Volt ez a gazdapiac.com oldal linkelve itt lejjebb, terjesszétek. :)

Talán, nekünk pénzünk, nekik árujuk. Nem 1 rossz párosítás:))

Súlyossá Váló testvérem, az emberi egyének (bürokraták) igényeit olykor nehéz kielégíteni e téren (is) ...

:)

Annyi utána járással és körülményeskedéssel találkoztam a halászati jogot illetően, hogy lassan már példa nélküli ...

:(

És kinek mije van Bakiba? :))

Akkor kéretik pontosítani.

És főleg az aránypárokat kellene kialakítani, hogy mi mivel egyenlő.

Sebes testvérem, a halnak állítom nagyon kevés elég, csak nem ismerik az emberi igényeket:))

A téma felkeltette a figyelmem ...

Én ugyan csak gyümölcsösben vagyok érdekelt - most már szőlősöm is van! :) - de tudtam jó földeket a környékünkön ...

Közelünkben korábban bányásztak az autópálya építéséhez homokot is, ami után bányató maradt vissza nem lenne ez sem rossz beruházás ...

Annyi minden más is van-ami fel tudja az embert dobni---sport-olvasás-wellnesz-jó filmek- stb---gyerekkoromban szegény gyerek lévén és az egyetemen is eleget ástam és trágyáztam-munka volt-megfizették nincs ezzel semmi gond----de nagyon nem érdekel----a srácom vágja a fűvet is-vettem egy kis kerti traktort és azzal---legalább tanul vezetni és haszna is van !

Bécset megnézem-bár én most a völgyek szerelmese vagyok-csodálatos a kilátás-nyugalom-csend és béke van!

Még 1 dolog, ajánlom neked Bécs vagyis Wien belváros tulajdoni történetét, persze ez csak az én szvsz:))

Én nem befektetésről beszélek, hanem a föld ajándékairól, ami lehet mondjuk 1 mangalica tarja, amire legalább 200 receptet tudok ami finom:))

Passz....én már nem akarok dolgozni....pihenni és semmit tenni----a halászat szép dolog-de én majd megeszem----filézve a rántott halat és a halászlét---eretnek gondolataim vannak a magyarhoni befektetésekkel kapcsolatban....15 év és kiderül-hogy igazam volt-e?Ugyanígy vagyok a magarhoni ingatlanbiznisszel is.....láttam és bárki láthatja a banki ingatlanlistát---ha bedöl egyszerre az összes majd 150k kilakoltatásra váró ingatlan----hát bár nem fog leharmadolodni,mint in USA....de szép árleütés lesz itt is---persze szvsz sz.

Hajaj, vannak itt megmondó emberek, viszont amikor konkrét dologról van szó akkor lapítanak:))

A góré a tanárom volt:))

http://www.aranyponty.hu/

Oksa, de mi Benek bent, de ha 20-30 család összejön, akkor az már komoly tényező:))

Halra tudok megoldást, a többi még képlékeny:))

Én benne volnék....

Tisztelt fórumozók!

Mi lenne ha nem sírnánk, hanem itt alkotnánk 1 vásárló közösséget, és ezzel segítenénk az itthoni "parasztot". A mindenki jól jár jegyében:))

Várnám az ötleteket:))

"A világ vezető agrárvállalata, a svájci székhelyű Syngenta 2003 óta Magyarországon is kitartóan támogatja azt a kutatást, amely azt vizsgálja, hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodás keretei között milyen lehetőség van a talaj, a felszíni vizek és a biológiai sokféleség védelmére."

"A kísérletek helyszínéül a kezdetektől Plotár István családi gazdaságának földjei szolgálnak. Ők végzik mindkét falu határában az összeghasonlítás alapjául szolgáló hagyományos nagyüzemi gazdálkodást, és a kísérleti, talajkímélő művelést is, melynek lényege, hogy a lehető legkevesebbet forgatják a talajt. Őszi mélyszántás például nincsen, helyette sekély tárcsázással dolgozzák be a talajba a szármaradványokat."

"Az egyszerűsített összesítés úgy szól, hogy a talajkímélő vagy minimum művelés eredményeképpen a talajveszteség a tizedére csökkent, a csapadék talajba szivárgása jelentősen javult. A 3. évtől kezdve a búza, a kukorica és a repce terméshozamok 5-15 százalékkal nőttek. A Plotár család számára pedig az a lényeg, hogy a jelentősen csökkenő kiadások és a kismértékben növekvő terméseredmények mérlegeként gazdaságuk jövedelme jelentősen nőtt.

Pecze Rozália, a Syngenta fejlesztési igazgatója azzal az adattal döbbentette meg a hallgatóságot, hogy a hagyományos, szántásos művelés mellett a kísérleti parcelláról egy év alatt 3 tonna talaj mosódott le. A talajkímélő módszerekkel művelt parcelláról a talajlemosódás alig kimutatható. Három tonna talaj a természetben 200 év alatt képződik, ez egy év alatt eltűnik a területről. És nem csak arról van szó, hogy a gazda évek alatt mennyi talajt veszít el. A lemosódott talaj a völgyekben már szennyezésnek számít, annál is inkább, mert viszi magával a növényvédőszereket, műtrágyákat. A kísérleti területek többsége azért is van a Zala folyó vízgyűjtő területén, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a folyón keresztül mennyi szennyezés kerül a Balatonba.

Benke Szabolcs, a program madártani szakembere elmondta, hogy a talajkímélő művelés mellett elsősorban a madarak egyedszáma nőtt, a fajszámuk kevésbé. A madarászok a 2006-os greenfo cikkben is találnak adatokat, és a tudományos jelentéshez is hozzáférnek. A program ornitológusa más állatokra is figyel. Elmondta, hogy a talajkímélő művelés eredményeképpen a földigiliszták egyedszáma háromszorosára, tömegük kétszeresére nőtt."

"A dióskáli helyszínen a 2009-ben indult Beporzó programmal ismerkedtünk. Egy nagy mezőgazdasági tábla szélén 5-6 méteres sávban pillangósvirágú növényeket telepítettek, hogy ezzel segítsék a poszméhek, lepkék és más rovarfajok megtelepedését."

http://greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=25338

"A barna és a spanyol csupaszcsigának alig van természetes ellensége. Még az állatok számára is gusztustalan nyálkás - és valószínűleg rossz ízű - testük elfogyasztása. Bizonyítottan csak a sünök és a békák egyes fajai eszik a meztelencsigákat, de ők is csak mértékkel. Feltételezik, hogy a nagy testű futrinkák, a gyíkok, a fogoly, a fácán és a vakondok is fogyasztanak csigát, de létszámukat nem tudják jelentősen csökkenteni."

"Az ígéretes indiai futókacsa

A 2000-es évek elején kezdtek el kísérletezni a csigák biológiai irtásával Németországban és Ausztriában. Kiderült, hogy létezik egy olyan madár, amely nem undorodik a csupaszcsigáktól, sőt kifejezetten kedveli azokat. Ez az indiai futókacsa (Anas platyrhynchos f. domestica), amelyet furcsa, felegyenesedett járásmódja miatt pingvinkacsának is neveznek. Mivel a kacsát a csigairtáson kívül másra nemigen lehet használni (húsa nem jó, tojását pedig a fertőzésveszély miatt célszerű kerülni), ezért Ausztriában 2003-ban létrehoztak egy kacsakölcsönző programot (Rent-an-Ent). Csigainvázió idején a gazdák innen kölcsönözhettek madarakat, majd ősszel visszavitték a telepekre.

A kacsák valóban nagy irtást végeznek a csigákban, ha megfelelő víz (például kis kerti tó) is van a közelben, mert a madarak megmossák a csigákat, mielőtt elfogyasztanák azokat. Úgy látszik azonban, hogy a program mégsem váltotta be a gazdasági reményeket, mert most már Ausztriában sem lehet kacsákat bérelni. Csiga sújtotta területeken azonban megfontolandó, hogy pusztán a csigák elleni védekezésként is érdemes ilyen kacsákat tartani és tenyészteni. A kiskacsákhoz most már Magyarországon is hozzá lehet jutni, és tartásuk nem igényel különösebb szakképzettséget. Állítólag egy kacsapár elég egy kert csigamentesítéséhez, és ökológiai szempontból kétségtelenül ez a legkíméletesebb megoldás."

http://www.origo.hu/tudomany/20100922-hogyan-vedekezzunk-a-kartevo-csupaszcsigak-ellen.html

"A Levegő Munkacsoport keddi közleménye szerint négy országban 49 vizsgált mintából 35-ben mutattak ki vegyszermaradékot, 10 mintában pedig nem engedélyezett szerek maradékát találták. Csehországban gyártják a legtisztább élelmiszert, a magyar termékek csupán 21 százaléka felelt meg az uniós előírásoknak."

http://index.hu/tudomany/2010/08/10/vegyszeres_a_magyar_zoldseg_es_gyumolcs/

Az eredeti hír: http://levego.hu/hirek/2010/08/nyari_vegyszermaradek_vizsgalatok_kozep_es_kelet_europaban_szennyezett_paradicsom_ille

http://lmv.hu/gen_buza_anyarozs

"Svájci kutatók kísérletei arra mutatnak, hogy egy génpiszkált búza fajta anyagcseréje a szabad környezetbe kibocsátáskor jelentősen megváltozott: megfertőzte az anyarozs, amivel szemben ellenállónak kellett volna lennie, terméshozama jelentősen csökkent."

"A Tokaj-hegyaljai szõlész és borász szervezetek örömmel fogadták a hírt, hogy az illetékes szlovák építésügyi hatóságok elutasították a Tõketerebesre tervezett széntüzelésû hõerõmû megépítését, amely súlyos környezetei veszélyt jelentett volna a Zempléni-hegységre, a Bodrogközre és a világörökségi címmel rendelkezõ Tokaji Borvidékre.

A szõlész és borász szervezetek köszönetet mondanak azoknak a civil szervezeteknek, önkormányzatoknak és magánszemélyeknek, akik a határ mindkét oldalán dolgoztak az ügy sikere érdekében. Ez az összefogás újra megmutatta a térség erejét, identitását és azt, hogy az itt élõk a meglévõ erõforrásaik alapján szeretnék a jövõbeli fejlesztéspolitikai céljaikat meghatározni, amelyek a meglévõ erõforrásokon és nem tájidegen, környezetpusztító ipari beruházásokon alapulnak.

Bízunk benne, hogy az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús tározós erõmû terv és a tõketerebesi erõmû terv szakhatósági és bírósági elutasítása után a szerencsi szalmatüzelésû hõerõmû ügye is minél hamarabb megnyugtatóan rendezõdik, és a jövõben a borvidékünk nem a környezeti konfliktusai, hanem csak a borai és az egyéb természeti és kulturális értékeirõl szóló hírek miatt kerül majd a figyelem középpontjába.

Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagy Borok Egyesülete"

http://alkoholista.blog.hu/2010/07/17/szeneromu_kipipalva_a_szalma_meg_hatravan