csak semmi off! :)))
Köszi, viszont kívánom névnapod alkalmából!
csak semmi off! :)))
Köszi, viszont kívánom névnapod alkalmából!
Isten éltesse sokáig a topik gazdát, boldog születésnapot neki :)
lol :)) köszi
Változott 2010-ben az illetéktörvény.
Az lakásvásárlási illeték mértéke:
4 millió ft.-ig maradt 2 %
4 millió ft feletti rész viszont 6 %-ról 4 %-ra változott.
telek(beépítetlen terület), nyaraló, garázs, stb vagyonátruházási illetéke a forgalmi érték 1 milliárd forintjáig 4%, felette 2%, de legfeljebb 200millió Ft.
Mától használható a becsült forgalmi érték kalkulátor
2010.01.08.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapján és az Ügyfélkapun keresztül is elérhető a lakóingatlanok után fizetendő adó alapjának megállapításához - önkéntes döntés alapján - használható becsült forgalmi érték kalkulátor. A kalkulátor kizárólag arra szolgál, hogy az adózónak segítséget nyújtson az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény szerinti lakóingatlanokat terhelő adó alapjának meghatározásához. A kalkulátor által megállapított érték az un. becsült forgalmi érték, amely nem feltétlenül azonos a tényleges forgalmi értékkel, mert lehetnek az ingatlannak olyan – a kalkulátor által figyelembe nem vett – sajátosságai is, amelyek a valós forgalmi értéket érdemben befolyásolják. Különösen igaz ez a nagy alapterületű lakóingatlanok esetében, ahol jelentős eltérések lehetnek az ingatlan egyedi sajátosságai miatt. Ezeknél az ingatlanoknál a becsült forgalmi érték tehát gyakrabban mutathat eltérést a tényleges forgalmi értéktől, amelynek megállapítására kizárólag egyedi értékelés lehet alkalmas. Ha az adózó a bevallásában a kalkulátor által becsült értéket tünteti fel ingatlana forgalmi értékeként, akkor az adóhatóság egy esetleges adóellenőrzés eredményeként terhére adójogi szankciót akkor sem állapíthat meg, ha ingatlana valós forgalmi értéke magasabb a bevallásban szereplő értéknél.
A becsült forgalmi érték kalkulátor működtetéséhez szükséges adatbázis kialakításához az állami adóhatóság a 2008. január 1-jét követően megtörtént illetékkiszabások alapján ellenőrzött, 800 000 ingatlan forgalmi értékének adatait használta fel. Az adatbázist a helyi viszonyokat jól ismerő, megfelelő szakmai képesítéssel, tapasztalattal rendelkező munkatársak állították össze, támaszkodva a hatósági eljárások során megállapított egyedi forgalmi értékekre a Pénzügyminisztérium és a Központi Hivatal szükséges koordinációja és felügyelete mellett. A kalkulátor az adatbázis adatai, a konkrét ingatlan fizikai jellemzői és egy számítógépes algoritmus segítségével állapítja meg az un. becsült forgalmi értéket.
A kalkulátor működésével kapcsolatos részletes tudnivalókat, az adatvédelemmel kapcsolatos információkat a 34. számú (szintén az APEH honlapján megjelentetett) tájékoztató füzetből, és a kalkulátor preambulumából tudhatják meg.
http://www.apeh.hu/sajto/sajtokozl/hasznalhato_becsult.html
-----------------------------------------------------------------------------
Tájékoztató a lakóingatlanok forgalmi érték kalkulátor igénybevételéhez
2010. január 1-jétől hatályba lép az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nért.), amely szerint az adó tárgyát képezik – többek között – a lakóingatlanok (lakásnak, üdülőnek minősülő épület, épületrész a hozzá tartozó telekkel, telekhányaddal).
Az adó alapja – fő szabály szerint – a lakóingatlannak az adóév első napján fennálló forgalmi értéke, amelyet az adó alanyának (a lakóingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak, vagy a lakóingatlant terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjának/jogosítottjainak) kell megállapítania, és ha adókötelezettség fennáll, akkor bevallania, valamint a lakóingatlant terhelő adót megfizetnie.
A lakóingatlan forgalmi értékének megállapításához az állami adóhatóság a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről szóló 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet rendelkezései alapján annak érdekében, hogy az adózók segítséget kapjanak a Nért-ben szabályozott lakóingatlanok adójának bevallásához, egy forgalmi érték kalkulátort készített, amely az Ön által közölt adatok és az adóhatóság forgalmiérték-adatbázisban lévő forgalmiérték- adatok ismeretében, azok összevetésével az Ön kérelmére közli a lakóingatlan forgalmi értékét.
Ön a kérelmét a kalkulátor kitöltésével és mentésével juttathatja el az adóhatósághoz. Ön jelen tájékoztatón, az erre szolgáló rubrika kitöltésével nyilatkozik arról, hogy az Adatvédelmi Tájékoztatóban foglaltakat megismerve és elfogadva hozzájárul a közölt adatok adóhatóság által történő nyilvántartásához, kezeléséhez. Ennek hiányában az adatlapot nem töltheti ki, nem mentheti el, és így nem is továbbíthatja az adóhatósághoz.
A kalkulátor által megállapított becsült forgalmi érték nem biztos, hogy megegyezik a tényleges forgalmi értékkel, ugyanis lehetnek a lakóingatlannak olyan egyedi sajátosságai, amelyek a valóságos forgalmi értéket eltérítik a becsült forgalmi értéktől. Ugyanakkor az adó alapja minden esetben a tényleges forgalmi érték kell, hogy legyen.
A kalkulátor használata nem kötelező, igénybevétele az Ön önkéntes döntésén múlik, azonban amennyiben az Ön által a kalkulátor használatához megjelölt adatok valósak – és az adóév január 1-jén is fennállnak – és Ön az adóbevallása benyújtását megelőző hat hónapon belül a kalkulátorral megállapított becsült forgalmi értéket jelöli meg forgalmi értékként a Nért. szerinti adóbevallásban, vagy adóbevallást erre tekintettel nem nyújt be, valamint ha az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során a becsült forgalmi értéknél magasabb valós forgalmi értéket állapít meg, akkor ezt a körülményt úgy kell értékelni, hogy az adott helyzetben Ön az elvárható körültekintéssel járt el. Ebben az esetben a különbözetet meg kell fizetnie, de az adóhatóság az adóbírság kiszabását, illetve a késedelmi pótlék felszámítását hivatalból mellőzi.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a forgalmi érték (ideértve a becsült forgalmi értéket is) nem tévesztendő össze a számított értékkel. Előfordulhat, hogy a (becsült) forgalmi érték alapján a lakóingatlan adómentes, azaz fizetési kötelezettsége nem keletkezik, de a számított érték alapján Önt – fizetési kötelezettséggel nem járó – bevallási kötelezettség terheli. Amennyiben a (becsült) forgalmi érték alapján adófizetési kötelezettsége nincs, de a számított érték alapján bevallási kötelezettség terheli és a bevallási kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés c) pontja alapján az adóhatóság Önt mulasztási bírsággal sújthatja.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól az adóhatóság bővebb tájékoztatót készített (a 34. sz. információs füzet), amely elérhető az állami adóhatóság honlapján az Adózási információkon belül az Információs füzetek között.
Adatvédelmi Tájékoztató
Tájékoztatjuk, hogy a lakóingatlan forgalmi érték kalkulátor igénybevételének feltétele az adatlap kitöltése és az ott meghatározott – személyes adatok – közlése. Tekintettel arra, hogy a forgalmi érték kalkulátor igénybevétele mindenkinek önkéntes elhatározáson alapuló döntése, így – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 6. § (1) bekezdése alapján – tájékoztatom, hogy a személyes adatok tekintetében az adatszolgáltatás önkéntes.
Az adatszolgáltatással érintett adatok körét a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről szóló 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 1. § (3) bekezdése tartalmazza, amelyek a következők:
a) a lakóingatlan címe (irányítószám, település, közterület neve, házszám vagy helyrajzi szám),
b) a kérelmező neve, (cégneve) adóazonosító száma, elektronikus levélcíme, az adatkérés jogcíme (tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja),
c) a lakóingatlan hasznos alapterülete, és a lakáshoz, üdülőhöz tartozó telek vagy telekhányad területe,
d) a lakóingatlan Nért.-ben meghatározott ingatlanfajták (egylakásos lakóépületben lévő lakás, több lakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakás, üdülő) szerinti besorolása,
e) a lakóingatlan, illetve – többlakásos lakóépületben lévő lakóingatlan esetén – a lakóingatlant tartalmazó épület (a továbbiakban: lakóépület) kora,
f) a lakóingatlan, illetve a lakóépület felújításának ténye és időpontja,
g) a lakóingatlan, illetve lakóépület falazata, az alkalmazott építési technológia,
h) a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó telek közművesítettsége,
i) a lakóingatlanhoz, illetve a lakóépülethez tartozó telek határa előtti út burkolata,
j) a lakóingatlan komfortfokozata,
k) a lakóingatlanban lévő lakószobák száma,
l) a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó gépjárműtárolók hasznos alapterülete,
m) a lakóingatlanban vagy a lakóingatlanhoz tartozó telken lévő úszómedence űrtartalma,
n) lakóépületben lévő lakóingatlan esetén a lakószobák tájolása,
o) lakóépületben lévő lakóingatlan esetén, a lakóingatlan lakóépületen belüli megközelíthetősége (a lakóingatlan elhelyezkedése, felvonó léte).
Tájékoztatjuk, hogy a kormányrendelet 2. §-a alapján az állami adóhatóság a forgalmi érték kalkulátor igénybevételét, mint szolgáltatást, az adatkérő személyére és az ingatlanról közölt adatokra kiterjedően naplózza, és a közlést követő 6. év végéig megőrzi.
A fent kifejtettek szerint megvalósuló adatkezelés célja a kormányrendelet 4. §-ában foglaltakkal összhangban, hogy amennyiben az adózó az általa megjelölt, a fenti felsorolás minden elemére kiterjedő, valós – és az adóév január 1-jén is fennálló – adatok alapján a kormányrendelet szerint, a bevallás benyújtását megelőző hat hónapon belül a kalkulátorral becsült értéket jelöli meg forgalmi értékként a Nért. szerinti adóbevallásban, vagy adóbevallást erre tekintettel nem nyújt be, és az adóhatóság az ellenőrzés során a becsült forgalmi értéknél magasabb valós forgalmi értéket állapít meg, e körülményt az állami adóhatóságnak úgy kell értékelnie, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, ezért az adóhatóság az adóbírság kiszabását, illetve a késedelmi pótlék felszámítását hivatalból mellőzi.
Az adatkezelés célja tehát a fenti – az állami adóhatóságot terhelő – kötelezettség teljesítése.
Tájékoztatom, hogy az állami adóhatóság a forgalmi érték kalkulátor alkalmazása során tudomására jutott egyedi adatokat az adóztatás körében kizárólag egy esetleges, az adott ingatlant terhelő, a Nért. szerinti lakóingatlan adót érintő bevallási kötelezettség ellenőrzése során, adózó által elvárható magatartás értékelése és jogkövetkezmények megállapítása céljából használja fel. Ennek megfelelően ezen egyedi adatok kiválasztási vagy egyéb adóztatási célú felhasználására nem kerül sor.
Tájékoztatom, hogy az adatkezelő szerv az állami adóhatóság, azonban a forgalmi érték kalkulátor alkalmazása során tudomására jutott egyedi adatok megismerésére kizárólag a megfelelő jogosultsággal rendelkező, az adott ingatlant terhelő adót érintő bevallási kötelezettség ellenőrzése, és az ellenőrzést követő hatósági eljárás (ideértve a rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárást illetve a peres eljárást is) során feladatkörükben eljáró adóhatósági alkalmazottak és vezetőik ismerhetik meg.
Tájékoztatom, hogy az állami adóhatóság, mint adatkezelő megbízásából az adatfeldolgozásban közreműködik, mint adatfeldolgozó a www.apeh.hu honlap karbantartását és fejlesztését végző Novell Professzionális Szolgáltatások Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 01-09-687986).
Tájékoztatom továbbá, hogy a becsült forgalmi érték kalkulátor alkalmazása során Ön által megadott adataival kapcsolatos felvilágosításért a lakóhelye/székhelye szerint illetékes Regionális Igazgatóság Ügyfélkapcsolati Főosztályához fordulhat.
Az Avtv. 11. § (1) bekezdése értelmében Ön, mint érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését.
Az Avtv. 16/A. § (1) bekezdése értelmében az érintett tiltakozhat továbbá személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, illetve ha a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.
Az Avtv. 17. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett a jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat.
Az Adatvédelmi Tájékoztatóban foglaltakat megismertem, elfogadom és hozzájárulok a közölt adatok adóhatóság által történő nyilvántartásához, kezeléséhez:
Elfogadom
Ez pontosabb, csak erre elő kell fizetni!
http://www.ingatlan-online.com/
Ha valakit érdekel:
Építési övezetek:
Ingatlan jog:
http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&tema=27&action=64#jump27
BUÉK mindenkinek!
Mennyire nem ér semmit ez a táblázat..
ez kb olyan mint az otp árfolyama 1200-6.000FT körül lenne.. ennyit ér..
Hathor,
írtam privit, nézd meg!
Az APEH sem ért az ingatlanadóhoz?
Rémálom lehet az ingatlanadó első éve
[2009.12.27. 09:00]
2010. január elsején lép hatályba a vagyonadó. Ki mennyit fog fizetni? Kik kaphatnak adófelfüggesztést? Kik nem adóznak? Honnan tudjuk meg egy lakás valódi forgalmi értékét? Mi a különbség a számított és a forgalmi érték között? Miféle alkotmányossági aggályokat vet fel a törvény? Stotz Gyula okleveles nemzetközi adószakértővel veséztük ki a törvényt.
A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Kik fognak fizetni?
2010. január elsején hatályba lép az ingatlanadóként elhíresült törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról, amelyet a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokra, a nagy értékű autókra, vízi és légi járművekre vetnek ki. Az ingatlanadót az adózó három sáv alapján fizeti: 30 millió forintig 0,25 százalék, 30 és 50 millió között 0,35 százalék, míg afelett 0,5 százalék az adó. Nem lesz adóköteles a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább lakás, és akkor sem kell fizetni, ha ugyan két lakása van valakinek, de a második 15 milliónál nem ér többet. A harmadik lakás minden esetben adóköteles lesz az első forinttól kezdve. Az ingatlanadóra vonatkozó bevallást mindenkinek a rá vonatkozó éves bevallással együtt kell benyújtania: az EVÁ-soknak és egyéni vállalkozóknak február 25., a magánszemélyeknek – és azoknak, akik semmiféle adóbevallás benyújtására nem kötelezettek – május 20. az ingatlanadóra is vonatkozó bevallás határideje. A lakóingatlanok adóztatásánál, a mentesség és kedvezmények megállapításakor nem a tulajdonrész, hanem az egész ingatlan forgalmi értéke a mérvadó. Vagyis, ha hárman azonos tulajdoni arányban birtokolnak egy 66 millió forintot érő ingatlant és életvitelszerűen ott is élnek, hiába kevesebb a tulajdonrészük 30 millió forintnál, ingatlanadót kell fizetniük – a tulajdoni hányaduk szerint.
Lesz mit számolnunk
Kik kérhetnek adófelfüggesztést és kik nem fizetnek?
A 62 év feletti rokkantsági nyugdíjasok és rehabilitációs járadékban részesülők, az álláskereső munkanélküliek (más lakóingatlanban nem lehet 25 %-nál nagyobb tulajdoni hányaduk), a kiskorú örökösök adófelfüggesztést kaphatnak, nem kell fizetniük, viszont az ingatlan tulaj-doni lapján feljegyzik az adó összegét évente, tehát a bevallást nem kerülhetik el.
Mentesek az adó alól az állam, az önkormányzat, az egyházak és a szakszervezetek tulajdonában lévő lakó-ingatlanok. A törvény három adóévben mentességet biztosít a jogszabályban műemlékké nyilvánított, vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló azon lakó-ingatlanra, amelyet 2010. január 1-jét követően jogerőre emelkedett építési engedély alapján felújítanak. Valamint az az adózó, aki háztartásában 3 vagy annál több gyermeket szülőként, nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként nevel, a ténylegesen lakóhelyéül szolgáló lakóingatlana után a harmadik és minden további gyermekenként az adóját 15 %-kal csökkentheti.
A forgalmi érték kálváriája
Bevallást akkor kell tenni, ha a lakás számított értéke eléri a 30 millió forintot, de fizetni csak akkor kell, ha a forgalmi érték is meghaladja a 30 millió forintot. A számított érték az alapterület és a törvény mellékletében megadott négyzetméterárakkal felszorzott összeg, amelyet több tényezővel kell korrigálni. A forgalmi érték viszont a valós piaci árat mutatja, vagyis ha holnap eladnánk a lakásunkat, akkor mennyit kaphatnánk érte. „A forgalmi érték meghatározására irányuló pontos definíció és objektív számítási rendszer hiányára vonatkozóan a tör-vényt már eddig is több kritika érte. Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározását az illetéktörvény tartalmazza. Ugyanakkor a lakóingatlan-adóval kapcsolatos szabályozás nem hívja fel háttérnormaként az illetéktörvényt, illetőleg kizárólag az adófelfüggesztés kérdéskörében teszi ezt, és nem az ingatlan, hanem a vagyoni értékű jog értékének meghatározásában” – világít rá az ellentmondásokra Stotz Gyula okleveles nemzetközi adószakértő.
Túléli-e a törvény az alkotmányosság próbáját?
A törvény több eleme felveti az alkotmányellenesség gyanúját. Kérdésesnek látszik az adóalap számításának és bevallásának előírása, a nagycsaládosokra vonatkozó rendelkezései és az adófelfüggesztés szabályozása – írja Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának alkotmánybírósági beadványában. „A forgalmi értékre vonatkozóan visszakanyarodhatunk az alkotmányossági problémákhoz, ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy sem a törvény, sem az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet nem ad objektív mércét a tényleges forgalmi érték megállapításához, ez azonban mindkét jogalkalmazó oldal problémája lesz, hiszen éppúgy csak becsült forgalmi értéket tud meghatározni az adóhatóság, ahogy a magánszemély is” – folytatja Stotz Gyula.
Mire jó a kalkulátor?
A 242/2009. számú kormányrendelet szerint az APEH honlapján várhatóan december közepétől hivatalos ingatlanadó-kalkulátor áll az állampolgárok rendelkezésére. Az APEH értékelése senkit nem kötelez majd. A kalkulátor egy becsült forgalmi értéket ad az ingatlanról, amely érték később igazolásként szolgál az esetleges jogvitákban. Bár a vagyonadó-kalkulátor a számított érték megállapításához szükséges adatokat kéri majd be az adózótól, azt ígérik, hogy az adóhatóság illetékezési gyakorlata során keletkezett forgalmi érték-adatbázist veszi alapul. Vagyis a kalkulátor a piaci értéket legjobban közelítő eredményt ad. De vajon a gazdasági válság közepén, amikor alig mozog az ingatlanpiac, mi lehet egy lakás reális forgalmi értéke? Az illeték- és adófizetési kötelezettség miatt ráadásul a szerződő felek sokszor a valóságtól eltérő összeget szerepeltetnek az adásvételi szerződésben, emiatt az adóhatóság adatbázisa erősen torz tendenciákat mutathat.
Az Apeh is bizonytalan?
A lakóingatlanok adóját bevezető törvény, valamint az ezzel összefüggésben alkotott kormányrendelet, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény a forgalmi érték körében több fogalmat is használ: forgalmi érték, tényleges forgalmi érték, becsült forgalmi érték. „Ha egy ingatlannak ugyanazon hatóság részéről többféle forgalmi érték meghatározása is felmerülhet, az biztosan nem a jogbiztonság jele, hanem egyenesen vásári hangulatot idéz. Nem ad objektív mércét, így a jelenlegi megfogalmazás a jogalkalmazási gyakorlatban jogvitákra vezet majd, hiszen az adóalanyok az esetlegesen évtizedekkel korábban megszerzett ingatlanuk forgalmi értékét nem tudják egzakt módon meghatározni. Amennyiben az adóalany korrekt adat-szolgáltatása ellenére a hatóság által meghatározott becsült értékről kiderülne – tegyük fel, ugyanezen hatóság ellenőrzési eljárása során –, hogy az nem felel meg a tényleges forgalmi értéknek, úgy az adóalanyt nem terheli az adóbírság és a késedelmi pótlék megfizetése. Jogos a kérdés, hogyha az adóhivatal nem tud garanciát vállalni saját számításáért, az adóalany ho-gyan tudná meghatározni a tényleges forgalmi értéket?”
Haszonélvezeti jog és tulajdonjog
A vagyonadót a lakás tulajdonosa vagy elsőként a vagyoni értékű joggal, így pl. a haszonél-vezeti joggal rendelkező fizeti. „A szabályozás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a tulajdonjog és a vagyoni értékű jog alma és a héja. Értékében e két hasznos jószág nem mér-hető össze!” – mondja Stotz Gyula. Az ingatlant terhelő valamely vagyoni értékű jog nem fosztja meg a tulajdonost a forgalmi érték szempontjából oly jelentős és „értékes” rendelkezési jogától. Ráadásul amennyiben a vagyoni értékű jog jogosultján a fizetendő adót behajtani nem lehet, úgy a tulajdonos köteles helytállni. „Az adókedvezmények igénybevételét megalapozó jogosultságok nincsenek összhangban az adófizetésre kötelezettek személyével. Felújítás esetén vajon érvényesíthető-e és mikor az adókedvezmény, amennyiben ugyan a vagyoni értékű jog jogosultja az adókötelezett, de a felújítást, a szokásoknak megfelelően, a tulajdonos végzi el, figyelembe véve azt, hogy a vagyoni értékű jog jogosultjánál végrehajthatatlanná váló adót végül ténylegesen mégis a tulajdonosnak kell megfizetnie?”
Szükség van-e ingatlanadóra?
„Túlfeszíti az adóztatás tolerálható kereteit a vagyoni típusú adók bevezetése az élet olyan területeire, amelyeket jövedelem típusú adókkal már amúgy is túladóztat a Magyar Állam. A vagyonarányos közteherviselés akceptálható érdek. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy az adott vagyon megszerzéséhez szükséges pénzforrást jövedelem ágon már megadóztatta az állam, majd a pénzből transzformálódott ingatlanvagyonra illeték-ágon további közterhet vetett ki. A vagyonban foglalt értéknek esetünkben nem a keletkezését, nem is a forgalomba kerülését, hanem a puszta statikus létét terheli az új adó. Ebben a kontextusban nehezen értelmezhető a vagyonarányos közteherviselés fogalma.
Elnézést hogy bemásolom, de itt elolvasható így az egész cikk, én alig nyitom meg a linkjeiteket, de itt átfutom. Ezt talán érdemes egyben bemásolni, mert mindenkit érint:
Az idén június 29-én elfogadott és jövő év elején hatályba lépő vagyonadótörvény egy merőben új közteherviselési formát vezet be Magyarországon. Az Országgyűlés által már elfogadott jogszabályt jelenleg is számos kétség és vita övezi, ami a napi politikai témába kerülésének köszönhetően várhatóan a jövőben sem fog csitulni. A cikk célja, hogy az ingatlanadózásra fókuszáltan bemutassa a vagyonadóval kapcsolatos, magánszemélyekre vonatkozó szabályokat.
Mi után kell adózni?
A Pénzügyminisztérium 2010-es tervei alapján csupán 50 milliárd forint költségvetési bevételt jelent a vagyonadó (a központi költségvetés egész éves bevétele jövőre több mint 12.6 ezer milliárd forint lesz), mégis az egyik legvitatottabb pontja a jövő évi költségvetésnek a nagy értékű vagyontárgyakat megadóztató vagyonadótörvény.
Mi után kell vagyonadót fizetni?
A legfontosabb és egyben a legnagyobb port kavaró tétel a lakóingatlanok után fizetendő adó. Ezenkívül még a nagy teljesítményű (170 LE-tól) személyautók, valamint a vízi- és a légi járművek után kell jövőre adózni.
A lakóingatlanok adóztatásának szabályozása
2010-től kezdődően alapvetően minden lakóingatlan adóköteles lesz, ugyanakkor az ingatlanok nagy többségét a szabályozás mentesíti az adókötelezettség alól, és szociális megfontolásokból széles társadalmi rétegek számára nyújt adókedvezményt és adófelfüggesztési lehetőséget a törvény.
A lakások döntő többségének a jövő évi szabályozás értékhatár alapján ad mentességet. Nem kell ugyanis vagyonadót fizetni a 30 millió forint forgalmi érték alatti lakások után, amennyiben az adóalany a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen abban az ingatlanban él. További egy darab 15 millió forint forgalmi érték alatti ingatlanra jár az adómentesség, az adóalanynak áll jogában eldönteni, hogy melyik ingatlanjára, amennyiben több is van a nevén.
Az értékhatárokat elérő ingatlanok esetén, a lakások forgalmi értékének teljes egésze után kell a vagyonadót megfizetni, függetlenül attól, hogy az ingatlan értéke mennyivel lépi át sávhatárt. Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy 29,5 millió forintos lakás után egy forint adót sem kell fizetni, míg egy 31 millió forint értékű lakóingatlan után évente 78 500 forinttal tartozik az adózó az államnak.
Közös tulajdonban lévő ingatlan esetén a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányaduk arányában kell adót megfizetniük, azaz ha egy házaspárnak a közös (50-50%-os) tulajdonban lévő ingatlana után 100.000 forint adókötelezettsége keletkezik, 50-50 ezer forint ingatlanadót külön-külön kell megfizetniük. Azonban bármelyikük nyilatkozhat úgy az adóbevallásában, hogy az adott adóévben az adóbevallási és befizetési kötelezettséget egyedül teljesíti.
Ki kell emelni, hogy a lakóingatlanok adóztatásánál, a mentesség és kedvezmények megállapításakor nem a tulajdonrész forgalmi értéke, hanem az egész ingatlan forgalmi értéke a mérvadó. Vagyis, ha négyen azonos arányban birtokolnak egy 100 millió forintot érő ingatlant, hiába marad az egyes tulajdoni részek forgalmi értéke 30 millió forint alatt, mégis kell utána ingatlanadót fizetni - fejenként 25 millió forint után - abban az esetben is, ha mind a négy fő lakcím szerint és életvitelszerűen lakik az épületben.
Fontos még megjegyezni, hogyha az ingatlanra haszonélvezeti jog van bejegyezve, úgy az adó a haszonélvezeti jog jogosítottját/jogosítottjait terheli, és első körben rajta/rajtuk próbálja meg behajtani az APEH a közterhet. Amennyiben ez a kísérlet végrehajtható vagyon hiányában kudarcba fullad, úgy az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak kell az adót megfizetni.
A kettős adóztatás elkerülése érdekében a fizetendő adóból az adózó levonhatja az ingatlanra kivetett helyi adók összegét. Vagyis nem szűnik meg a többi ingatlant terhelő adónem, így továbbra is fizetni kell az épületek helyi adóit.
Klikk a képre!
Bevallási és befizetési határidők
Bár az adónem hosszú távú sorsa még bizonytalan, annyi azonban biztos - hacsak az Alkotmánybíróság nem szól közbe -, hogy 2010-ben be kell vallani, és meg kell fizetni az adózó magánszemélyeknek az új közterhet a törvényi kritériumoknak megfelelő vagyontárgyaik után, mivel az első félévi esedékességi időpontig az új Országgyűlés idő hiányában nem fogja tudni eltörölni a törvényt.
A vagyonról az adóhatóságot a május 20-ig esedékes személyi jövedelemadó (szja) bevallásban kell értesíteni. Azon adózók, akiknek nem kell szja bevallást benyújtani, de rendelkeznek nagy értékű vagyontárggyal, egy külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon ugyancsak május 20-i határidővel tehetnek eleget bevallási kötelezettségüknek.
Magánszemélyek számára a vagyonadóval kapcsolatban három kiemelt dátum van az évben. Az első január elseje, mert az ezen a napon birtokolt vagyontárgyak után kell az adót megfizetni. Maga az adófizetés két egyenlő részletben történik. Az adó egyik felét a bevallás napjáig, azaz május 20-ig kell az APEH számlájára utalni, a második részletet pedig szeptember 30-ig köteles az adózó a büdzsé rendelkezésére bocsátani.
Forgalmi érték és számított érték közötti különbség
A törvény az ingatlanok adózásával kapcsolatban két értéket emel ki. Az egyik a számított érték, ami egy objektív, a törvény és az ingatlan tulajdonságai alapján meghatározott összeg.
A számított értéket úgy kaphatjuk meg, hogy vesszük az ingatlan négyzetméterben számolt alapterületét, és ezt megszorozzuk a törvény mellékletében az adott településtípusra (Budapesten kerületre) vonatkozó négyzetméterenkénti fiktív árral, valamint a jogszabályban felsorolt 11 korrekciós tényezővel.
A településtípusonkénti (megyei jogú város, város, község) négyzetméterenkénti fiktív árat a jogalkotó minden megyére - Budapesten a kerületenként - külön-külön megállapította három különböző ingatlanfajtára: családi házakra, egynél több lakásos épületben lévő lakásokra (ikerházak, sorházak, társasházak) és üdülőkre. A fiktív négyzetméterárakat úgy állapították meg, hogy nagyságrendileg kövessék a valós ingatlanpiaci árkülönbségeket, így például a legolcsóbb (60 ezer forintos) értéket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található ingatlanok esetében kell alkalmazni, míg a legmagasabbat (négyzetméterenként félmillió forintot) a XII. kerületi családi házaknál.
A számított érték egyik funkciója, hogy iránymutatást ad az adózónak a forgalmi érték meghatározásához. A másik funkció pedig, hogy a forgalmi érték alapján 30 illetve 15 milliós adózási határt el nem érő ingatlanoknál a számított érték alapján dől el, hogy az ingatlant fel kell-e tüntetni az adózó magánszemélynek a bevallásában, avagy sem.
Példa a számított érték megállapítására
Egy 95 m2 karcagi családi háznál a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városokra vonatkozó 110 ezer forintos értéket kell alkalmazni. Az ingatlan számított értéke első körben (95*110 ezer forint) 10.45 millió forint lesz. Ahhoz, hogy megkapjuk a karcagi ház végleges számított értékétét, az előző értéket kell módosítani a 11 korrekciós tényezővel, mint például az épület kora alapján meghatározott szorzóval. Amennyiben a karcagi házunk 10 éven belül épült, úgy a 10.45 milliós értéket 1,15-tel kell megszorozni, ha az épület 3-nál kevesebb (félszobát is beleértve) lakószobával rendelkezik, akkor a szorzatot 0,95-tel kell megszorozni, és így tovább, amíg végig nem érünk mind a 11 korrekciós tényezőn.
Az ingatlana számított értékének meghatározásához kattintson erre a linkre .
A másik az ingatlanokkal kapcsolatban kiemelten kezelt érték az ingatlan forgalmi értéke, ami a vagyon eladása esetén - a vagyont terhelő adósságok figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető összeg. Utóbbit önállóan kell megállapítania az adózónak.
A forgalmi érték megállapításában nyújt segítséget az adófizetőknek az adóhivatal december közepén induló vagyonadó-kalkulátora. A kalkulátor - miután megadtuk a hivatalnak a személyes adatainkat, és az ingatlanunk paramétereit - egy becsült forgalmi értéket fog az ingatlanról az adózónak adni, amely érték később igazolásként szolgál az esetleges jogvitákban. Amennyiben az APEH egy ellenőrzés során az ingatlanra mégis magasabb forgalmi értéket állapítana meg a korábbi kalkulációnál, az adóhatóság nem szabhat ki adóbírságot és késedelmi kamatot, csupán az adókülönbözetet követelheti az adózótól.
2009.10.30 08:34
Az APEH segít a lakás értékének meghatározásában
Mivel a kormányrendeletben szabályozott vagyonadó-kalkulátor a számított érték megállapításához is szükséges adatokat kéri be az adózótól, ezért a Portfolio azzal a kérdéssel kereste meg az adóhivatalt, hogy milyen egyéb adatokkal fog dolgozni az APEH-kalkulátor, ami a kalkulátor által adott értéket megkülönböztetné a sima számított értéktől. A kérdésre végül a Pénzügyminisztérium illetékesei adtak választ: a "...kalkulátor az állami adóhatóság illetékezési gyakorlata során keletkezett forgalmi érték-adatbázist is alapul veszi. Ez azt jelenti, hogy a kalkulátor a piaci értéket legjobban közelítő eredményt ad. " - hangzik a PM válasza.
Ennek fényében mindenképp érdemes az ingatlanunk forgalmi értékét leellenőrizni a hamarosan startoló kalkulátorral. Az APEH által becsült értéktől nagyarányú negatív eltérést pedig csak valóban indokolt esetben tanácsos bevallani.
Mennyit kell adózni? (kedvezmények, adófelfüggesztés, szankciók)
Mennyi lesz a lakóingatlanok után fizetendő adó?
Az ingatlanok forgalmi értékének egésze után, a forgalmi érték alapján meghatározott sávok szerint kell jövőre adót fizetni. Az adósávok határát és az egyes sávokban alkalmazandó adókulcsokat a következő táblázat tartalmazza:
A fizetendő adóból két esetben lehet adókedvezményhez jutni. Az épület komplett homlokzati, épületszerkezeti és műszaki felújítása esetén a felmerülő költségek ÁFA tartalma levonható a fizetendő adóból. (Műemléképület és helyi védett épület teljes felújítása után ennél is komolyabb, 3 éves adómentesség szerezhető.)
Gyermekek utáni adókedvezmény
A másik adókedvezményre jogosító körülmény a nagycsaládosok helyzetén könnyít. A három vagy annál több gyermekes szülőknek (nevelőszülőknek, örökbefogadó szülőknek is) a ténylegesen lakhelyül szolgáló ingatlan legfeljebb 100 millió forint adóalapjára jutó adó erejéig a harmadik és minden további gyermek után 15%-adókedvezmény jár.
Klikk a képre!
Példa az adó kiszámolására és a gyermekkedvezményre
Az adó kiszámítására és a gyermekek után járó adókedvezményre példaként vegyünk egy 60 millió forint forgalmi értékű családi házat, amiben egy 4 gyermekes család lakik, és a ház a szülők 50-50%-os tulajdonában áll. A ház forgalmi értéke képezi az adó alapját, a sávoknak megfelelően 30 millió forint adóalapig 0,0025*30 millió forint (75 000 forint); a 30 és 50 millió forint feletti rész után 0,0035*20 millió forint (70 000 forint); az 50 millió forint feletti rész után pedig 0,005*10 millió forint (50 000 forint) adót kell fizetni.
Ez összesen évente 195 ezer forint adót jelent az ingatlan után. Tegyük fel, hogy az ingatlanon nem végeztük semmilyen felújítást, és az önkormányzat nem vet ki ingatlanok után helyi adót, vagyis csak a gyermekek után járó adókedvezménnyel tudjuk csökkenteni az adófizetési kötelezettséget. Az adóalap a 100 millió forintos értékhatáron belül van, így az adó teljes összege csökkenthető a gyermekkedvezménnyel. 4 gyermek van a családban, a harmadik és negyedik gyerek után 15+15%, összesen 30% adókedvezményt kap az adózó, így az adó 70%-át, 136.5 ezer forint vagyonadót kell megfizetnie a családnak (a ház tulajdonosainak, a szülőknek) két egyenlő részletben május 20-ig illetve szeptember 30-ig.
Szociális alapú adófelfüggesztés
Az adófelfüggesztés az adó halasztását jelenti, erre az időszakra az adóhivatal jelzálogot jegyeztet be az ingatlanra, a jelzálog pedig csak abban az esetben kerül törlésre, ha az ingatlanra megfizették az adófelfüggesztés időtartama alatt felhalmozott adót. Az adót az adófelfüggesztés időtartama alatt nyilvántartja az APEH. Új bevallást csak abban esetben kell benyújtania az adófelfüggesztés periódusa alatt az adózónak, ha megváltozik az ingatlan forgalmi értéke. (Mivel az ingatlanpiaci árak 1 éven keresztül a legritkább esetben maradnak stabilak, ezért kérdéses e szabályozás jelentősége.)
Adófelfüggesztést kérhet a lakóhelyéül szolgáló ingatlanra az, aki az adott év január 1-jéig betöltötte a 62. életévét, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban részesül. Öröklés útján szerzett ingatlanjára adófelfüggesztést kérhet a 18 év alatti kiskorú, és egészen 20 éves koráig maradhat meg ez a könnyítés.
Legfeljebb két éves adófelfüggesztést kaphat az a munkanélküli, akinek az előző munkahelye például a munkáltató felszámolása miatt szűnt meg, és a lakóhelyéül szolgáló ingatlanon kívül más lakóingatlanban nem rendelkezik 25%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal.
Az Alkotmánybíróság még közbeszólhat
Az elmúlt időszakban kettő, a jövő évi költségvetést érintő fontos kérdés került a Taláros Testület elé. Ezek közül a szuperbruttósításról szóló rendelkezést alkotmányosnak találták a bírák, a vagyonadó törvénnyel kapcsolatban még nem született határozat.
Korábban a testület elnöke, Paczolay Péter azt ígérte, hogy a bírák még az első fizetési határidő, a vállalkozások számára kötelező február 25-i bevallási és befizetési határidő előtt döntést hoznak a kérdésben. Amennyiben az Ab alkotmányellenesnek találná a jogszabályt, és megsemmisíti azt, úgy az adózóknak jövőre nem kell a nagy értékű vagyontárgyaik után adózniuk.
Ha az Alkotmánybíróság nem találja alaptörvénybe ütközőnek a törvényt, a 2010-es választások után megalakuló új Országgyűlés is eltörölheti a jogszabályt, ám erre szinte biztos, hogy csak május 20-a után kerülhetne sor, így az adófizetőknek még eleget kellene tenniük törvényi kötelezettségüknek a jövő év első felében.
Szankcióra számíthat, aki nem fizet
Amennyiben az új Országgyűlés valamilyen oknál fogva mégsem törli el a vagyonadótörvényt, vagy nem visszamenőleges hatállyal teszi ezt, úgy a rendelkezéseket nem betartók az általános szabályok szerinti adóbírságra készülhetnek.
Ha egy magánszemély nem vallaná be a vagyonát az adóbevallásában, 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságra számíthat az APEH-től. Ezenkívül a meg nem fizetett adó után 50%-os adóbírságot, és a késedelmes napok után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot (jelenleg 13%) is meg kell fizetnie a renitens adózónak.
Ennél sokkal enyhébb elbírálásra számíthat az az adózó, aki nem adott be adóbevallást, de az ingatlanának az adóhivatal megállapítása szerinti forgalmi értéke az adómentességi értékhatártól nem tér el 10%-nál nagyobb mértékben - kivéve, ha a számított érték meghaladta az adómentességi értékhatárt.
(A fenti feltétel abban az esetben teljesül a 30 milliós értékhatárnál, ha az ingatlan számított értéke a 30 millió forintot nem haladja meg, és az APEH által megállapított forgalmi érték nem nagyobb, mint 33 millió forint. A 15 millió forintos adómentességi értékhatár esetén a számított érték a 15 millió forintot nem haladhatja meg, és az APEH által számított forgalmi érték pedig legfeljebb 16,5 millió forint lehet.)
Továbbá azon adózóknak sem kell tartaniuk súlyos szankciótól, akik bevallották, és megfizették az adót adóköteles lakóingatlanjuk után, azonban az adóalap megállapítása során az adóhatóság által megállapított forgalmi értékétől legfeljebb 10%-kal negatív irányba tértek el. Ebben a két esetben az APEH nem állapít meg adóhiányhoz kapcsolódó egyéb jogkövetkezményeket, csupán az elmaradt adót követeli.
anyám milyen kecók....
Itthon búzaföldek sincsenek ekkorák.
nem nagyon olvasgatok idő hiányában, de a cím is elég a linkben.
hihetetlen, milyen mértékben esnek a z árak. Laza 20%os esés volt a Budapesti ingatlanokon belül pár hónap alatt!
Alter remélem már Te is látod! :)))
még egy ecohoz hasonló jó kör valamiben aztán válogathatsz kedvedre. :))
pedig venném őket :))))) http://index.hu/gazdasag/vilag/2009/11/18/nem_tudjak_eladni_a_vilag_legdragabb_luxusvillait/
A fővárosi ingatlanpiac elérte kilencéves mélypontját. A piaci szereplők az elkövetkező egy évben egyetlen területen sem számítanak pozitív fordulatra, vagyis a helyzet nem átmeneti jellegű.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. fővárosi ingatlanpiaci indexe júliusban -33,4 volt, ami a felmérés 2000 óta íródó történetének mélypontját jelenti.
A pesszimizmus - mint mindig - most is a lakáspiacon a legnagyobb. Az ingatlanfejlesztők és -forgalmazók értékelése szerint az utóbbi negyedévben Budapesten - különösen a belvárosban - számottevően nőtt a túlkínálat, ami valamennyi társasházi lakástípus esetében erősödött. A családi házak és a panellakások piaca változatlan maradt.
Míg az ország nyugati régiójában enyhe javulást regisztráltak, a kelet-magyarországi piac - a családi házak kivételével - valósággal zuhant. Az építést, vásárlást, illetve a lakásfelújítást és -korszerűsítést tervezők aránya is csökkenést mutat az előző negyedévhez képest.
A válaszadó vállalkozások szerint a következő egy évben a vidéki térségekben alapvetően változatlan piaci helyzetre lehet számítani, a fővárosban a panellakások és a családi házak esetében stagnálás, a társasházi lakásoknál némi javulás várható.
Az új építésű ingatlanok eladási árával kapcsolatban a prognózisok azt mutatják, hogy kezd visszaállni a rend, vagyis a lakások kivételével országos átlagban újra áremelkedés várható. Ami a használt lakásokat illeti, a fővárosban átlagosan kétszázalékos, vidéken pedig ennél valamivel nagyobb árcsökkenésre lehet számítani.
Az első fél évben Magyarországon összesen 13 080 lakás kapott használatba vételi engedélyt, ami 16 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Kiemelkedően nagy volt a bővülés Budapesten, ahol 35 százalékkal nőtt az átadott új otthonok száma. Ebben egyértelműen szerepet játszott az áfaemelés és az egyes lakástámogatások megszűnése miatt felgyorsított átadás, illetve az, hogy a lakásépítési folyamat - erős tehetetlensége folytán - csak lassan reagál a kereslet változására.
A növekedés motorját továbbra is a vállalkozói lakásépítés jelenti: miközben az értékesítési céllal épített lakások száma 28 százalékkal, a saját használatra építetteké csupán öt százalékkal nőtt. A családi házak építése csaknem nyolc, az új társasházi lakásoké 14, a lakóparki lakásoké 73 százalékkal nőtt az első fél évben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
Az átadott lakások alapterülete egy év alatt átlagosan mintegy két négyzetméterrel csökkent.
A GKI előrejelzése szerint az idén összességében a tavalyinál kevesebb, 29-31 ezer új otthon átadása valószínű. A lakásépítés hosszabb távon várható csökkenését vetíti előre az is, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek száma az első hat hónapban 17 003 volt - ez markáns, 19 százalékos csökkenés a tavalyi azonos időszakhoz képest.
A teljes lakossági lakáshitel-állomány május végén 776 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakáshitelezés egyfelől a bankok szigorodó magatartása, másfelől a lakosság hitelfelvételi hajlandóságának csökkenése miatt folyamatosan zsugorodik.
Ami a fővárosi ingatlanpiac egyéb szegmenseit illeti, az irodapiacra 2008-ban rekord- mennyiségű kapacitás zúdult, s a fejlesztések üteme az idei első fél évben sem esett vissza drasztikusan, a bérbeadás pedig élénkült a második negyedévben. Ezzel együtt a következő tizenkét hónapban Nyugat-Magyarországon romlásra, a többi régióban a még rendkívül erős túlkínálat fennmaradására lehet számítani.
Az üzlethelyiségekkel kapcsolatos piaci értékelések az utóbbi negyedévben tovább romlottak. Budapesten a következő egy évben kissé csökken, a keleti országrészben valamelyest nő a túlkínálat, hazánk nyugati régiójában pedig a stagnálás lesz jellemző.
Míg 2008 rekordévnek számított a hazai logisztikai ingatlanpiacon, az idei második negyedévben nagyot esett az új létesítmények átadása. A bérbeadás az év eddig eltelt részében valósággal zuhant, az üresedési ráta rekordot döntött. A következő egy évben Budapesten és környékén némileg javuló, a vidéki körzetekben lényegében változatlan piaci helyzet valószínű.
A telekpiac az utóbbi kilenc hónapban szintén nagyot esett, és az ingatlanokkal foglalkozó cégek véleménye szerint a következő egy évben sem várható pozitív fordulat.
Forrás: http://nol.hu/archivum/20090828-a_hasznalt_lakas_meg_olcsobb_lehet
