Forráskutatók
2011. június 29.
Kovács Károly
Egy hét alatt két új cég is a budapesti tőzsdére vezeti részvényeit, az igazi nagyhalak azonban továbbra is váratnak magukra.
Ha a részvények árfolyamának nem is, de a választékának biztosan jót tesz a válság. A bankok hitelezési gyakorlatának szigorodásával a finanszírozást kereső vállalkozások kénytelenek új források után nézni, és ezek között egyre gyakrabban merül fel a tőzsdei részvénykibocsátás lehetősége is. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) legalábbis ezzel magyarázták, hogy a tavalyi hat után az idén egy héten belül két új cég részvényei is debütálnak a parketten, miközben a válság előtti „békeidőkben” nemritkán egy év is eltelt két új bevezetés között.
A börzei megjelenés ilyen motivációját a június 22-én startolt Visonka Takarmánykeverő és Szolgáltató Nyrt. és a lapzártánk után, június 29-én parkettre lépő, környezetbarátenergia-termeléssel foglalkozó Biomedical Computer Technologies Nyrt. képviselői is megerősítették. A tőkepiac fejlődése szempontjából mindenképpen kedvező a hazai részvénykínálat bővülése és a magyar cégek tőzsdei érdeklődése, de a kisbefektetők számára nem kis kockázattal jár az új papírok vétele. Az e társaságokban részesedést vásárlók ugyanis gyakorlatilag olyan cégeket finanszíroznak, amelyeket a bankrendszer nem szívesen tesz adósaivá.
Az újonnan induló cégekbe beszálló és azokat felfuttatni igyekvő úgynevezett kockázatitőke-befektetők szerepébe kerülhetnek például a Biomedical leendő részvényesei. A cég ugyanis, mely egy hazai szabadalom alapján a hidrogén környezetbarát akkumulátorokban való felhasználását és ehhez kapcsolódva ipari méretekben történő tárolását és előállítását jelöli meg tevékenységeként, még csak az idén alakult. Így sem lezárt üzleti éve, sem értékelhető beszámolója nincs még, tényleges tevékenységének is inkább csak előkészületei, mint eredményei vannak. A cég – korábban háziorvosi praxist fenntartó – ügyvezetője, Kovács Sándor a HVG kérdésére elismerte, hogy a tőzsdére lépéssel inkább a média nyilvánosságát igyekeznek megragadni, nem elsősorban a tőkebevonás a cél.
Hasonló okokat említett Gerlei Zsolt, a Visonka igazgatóságának tagja, befektetői kapcsolattartója is. Mondván: a tőzsdei jelenlét nagyban növeli egy cég reputációját, az ezzel együtt járó kötelező nyilvánosság és transzparencia pedig fokozza az üzletfelek társaság iránti bizalmát. Mind a Visonka, mind a Biomedical illetékesei hangsúlyozták, hogy a börzére lépés nemcsak technikai kibocsátás, hanem valódi közkézhányadot is hoznak majd a parkettre, vagyis tényleges kereskedésre is számítanak a papírokkal. Korábban ugyanis előfordult, hogy egy-egy társaság bevezette papírjait a BÉT-re, ám tulajdonosai nem adtak el jelentősebb pakettet, így gyakorlatilag nem is volt mivel kereskedni – már ha erre egyáltalán lett volna igény. Az utóbbi évek néhány milliárd forintos forgalmú tőzsdei újoncai közül kevésnek sikerült megmozgatnia a befektetők fantáziáját. Kivételként említhető az E-Star Alternatív (korábbi nevén RFV) Nyrt., mely a tőzsdén kedvelt környezetbarát energetikai szektorban tevékenykedve dinamikusan tudta javítani pénzügyi mutatóit, ennek köszönhetően – kurzusának közel megduplázódása után – a tavalyi év legnagyobb árfolyam-emelkedését produkáló cég lett a BÉT-en, sőt papírjait azóta a varsói tőzsdére is bevezette.
Nem tudni, hogy a két újonc hasonló utat jár-e majd be. A Biomedical „sztorija” (a vállalkozás alapját képező szabadalom az ügyvezető Kovács szerint világszinten is jelentős a hidrogén energetikai célú felhasználásában) tőzsdei berkekben jó ajánlólevél. A cég azonban – a szabadalmon kívül – még nem sok eredményt tud felmutatni. És bár újonnan induló vállalkozáshoz képest impozáns a több mint 805 millió forintos jegyzett tőkéje, annak majdnem teljes egészét a cégbe apportként bevitt szabadalom értéke adja. A Visonka évek óta stabilan működik, három év alatt háromszorosára duzzadt, 2,3 milliárd forint körüli éves árbevétellel és 30 millió körüli üzemi eredménnyel. Szárnyalását se a válság, se az egymást követő élelmiszer-piaci pánikok nem tudták megtörni, de a cég által űzött baromfitápgyártás nem tartozik a tipikusan sikeres tőzsdei tevékenységek közé, és a mezőgazdaság hagyományosan magas kockázatú iparág. Szakértők szerint a Visonka tőzsdei jelenlétét beárnyékolhatja, hogy szinte kizárólagos tulajdonosa a Közép-Európai Gázterminál Nyrt. (KEG). E cég papírját korábbi anyavállalatáéval, a Phylaxiáéval egyetemben a BÉT legspekulatívabb részvényei között tartja számon a tőzsdés közvélemény, kisbefektetői pedig többször vádolták bennfentes kereskedelemmel és az apportok szabálytalan értékelésével. Török Bálint, a Buda-Cash Értékpapír Zrt. elemzője szerint e kritikák mögött könnyen állhat a befektetésükön veszteséget szenvedett kisbefektetők haragja.
KOVÁCS KÁROLY