A gólya meglett. :)
http://index.hu/tudomany/2011/01/17/a_solyomra_legveszelyesebb_a_galambasz/
"Magyarország a ragadozó madarak paradicsoma: Európában nálunk figyeli őket a legtöbb szakember és hobbista. Annyira jól működik a kapcsolati háló, hogy még a Kazahsztánban lezuhant magyar kerecsent is megtalálta egy magyar lovascsapat. A Sasszinkron 2011 nevű magyarországi sasnépszámláláson jártunk."
Nem is tudtam, hogy a Winkler ilyesmiről is ír. :)
"Tegnap megszökött egy kezelés alatt álló gólya a NOÉ Állatotthonból, Budapestről. A gólya legyengült állapotban került az állatotthonba, ahol a kezelések és a gondos ellátás hatására kicsit megerősödött és megszökött. Kérjük, aki látja, azonnal értesítse a NOÉ Állatotthont a 06 70 38 39 480 telefonszámon, vagy a pr@noeallatottho.hu e-mail címen."
"Valamikor a középkorban élt a sörmérföld intézménye, ami azt jelentette, hogy egy város falaitól számított egy mérföldön belül tilos volt idegen sört kimérni. A fejlett országokban mostanság pedig egyre több helyen lehet találkozni az élelmiszermérföld fogalmával.
Ezúttal azonban nem protekcionista intézkedésről van szó, hanem egyfajta – helyi termékek előállítását és forgalmazását elősegítő és koordináló – önszerveződő mozgalomról, amelyben termelők, kereskedők, és nem utolsó sorban maguk a tudatos vásárlók vesznek részt. Remélhetőleg a mérföldköves mozgalom valóban mérföldkő lesz a tudatos fogyasztás,vásárlás elterjedésében.A dolog lényege abban áll, hogy a termelők – hagyományos, nem egyszer kézműves módszerekkel előállított – áruiknak igyekeznek a termelés helyéhez minél közelebb piacot találni, a vásárlók pedig tudatosan a (jó minőségű) helyi termékeket keresik.
A food mile, vagyis az élelmiszermérföld fogalma jó másfél évtizede használatos Angliában. Bár igazából elméleti fogalom, a gyakorlatban azt a távolságot értik alatta, amit az élelmiszer megtesz a termelőtől a fogyasztó asztaláig. Ez az önellátó gazdálkodás korában gyakorlatilag nulla volt, vagyis a termékeket a termelés helyszínén dolgozták fel (fogyasztották el). Manapság viszont sokszor még a helyben termesztett zöldség és gyümölcs is száz kilométereket utazik az ipari módszerekkel és méretekben dolgozó üzemekbe, majd vissza a termesztés helyszínére, a szupermarketek polcaira. A briteknél azonban akad ennél súlyosabb példa is: a lényegesen olcsóbb munkaerő miatt megéri nekik a part menti vizeikben fogott halat Kínába szállítani, ott feldolgoztatni, majd konzervként, mélyhűtött áruként visszahajókázni vele Angliába."
http://hvg.hu/gasztronomia/20110110_elelmiszermerfold_banan_helyi_termekek
A '80-as évek NDK -ja sem volt kutya e téren ...
Vagy itthon Tiszaújváros is jó példa ...
Pár éve keresztülvonatoztam Port Talbot-on. Még nem láttam ilyen gyárat eddig, brutál volt. Minden füstölt volt ahol tűz égett a torony/kémény tetején, kígyózó csövek szövevénye, és mindez hatalmas kiterjedésen.
És a sínek túloldalán ott voltak a lakóházak...
Tuti nem laknék ott.
Előtaláltam egy két képet az ojjektumról:
http://www.life.com/image/72203433
Élet a gyár árnyékában:
http://images.icnetwork.co.uk/upl/icwales2/aug2010/6/4/port-talbot-275909481.jpg
"A több mint 5000 hektár területű új park Cséffa és Oláhszentmiklós községek határában, Nagyváradtól mintegy 30 kilométerre délre található. Védetté nyilvánítását leginkább a Radványi-erdő és a környező gyepterületek értékes élőhelyei, valamint a közel 700 hektáros Cséffai-halastavakhoz kötődő gazdag madárvilág indokolta. Jelentőségét Magyarország szempontjából az adja, hogy az újonnan létrehozott park közvetlenül kapcsolódik a Körös-Maros Nemzeti Park területeihez, egy összefüggő, határon átnyúló 13 ezer hektáros védett területet alkotva."
Én néztem, de csak felhőket láttam. :)
Viszont Pécsett készült pár kép.
http://www.manografia.hu/blog/2011/napfogyatkozas-pecs-felett/
Holnap reggel 8 és 10 között részleges napfogyatkozás lesz.
Szabad szemmel nézni nem ajánlatos.
"A Föld felszínét egy viszonylag vékony (átlagosan 15 centis) felszíni talajréteg borítja be. Ez a talajréteg hosszú földtörténeti korokon át jött létre azáltal, hogy az új talaj folyamatosan kompenzálta a természetes eróziót. Ám valamikor az elmúlt század során, az emberek és a háziállatok száma olyannyira megnőtt, hogy az erózió üteme immáron meghaladta a talajmegújulás sebességét."
"Az ENSZ becslései szerint, jelenleg 10-20-szor olyan gyorsan tűnik el a hasznos talaj, mint ahogyan bolygónk képes azt megújítani. Eközben a népesség továbbra is exponenciálisan növekszik - 2050-re elérjük a 9.3 milliárdot. Tudunk-e közel 10 milliárd ember számára élelmiszert termelni?! A válasz igen kell hogy legyen, de bizonyosan nem a jelenlegi termelési, és fogyasztási szokások mellett."
"John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság Tanszékének vezetője szerint világszerte évente 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el, és mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese; míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában pedig 5-szörös a mutató."
http://greenpeace.blog.hu/2010/12/10/peak_soil_mi_fogy_el_elobb_az_olaj_vagy_a_talaj
Ja, ebben is élvonalban a kínaiak, éljen a kínai gazdaság...
“A modern ipari rendszer minden intellektuális bonyolultságával éppen azokat az alapokat emészti fel, amelyekre épül, közgazdasági nyelven szólva: feléli önnön pótolhatatlan tőkéjét, amelyet elégedetten jövedelemként könyvel el. Ennek a tőkének a három válfaját érintettem: az ásványi tüzelőanyagokat, a természet tűréshatárait és az ember valóját.” (E.F. Schumacher - A kicsi szép)
Némi magyarázat a Boldogság és gazdaság című könyv ( http://www.typotex.hu/konyv/boldogsagesgazdasag ) apropóján. Ernst F. Schumachertől A kicsi szép is érdekes olvasmány lehet.
Tőle való az alábbi idézet:
"A buddhista gazdálkodás nem a javak megsokszorozásában érdekelt, hanem az emberek felszabadításában. A buddhisták a minimális fogyasztással elérhető >>jól-létre<< törekednek, az önmagáért való fogyasztást elvetik. Alapelvük az egyszerűség és az erőszakmentesség."
http://greenr.blog.hu/2010/12/12/mit_rejt_a_buddhista_kozgazdasagtan
http://www.buddhapest.hu/2010/10/buddhista-kozgazdasagtan.html
Azért ez nem a "növeljük a GDP-t a végtelenségig" modell. :)
"Ma már köztudott, hogy a só komoly károkat okoz, hiszen a hazai fasorok nem bírják a tengerparti sós talajhoz hasonló viszonyokat. A só ugyanis nagyban gátolja a folyadékfelvételüket és kiszáradnak. (Sajnos, a korábbi teleken használt sóból a főváros egyes részein akár kilónyi is van egy köbméter talajban.) Felismerve, hogy a fapótlások költsége és az ökológiai károk jócskán meghaladták a konyhasó olcsóságának előnyeit, a jogalkotó idén ősztől kormányrendeletben tiltja minden olyan síkosságmentesítő anyag használatát, mely a fás szárú növényzetet károsíthatja. Az ellenőrzést a közterület-felügyelet végzi, és akár 50 000 forintos bírságra is számíthat, aki vét a szabályok ellen.
A boltokban már tavaly megjelentek az alternatív anyagok: a zeolit, a fűrészpor és a lefagyott jég és hó olvasztását a konyhasónál sokkal hatékonyabban végző, a növényeket nem károsító acetátok és karbamid alapú jégolvasztó szerek. További kiváló módszer a hó ellapátolása, seprése a ház előtti járdáról (ez nem utolsó sorban jó lehetőség egy kis testedzésre is), így az említett anyagokból is lényegesen kevesebb jut a talajba.
A szakszerű síkosságmentesítést elősegítendő a Levegő Munkacsoport összegyűjtötte a boltokban kapható anyagok listáját, melyet folyamatosan bővítünk. Tanácsadó irodánkat is kereshetik, ahol további ingyenes tanáccsal látjuk el az ingatlantulajdonosokat és önkormányzatokat a jogszabálynak megfelelő síkosságmentesítő módokról.
Hólapát, seprű (ez a leginkább környezetkímélő) – Fővárosi Közterület Fenntartó (FKF) hulladékudvarok, barkácsáruházak
http://www.fkf.hu/portal/page/portal/fkf/szolg/Lakossag/Hulladek/Szelekt...
Faforgács – barkácsáruházak, http://www.fenyokeregbolt.hu/index2.htm
Zeolit – barkácsáruházak, FKF hulladékudvarok
CMP-A – http://sikossagmentesites.hu/, barkácsáruházak
Transheat – http://www.enveco.hu/transheat.php (ld. a magyar szöveget a honlap alján)
Homok – építőanyag-kereskedések
Útkáli-acetát – barkácsáruházak, FKF hulladékudvarok
http:/www.utkali.hu/index.html
Ammónium-szulfát – http://www.murexin.hu/front_content.php?idcat=164&idart=4809"
Őfelsége megparancsolja
1.) A klímaváltozás megállítását, melyhez nagyobb összefogásra van szükség nemzetközi, globális, ENSZ szinten! A klímaváltozás következtében olvadnak a jéghegyek, ezáltal a vízciklusban növekedik a csapadékintenzitás, tehát több csapadék hullik, melyet el kell vezetni. A klímaváltozás megállításáig további és egyre gyakrabb áradásokra kell számítani, melyre maximálisan fel kell készülni.
2.) Az ózonlyuk az elindított kedvező folyamatok révén már szűkül az Antarktisz fölött, de további erőfeszítések szükségesek!
3.) Európa gazdaságát, egységét és kohézióját tovább kell növelni! Az euró erősödjön!
4.) Oroszország Európa része, csatlakozzon az EU-hoz! El kell indítani ott is a polgárosodást; fellépni az emberi jogok és az emberi méltóság nagyobb tisztelete érdekében!
5.) További globális gazdasági és pénzügyi stabilizációra van szükség; fenntartható környezetjobbító növekedésre!
"Kitartó belvíz vagy vadonatúj tó? Még nem lehet eldönteni, de egy biztos: hatalmas, tíz négyzetkilométeres vízfelület alakult ki a nyári esőzések nyomán a Fejér megyei Csór határában. Sokan azt mondják: testvére született a Velencei-tónak, amit az élővilág is pillanatok alatt felfedezett magának. A helyiek azt mondják: eddig a környéken soha nem látott növények és állatok jelentek meg a parton. Hogy mi lesz a csóri tó sorsa, egyelőre nem tudni. "
"Csór - Fél év elteltével sem akar leapadni az az óriási kiterjedésű tó, amelyet a tavaszi esőzések során hozott létre a belvíz a Fejér megyei Csór határában.
Májusban még senki sem gondolta, hogy az őzek kedvenc legelőhelyein hamarosan a pontyok veszik át az uralmat, pedig így történt: egy hét alatt hozzávetőleg 8 millió köbméter víz töltötte fel a mélyen fekvő területeket. Az elárasztott vidéket borító 10 négyzetkilométeres vízfelület nagysága a Velencei-tó szabad vízfelületével egyezik meg!
A víz Csór határában 10 négyzetkilométeres felületet öntött el
A tó helyenként olyan mély, hogy a csónakkal vízre merészkedő helyiek szerint az evező lapátja nem ér le a földig, és szinte teljesen beborítja a Sárréti Tájvédelmi Körzet területét és a környező szántóföldeket.
- Olyan gyorsan jött a víz, hogy több birkám is odaveszett, mások is alig tudták menteni a jószágot - mesélte a „csóri tenger" keletkezésének körülményeit az állattenyésztéssel foglalkozó Murányi Gyula (60), akinek váratlanul tóparti lett a tanyája. - A földem nagyja még most is víz alatt áll, csak csónakkal tudom „bejárni". Ki tudja, mikor apad el a tó, ilyen korábban még nem volt.
Hiába szép az új tó, a pincéket elöntötte a víz, sok a szúnyog – mondja Hári János falugondnok
Arra már csak legidősebb csóriak emlékeznek, hogy mikor volt utoljára tenger a táj: 1944 telén a visszavonuló németek árasztották el a vidéket. A tó akkor néhány hónap alatt kiszáradt, és senki sem tudja, hogy most miért nem így történt. A helyiek vegyes érzésekkel vették tudomásul a „csóri tenger" létrejöttét: napok alatt gazdag élővilág települt a tóra, lehet pecázni, télen korcsolyázni, és a domboldalról a kilátás is egészen pazar.
- Ám a lejjebb fekvő házak pincéit elöntötte a megemelkedett talajvíz, nyáron elviselhetetlenül sok a szúnyog, és a szántóföld is hiányzik azoknak, akik művelnék - beszélt Hári János falugondnok az árnyoldalakról. Az viszont biztos, hogy nem lesz Csórból fürdőparadicsom: amint lehet, a tó vizét lecsapolják."
Október végén láttam, tényleg nagy.
