Az EU pénzügyminisztereinek mai luxemburgi csúcsa után Elena Salgado, a találkozót elnöklő spanyol pénzügyminisztere kijelentette: az EU-nak proaktívnak kell lennie az ügyben, Joerg Asmussen német pénzügyminiszter-helyettes pedig azt mondta, amennyiben nem sikerül globális egyetértésre jutni, az EU-nak egyedül kell tovább lépnie a bankadó felé, ugyanis egyre nagyobb az közelégedetlenség a pénzügyi reformok lassú előrehaladása miatt. Asmussen a bankadón kívül egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetését is sürgette.
Josef Pröll osztrák pénzügyminiszter szerint minél előbb dönt az EU a bankadóról, annál jobb, és Michel Barnier, az EU belső piacokért felelős biztosa is elszántnak mutatkozott: Nagy-Britannia heves tiltakozása ellenére fel kell építeni a bankokra rótt teherből finanszírozott nemzeti alapok európai hálózatát, amely a pénzügyi problémákkal szembesülő bankok rendezett felszámolását segítené - vélte. A bankadóból beszedett pénz felhasználásáról nincs egyetértés: míg például Németország kifejezetten a jövőbeni válságokra tartogatná a bevételeket, a Nagy-Britanniában tervezett bankadó általános költségvetési célokat szolgálna.
Május végén a június 26-27-ei G20-csúcs előkészítésének részeként olyan válságkezelő alapok létrehozását javasolta az Európai Bizottság, melyeket a pénzintézetekre kivetendő különadóból finanszíroznának, és az esetlegesen csődbe menő bankok rendezett felszámolását szolgálná. Az egyes nemzeti szinten létrejövő alapok kezdetben hálózatszerűen, majd egy egységes, összeurópai intézmény keretében működnének. Finanszírozását a bankokra kivetendő különadóból finanszíroznák a "szennyező fizet" elve alapján, ám egyelőre nem világos, mentesítenék-e azokat az államokat és bankokat, melyek esetében nem történt a válság során bankmentés. Az alapok feladata az esetlegesen csődbe jutó szervezetek rendezett felszámolásának finanszírozása lenne, időt hagyva a banki eszközök tervszerű értékesítésére is.
