeledkezik a tőke értékének alakulásáról. Márpedig az összehasonlítás csak akkor érvényes, ha a kétféle hitel alatt keletkezett teljes tartozást hasonlítjuk össze egymással. Milyen képlettel tudja főtitkár úr alátámasztani állítását?
4. Pontosan hogyan számítják ki a törlesztő részeket a bankszövetség tagjai?
Főtitkár úr szerint a törlesztő részek alakulása az árfolyam és a kamat tényleges alakulását követi. De ez sem felel meg a valóságnak. Az általam megvizsgált esetek mindegyikében a törlesztő részek a kamat és az árfolyam emelkedését jóval meghaladó mértékben emelkedtek, majd a csökkenés jelentős késéssel, az árfolyam- illetve a kamatcsökkenéstől elmaradt. Szintén alaptalan főtitkár úr és a bankok állítása, miszerint a törlesztő részek a bankok tényleges forrásköltségét tükrözik. Valójában a bankok forinthitelt nyújtottak forintban, amit az adós forintban köteles visszafizetni. A devizára való hivatkozás csak arra való, hogy a bank az adós kötelezettségét követhetetlen módon, önkényesen állapíthassa meg. Amennyiben főtitkár úr ezt az állítást cáfolni kívánja, szíveskedjen kimutatni a tényleges forrásköltség és a törlesztő rész közötti kapcsolat kiszámításának módszerét. Ha lenne ilyen kapcsolat, hogyan lenne magyarázható, hogy például a másik három visegrádi országban a devizahitelek kamatterhei rendre és jelentős, 300 bázispontot is meghaladó mértékben elmaradnak a nálunk tapasztaltaktól, miközben a bankok kedvenc hivatkozása, a kockázati felár nem mutat ilyen eltérést?
Sajnos a hitelszerződések alapján nem lehet kibogozni a törlesztő részek számításának módszerét. Az egyoldalú szerződésmódosítás bevezetésével a bankok olyan szerkezetet hoztak létre, ami szerint az egyik fél (a bank) időről időre, saját szuverén döntésével, és az ellenőrzés kizárása mellett, olyan kötelezettségeket terhelhet a másikra (az adósra), amilyeneket akar. Ha tehát arra kérnénk például egy független hatóságot vagy bíróságot: számítsa ki, a szerződés alapján mennyit kellett fizetnie az adósnak a hitelszerződés létrejötte óta, a megkérdezett nem tudná a feladatot elvégezni. Az európai jogrendszerek mindegyike egy olyan szerződést, amelyből az egyik szerződő fél terhe a másik ellenőrizhetetlen, a szerződés létrejöttét követő döntésétől függ, még létrejöttnek se tekinti, még szerződésnek sem nevezi, mert a szerződés alapján nincs megállapítható közös akarat. De a jogi kérdéstől függetlenül, miféle banki gyakorlat az, amelyik az adósnak megtagadja adóssága kiszámításának lehetőségét? Egyáltalán, miért találta a bankszövetség tagsága szükségesnek az olyan szerződés és gyakorlat bevezetését Magyarországon, amilyen sehol másutt – kiemelten az itt működő bankok anyavállalatainak országai egyikében sem – ismert vagy engedélyezett? Márpedig az egyoldalú szerződésmódosítás hazánk határain kívül ismeretlen.
A fentiekben foglaltak jogi következményeinek megállapítása természetesen a magyar, szükség esetén a strasbourgi bíróság dolga. De bárhogyan is dönt az igazságszolgáltatás, a magyar társadalom jelentős hányada becsapottnak érzi magát, nem bízik se a bankokban, se a honatyákban, sem az állampolgárokat védeni hivatott állami szervezetekben. De ne essünk kétségbe. Efféle „balesetek” még a nálunk jóval fejlettebb demokráciákban is előfordulnak. Gondoljunk például a most Nagy-Britanniában zajló sajtóbotrányra, az egykori Watergate-re, vagy a német pártfinanszírozás ügyére. A gond kezelésére a fejlett demokráciák a teljesen független, megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező vizsgáló bizottság intézményét hozták létre. Elképzelhető, hogy a velünk történt baleset nem szándékos rossztett, hanem joghézagok, félreértések, hanyagságok, vagy szakmai hiányosságok keserű gyümölcse, még akkor is, ha az eddig megismert tények alapján a dolog lényege közönséges harácsolásnak tűnik. Viszont minden magyarázkodás, ami tagadja, hogy baleset történt, vagy a balesetért az áldozatot teszi felelőssé, csak a bankok, a kormány, az Országgyűlés és az állami szervek hitelességének további, esetleg végzetes csorbulását eredményezi.
Mindenki közös érdeke, hogy tisztán, a konkrét tények és nem ködös általánosítások alapján láthassuk, mi történt. Egy ilyen vizsgáló bizottság gerince lehetne az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, amely szakmai felkészültségéhez és függetlenségéhez nem fér kétség. Ha a bankszövetség tagjainak fontos összeomlott hitelességük helyreállítása, ha valóban úgy vélik, hogy nincs vaj a fülük mögött, nem lehet ellenvetésük.
A szerző az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára
.
A bankok nem devizában nyújtottak hitelt, hanem devizaalapon forintban – ezért egy szekszárdi ügyvéd, dr. Gáll Ferenc szerint az ügyfeleknek forintban is kellene a kölcsönt visszafizetniük, írja a Baranya megyei online lap.
Egyoldalú szerződésmódosítás: sorra hasalnak el a bankok a bíróságon
Nem csak a PSZÁF, hanem a bíróság is vizsgálja a bankok hitelezési gyakorlatát, miután a felügyelet arra készül, hogy immár az ötödik pénzintézetet perelje be úgynevezett közérdekű keresettel – mégpedig egyoldalú szerződésmódosítás miatt.
Binder István, a szervezet szóvivője az ATV Start című műsorában elmondta, eddig első fokon három pénzintézet esetében született elmarasztaló ítélet, és mondta ki a bíróság a szerződések tisztességtelen mivoltát. Amennyiben az ítéletek jogerőre emelkednek, úgy a bíróság a jogszerűtlen feltételmódosításokat semmissé nyilvánítja, az adott bankot pedig – a szükséges bizonyítékok megléte esetén – az ügyfél kárának megtérítésére kötelezi. Az eddig eljárás alá vont intézeteknél egyébként – az AXA Bank kivételével – tucatnyi feltételmódosítást talált tisztességtelennek a felügyelet, mondta el a szóvivő.
Binder István reményei szerint a szigorúbb törvények és az ezek alapján hozott bírósági ítéletek jogkövető magatartásra kényszeríthetik a pénzintézeteket. Binder azt is elmondta, a PSZÁF honlapján már elérhető az a hitelkalkulátor, amely segít a hiteleseknek eldönteni, hogy a jelenlegi rendszerben, vagy a 180 forinton rögzített svájci frank árfolyamon való törlesztéssel járnak-e jobban.
http://atv.hu/videotar/20110725_vizsgaljak_a_hitelezo_bankokat
Én még emlékszem a 2000-es évek elején, a fidesz kormány által kitalált és nyújtott sz...ért, h...ért felvehető kamatkedvezményes lakáshitelre forintalapon, ami nagy terhet rótt a gazdaságra, így arra is, aki nem vette fel. Majdnem belezakkantunk abba.
Most itt van ez a chf-alapú hitel.
Én semmilyen hitelt nem vettem fel...
Róna Péter szerint Magyarországon egyedül van olyan gyakorlat, hogy az ügyfelek nem értik meg a szerződéseket. Ha azonban hibás terméket adtak el az ügyfeleknek a bankok, akkor azt bizonyítsa be – mondta Zdeborsky György, aki elmondta, a bankok szívesen adták svájci frankban a hitelterméket, de ugyanilyen felelőssége volt a Magyar Nemzeti Banknak, amelyik 2004-2088 között meg se szólalt.
Akkor a Jegybank elnöke Járai Zsigmond volt, a PSZÁF elnöke pedig Szász Károly, (most ismét ő). Teljesen kizárt, hogy csalárd módon eltitkoltak volna a bankok, és az is, hogy szándékosan rosszul számolják a törlesztő részleteket – hangsúlyozta a közgazdász.
Azt nem lehet tudni, hogy egy év múlva, vagy 10 év múlva mennyi lesz a svájci frank árfolyama, a hitelcsomagnak ez a része spekuláció, ezért ez egy rossz konstrukció – ismerte el a volt bankelnök.
Tudomásul kell venni, hogy a svájci frank katasztrófa hitelszempontból, mert menekülő devizahitel. A bankok rossz terméket dobtak a piacra, a terméket viszont a PSZÁF és Jegybank is tudomásul vette. Tehát mindenkinek viselnie kellene valamit ebből a felelősségből - hangsúlyozta Zdeborsky György.
A bankár azzal egyetért, hogy kellene csinálni valamit, mielőtt tragédia következik. Most azonban átváltani a frankot forintra vagy euróra az öngyilkosság lenne. A felelősséget megfinanszírozhatja az állam, azaz az adófizetők, de ez egy politikai kérdés. A közgazdász szerint olyan ideiglenes döntéseket kellene hozni, amilyet a görög válság esetében is, azaz lépésről-lépésre kellene megoldani a devizahitelesek helyzetét.
Zdeborsky György abban egyetértett Róna Péterre, hogy először euróra kellene átváltani a frankhiteleket, kérdés azonban, hogy milyen árfolyamon, a piactól eltérő árfolyam-különbözetet ugyanis valakinek meg kell fizetnie - hívta fel a figyelmet a volt bankvezető, aki szerint semmiképpen nem szabad bankellenes hangulatot kelteni. Nincs szükség bűnbakra, vagy „bűnbankra”. A bankoknak mindig a betétesek érdekében kell eljárniuk - tette hozzá.
,Legalább
valamint ezáltal
A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.2. §
(ABH 1992, 77., 80.)Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam azáltal valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszerváltás azt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban kell tartani az egész jogrendszert.
-----------------------------------
.Fenti ismertetés alapján
Valamint az is tény, hogy az ország pedig mára nem mássá lett, mint az Ady féle Grófi Szérűvé.
====================
II.
Fentiekben részletezett
„Beperelték a Magyar Államvasutakat (MÁV) egy chicagói bíróságon a magyarországi holokauszt áldozatainak örökösei; jóvátételt követelnek, amiért a cég a II. világháború idején közreműködött zsidók deportálásában. A keresetet 95 személy nevében nyújtották be.
A felperesek - túlnyomórészt a magyar holokauszt áldozatainak izraeli és egyesült államokbeli lakhellyel rendelkező hozzátartozói - 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Előbbi a holokauszt áldozataitól eltulajdonított vagyon mai áron számolt értéke, utóbbi pedig büntető jellegű jóvátétel, amiért a MÁV "gyalázatos és buzgó módon részt vett a népirtásban". Az MTI telefonon elérte a felpereseket képviselő Monico Pavich & Spevack chicagói ügyvédi irodát: ott visszahívást ígértek, de erre egyelőre nem került sor.
A holokauszt áldozatainak örökösei és közeli hozzátartozói egyebek között azért perlik a MÁV-ot, mert az "tudatosan biztosított" szerelvényeket ahhoz, hogy 1944 márciusa és októbere között 437 ezer magyar zsidót szállítsanak az auschwitzi gázkamrákba, valamint azért, mert megfosztotta az áldozatokat vagyonuktól és értékeiktől, megszegve ezzel a népirtás tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt. A perirathoz egy olyan fotót is csatoltak, amelyen MÁV feliratú vagonok és előtte emberek láthatók, az aláírás szerint zsidók szállnak be a kocsikba.
A kereset szerint a MÁV "pontosan tudta, mit tesz". Csaknem minden szerelvényét éjjel-nappal arra használta, hogy az embereket Auschwitzba szállítsa. A szerelvények üresek voltak, amikor Magyarországra visszatértek. "Az alperes által biztosított szerelvények nélkül több százezer zsidót nem lehetett volna Auschwitzba szállítani" - olvasható az okmányban.
A dokumentum szerint bár szükségképpen érzéketlenség pénzről tárgyalni a holokauszt áldozatai ellen elkövetett kimondhatatlan gonoszság kapcsán, jogi úton csak pénzügyi kártérítést lehet kapni. A keresetet kedden nyújtották be az illinois-i északi kerületi bíróságon, az ügyben már kijelölték a bírót. A bíróság honlapján fellelhető 10-cv-868 ügyszámú kereset felperesei közül 23-an amerikai lakhellyel rendelkeznek, 69-en Izraelben laknak, egy-egy személy Nagy-Britanniában, Brazíliában, illetve Magyarországon él.
(A kereset a http://www.ilnd.uscourts.gov/home/RecentlyFiledCase.aspx internetes címen érhető el.)”
Az így ismertetett igényérvényesítésnek ténybeli és jogi alapja, valamint az előző fejezetben ismertetett nemzettragédia miatt lehetséges igényérvényesítés ténybeli és jogi alapja között feltűnő hasonlóságot észlelek.
szavakra változtatom, akkor a hír a devizakölcsönnel kapcsolatos problémákra utalva akár így is olvasható:Amennyiben hírben olvasható egyes szavaknak megfelelőjét a jelenlegi nemzettragédiára utalva az alábbiak szerint
------------------------------------
közreműködött az jóvátételt követelnek, amiért a egy bíróságon a „Beperlik a
tulajdonosainak100.000 ingatlana devizaalapú kölcsön áldozatainak
A felperesek – kizárólag magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok.
- 20 millió dollár vagyoni kár és 100 millió dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Előbbi a devizaalapukölcsön áldozataitól eltulajdonított vagyon mai áron számolt értéke, utóbbi pedig büntető jellegű jóvátétel, amiért a Magyar Állam "gyalázatos és buzgó módon részt vett a károsításban".
A devizaalapú kölcsön áldozatai és közeli hozzátartozói egyebek között azért perlik a Magyar Államot, mert az "tudatosan biztosította" ajogszabályi és egyéb feltételeket ahhoz, hogy 2007. augusztusától a mai napig a hitelezők tetszésük szerint vegyék el az adósok pénzét, valamint azért, mert nem akadályozták meg azt, hogy a bankok megfosszák az áldozatokat vagyonuktól és értékeiktől, megszegve ezzel a fogyasztóvédelemmel és a kölcsönnel kapcsolatos valamennyi nemzetközi egyezményt. A perirathoz egy olyan fotót is csatoltak, amelyen házak előtt felhalmozott berendezési tárgyak előtt emberek láthatók, az aláírás szerint ezeket az embereket kilakoltatták a saját házukból.
A kereset szerint a Magyar Állam "pontosan tudta, mit tesz".
A dokumentum szerint bár szükségképpen érzéketlenség pénzről tárgyalni a devizakölcsön áldozatai ellen elkövetett kimondhatatlan gonoszság kapcsán, jogi úton csak pénzügyi kártérítést lehet kapni. A keresetet közeljövőben nyújtják be a bíróságon.”
----------------------------
Tekintettel
k é r e k
minden hazájáért aggódó külföldön élő magyar embert arra, hogy az
Amerikai Egyesült Államokban keressen fel fentiekhez hasonló ügyben jártas ügyvédi irodát azzal a kérdéssel, hogy a chicagói per keresetlevele alapján van-e lehetőség a jelenlegi nemzettragédia miatti kártérítési igény érvényesítése iránt eredményesen peres eljárást indítani a Magyar Állam ellen
az ezen iratomban – mellékletben – ismertetett bizonyítékok és felkérésre még beszerzendő bizonyítékok alapján.
Amennyiben a megbízható, tisztességes ilyen ügyvédet megtalálták, akkor természetesen kérem annak közlését is, hogy a peres eljárás várhatóan milyen költséggel jár, melynek ismeretében minden elkövetek azért, hogy nemzetemet felrázva harminc nap alatt a kért pénzösszeget letétbe helyezzem
külföldi közjegyzőnél és azzal a feltétellel, hogy az ügyvédet illető díjak csak a pernek tisztességes, rendes jogorvoslati lehetőségekre is kiterjedő ellátása után esedékesek.
------------------------
Ugyancsak harminc napos határidővel igyekszem utóbbi esetben az ingatlantulajdonosoknak – felpereseknek – személyes adatait rendelkezésre bocsátani.
Siófokon 2011. július 24. napján.
Mindemellett fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a bank által a panaszosoknak adott tájékoztatásokból sem derült ki az általam kívánatosnak tartott valós indok és az okszerűség. A bank vezérigazgató-helyettese levelében arról tájékoztatta az országgyűlési biztos helyettesét, hogy „Annak érdekében, hogy az ügyfelek részére minél kedvezőbb kondícióval nyújtott hiteleket kínálhasson, a Bank sok esetben a rendeletben rögzített feltételeknél jóval kedvezőbben kínálta termékeit. … A kezelési költség maximum-összegének bevezetésére annak idején azért került sor, hogy az ügyfelek kedvezőbb feltételekkel juthassanak hitelhez, mivel az OTP még a kormányrendelet által előírt, maximálisan engedélyezett és már eleve kedvezményesen megállapított hiteldíj-mértéken túl is kedvezményt kívánt adni az ügyfelek részére.” A banknak tehát kifejezett üzletpolitikai döntése – mondhatjuk úgy is, hogy akciós ajánlata – volt a kezelési költség maximum-összegének bevezetése. A bank a költség-maximum későbbi eltörlésének okaként új szolgáltatások bevezetését, a lakáshitelek számlavezetésének központosítását, automata szoft behajtás bevezetését, beszedési tevékenységének korszerűsítését jelölte meg, amelyek a bank szerint javították a szolgáltatás színvonalát, de egyben pótlólagos költséget is jelentett. Álláspontom szerint azonban mindezek nincsenek közvetlen összefüggésben az üzletszabályzat korábban idézett 5.2 pontjában meghatározott okokkal, így a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulásával, és/vagy a Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségének változásával. C./
azzal, hogy akként módosította egyoldalúan a szerződéseket, hogy saját üzletszabályzatának rendelkezéseit sem vette figyelembe, mivel az abban meghatározott szerződésmódosítási okoktól eltérő indokokra hivatkozva törölte el a költségmaximumot, ráadásul ezen indokait az ügyfelekkel nem is közölte”Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a bank által hivatkozott indokok, így a számlavezetés központosítása, a beszedési tevékenység korszerűsítése, stb. egyrészt nem ad hoc döntések, hanem a bank számára előre láthatóak voltak, másrészt nyilvánvalóan saját belső döntéstől függtek. A Ptk. alapelvi szinten rögzíti, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Ha a bank saját magának költségeket okoz, az nem jelentheti automatikusan azt, hogy ezen többletköltségeket szinte automatikusan – az egyoldalú szerződésmódosítás tévesen felfogott jogával élve – az ügyfelekre átterhelheti. A Ptk. tiltja – szintén alapelvi szinten – a joggal való visszaélést. A Ptk. joggal való visszaélésnek tekinti a jog gyakorlását, ha az a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
---------------------------------
„D.Vizsgálatom során nem sikerült olyan érdemi és valós okokat feltárni, amelyek alapján a bank megváltoztathatta volna a kezelési költség maximumra vonatkozó szerződési feltételeket. Azzal, hogy a bank ennek ellenére eltörölte a kezelési költség maximumát a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének, valamint a szerződési szabadság elvének sérelmét okozta.
Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a bank által alkalmazott szerződési feltételek elvileg lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a bank például a lakossági hitelek kockázati tényezőinek kedvezőtlen alakulására, vagy hitelszámla-vezetési költségeinek megnövekedésére hivatkozva az éves hiteldíjat a kezdeti mértékhez képest – formálisan ugyan jogszerűen – irreális magasra emelje.
--------------------------------
Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa OBH 2958/2006. számu JelentésébenTudva
az alábbi intézkedésekkel tett kezdeményezést és javaslatot:
Intézkedéseim
Az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem az OTP Bank Nyrt. Elnök-vezérigazgatójánál, hogy a jelentésemben foglaltakra figyelemmel vizsgálja felül a Bank az állami kamattámogatásos hitelek szerződéses feltételeit és gyakorlatát, pontosítsa, egészítse ki a bank a szóban forgó üzletszabályzatát akként, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra csak valós és okszerű indokok alapján kerülhessen sor, továbbá a szóban forgó valamennyi esetben a valós és okszerű indokok hiányában megemelt kezelési költséget a bank újra a 9000 forint összegű költség-maximum figyelembe vételével számítsa fel és az időközben felszámított többletköltséget tudja be a törlesztésekbe.
Az Obtv. 25. §-a alapján javaslom a Pénzügyminiszternek a Hpt. és/vagy a Ptk. olyan tartalmú módosítását, amely érdemi garanciát biztosít a bankok ügyfeleinek arra vonatkozóan, hogy a hitelező bankok változó hiteldíjú hitel/kölcsönszerződések esetében ne legyenek jogosultak a szerződések kondícióinak egyoldalú, lényegében korlátlan módosítására, hanem ilyen szerződésmódosításra csak érdemi és okszerű indokolás esetén kerülhessen sor.
Budapest, 2007. augusztus 21”
------------------------------
Meggyőződve
és a Kormánynak tagjai, valamint a Köztársasági Elnök és Ügyészség, kölcsönnel kapcsolatos intézkedésre jogosult Állami Hivatalok és tisztségviselők tudatában vannak annak, hogy törvénytelen, tisztességtelen, embertelen csalárd magatartással folyamatosan kárt okoznak a monopolhelyzetben lévő bankok mindazon magyar állampolgároknak, akik hitelre bármely oknál fogva rászorultak,
-------------------------------------
tekintve a bankoknak állampolgári jogok Országgyűlési Biztosa által részletezett magatartását,Bűnnek
feljogosítanak arra,négy év óta a Magyar Köztársaság Országgyűlése tagjai, Kormánya, Köztársasági Elnöke, Ügyészsége, intézkedésre jogosult Állami Hivatalai és tisztségviselői, a törvényi és erkölcsi kötelezettségüknek, az esküjük megszegésével, azzal a magatartásukkal, hogy semmittevésükkel tudomásul veszik és ily módon bátorítják a hitelező Bankokat az adósokat sanyargató minél nagyobb fokú törvénytelenségekre, e tények
erkölcsi értelemben az elkövetők bűnsegédeinek és bűnpártolóinak tartsam őket.
Elkövetőknek pedig a bankokat, részben pedig azokat a közjegyzőket tartom, akik hajlandóak elkészíteni a bankok által diktált szerződéseket és más okiratokat azoknak az embereknek a jogait sértve, akiktől ezért törvénysértő tevékenységért a díjazást elkérik
.
jaja, és levédted az ötletet? :-) Mert már lopják...
Csak azt kell meglátni, hogy nem a segítségnyújtás módjának nemtudásáról van itt szó, hanem az érdekekről. A kormány nem firtatja a devizahitelek kiszámításának módját, a bankok nem firtatják a bankadót. Hallasz komolyabb hangoskodást a bankok részéről? A devizahitelesek remek fejős tehenek a bankoknak évekig/évtizedekig.
F E L H Í V Á S
minden hazáját szerető
Most,
15.G. 41.074/2010/25.mellékletben olvashatóMost
„
Az államtitkár leszögezte, 2004-től indult meg a lakosság devizában való eladósodása, akkor, amikor a korábbi forint alapú lakáshitelek rendszere leépült a 2000-es évek közepére
. Szatmáry Kristóf elmondta még, hogy
JelentésébenÁllampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa OBH 2958/2006Tudva
többek között a következő megállapításokat tette:
„Álláspontom szerint, ha általános szerződési feltételek alkalmazására kerül sor tartós jogviszonyok, több éves futamidejű szerződések esetén – különösen ott, ahol a szolgáltatáshoz állami támogatás kapcsolódik – a jogbiztonság elvéből fakadó követelmény, hogy a szerződés feltételei az egész futamidő során előre láthatóak és kiszámíthatóak legyenek. Az állami támogatás – a szóban forgó ügyekben a kamattámogatás – célja ugyanis, hogy valamely szolgáltatást – szóban forgó ügyekben a lakáskölcsönt – annak igénybe vevői számára a piacinál kedvezőbb feltételűvé, vagy esetleg egyáltalán elérhetővé tegyen. Abban az esetben, ha az általános szerződési feltételek, pénzügyi kondíciók nem kiszámíthatóak, nem előre láthatóak, a szolgáltató részéről egyoldalúan korlátlanul és érdemi indokolási kötelezettség nélkül megváltoztathatóak, sérül a jogbiztonság követelménye, mivel az ilyen szerződés lehetőséget ad arra, hogy a szolgáltató az állami támogatás eredeti célját – a szóban forgó ügyekben a lakáscélú kölcsönök pénzügyi kondícióinak kedvezőbbé tételét – negligálva, a támogatásból származó előnyöket saját pénzügyi hasznává alakítsa át. Sérelmet önmagában azonban az nem okoz, ha a hosszú futamidő alatt a kondíciók, így különösen a kamatok – kivételesen a költségek is – módosíthatók, de az igen, ha a módosításra egyoldalúan, a másik fél (a kölcsönfelvevő) hozzájárulása nélkül, ugyanakkor érdemi és okszerű indokolás nélkül, vagy olyan indok alapján kerül sor, amelyet a felek a szerződésben nem rögzítettek”
------------------------------
Illetve az alábbiakat is közölte az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa:
A./
--------------------------------
„Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosításáraB./
Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.
A felek helyzetében a jelentős egyensúlytalanság egyértelműen következik a bank által alkalmazott általános szerződési feltételek keretében „diktált” rendelkezésekből.
Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott.
2011.07.20 05:57 erről lejjebb írtam egy szép álmot . :)
http://hvg.hu/gazdasag/20110724_jobbik_devizahitel
"A politikus azt mondta, hogy a kármentésbe be kell vonni a kereskedelmi bankokat is, „az ő extraprofitjuk kárára lehetne rendezni a helyzetet”."
Jaaj, akkor miből lenne bankadó?
Ma este lesz egy Róna Péter interjú az ATV Magánbeszélgetés című műsorában. Utólag az ATV weboldalán megtekinthető lesz.
Az Országgyűlés
Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága
Ikt.sz.: FMB/130-1/2011.
xxxxxxxx
részére
Tisztelt xxxxxxxxxxxx!
Sajnálatos eseményről – egy bedőlt lakáshiteles öngyilkos lett – írt e-mailjével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
A törvényhozás az elmúlt időszakban több alkalommal (kb. 20) foglalkozott kérdések és interpellációk keretén belül a devizahitelesek védelméről.
A kormány hosszú előkészítő munkája alapján már megjelent a Magyar Közlöny június 28-ai számában „A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről” – szóló 2011. évi LXXV. törvény. Az abban foglalt megoldások ugyan nem teljes körük, de lehetőséget biztosítanak arra, hogy az Ön által is jelzett események ne következzenek be.
Budapest, 2011. július 22.
Tisztelettel:
Gúr Nándor
elnök
.