Akció indul a vörös tengeren..
Azt még el tudom képzelni, hogy nálunk sem egyszerű a nőkkel viccelődni, de Bödöcs is - saját elmondása szerint - azért futott be, mert Orbán Viktor létezik és olyan, amilyen.
Tehát nem látom úgy, hogy a politikával ne lehetne tréfálni.
Konkretizálnád egy kicsit, hogy vajon mire gondolnak konkrétan?
Politikai korrektségre tudok gondolni. A StandUp-osok is panaszkodnak, hogy egyre kevesebb témához tudnak nyúlni... valamelyik podcastben siránkozott valamelyik standupos, hogy a politikai korrektség megöli a humort...
Ha már az elmúlt évnél tartunk:
Én még ilyet nem tapasztaltam, hogy a humor ennyire kiveszett volna, idén már egy épkézláb humoros évbúcsúztatóval se találkoztam sehol.
A StandUp-tól már senki egy kellemes mosolyt sem vár, ezek már csak amolyan kamu tiszteletkörök, hogy megkapják a pénzüket.
A humor elveszett, az emberek már nem tudnak mit mondani egymásnak, a társadalom tetszhalott állapotban van ...
Az ábra magáért beszél :)
7-en szavaztak, 6-an nem szavaztak :)
Jól megzuhant. 2024ben temetik? Nem kár érte, kártékony ügynök volt.
Biztos ő az? Akár más is lehet ... vagy ki tudja korábban hogy nézett ki smink nélkül?
Lelki bajra tippelek vagy valamely korábbi döntése utóérte vagy hiányzik a rendszeres elfoglaltság.
https://index.hu/kulfold/2023/12/27/kina-washingto...
"a titkosszolgálatnak egyáltalán nincs rálátása a kínai vezetés terveire és szándékaira."
Valószínűleg Kínának vannak magas rangú kémei az usában, és a nyugati világban minden fele, fordítva ez már nincs, és ettől veszélyesebbek a nyugatra nézve...
Madagaszkár a világ negyedik legnagyobb szigete, hatalmas természeti értékekkel és jelentős mennyiségű kiaknázatlan ásványkinccsel. A 30 milliós lakosságú ország viszont máig drámai gazdasági helyzetben van, a népesség több mint 75 százaléka napi két dollárnál kevesebből kénytelen megélni. A közszolgáltatások színvonala problémás, az egészségügy nehezen elérhető, a munkakörülmények pedig siralmasak. Ilyen környezetben szinte bármilyen beruházás nagy hatást gyakorolhat a térség életére nézve, hiszen az majdnem biztosan javulást eredményezne.
Madagaszkár politikai vezetői viszont nem akarnak mindenáron fejlesztéseket az országban.
Ehhez a döntéshez hosszú utat járt be az ország. A sziget korábban hosszú ideig francia gyarmatterület volt, Párizs 1897-ben csatolta a területeihez. Az 1960-ig tartó francia felügyelet máig meghatározó jegyeket hagyott az országban, például gazdasági és kulturális szinten is.
Ennek ellenére a függetlenség kivívását követően Madagaszkár törekedett színesíteni a diplomáciai kapcsolatait, elkezdte felvenni egyre több országgal a kontaktust.
Kínával például 1972-ben lett hivatalos a két ország viszonya.
A szigeten 1975-ben Didier Ratsiraka admirális vette át a hatalmat, és elkezdett egy szocialista berendezkedésű államapparátust felépíteni. A legfontosabb partnerei is Szovjetunió, Kuba illetve Észak-Korea lettek. Az egyik legfontosabb cél ekkoriban az volt, hogy minél jobban leépítsék a francia kapcsolatokat a szigeten, ne függjenek a későbbiekben tőlük. Ezek mellett nagy figyelmet szenteltek a belpolitika átalakítására és a gazdasági reformok bevezetésére.
Az országban az autokrata rendszer 1975 és 1993 között állt fenn.
Az 1990-es évektől új alkotmányt fogadtak el, véget ért az egypárti uralom, ez meghozta Madagaszkár nyitását is egyben. Várható volt, hogy ezt az egyre nagyobb globális tervekkel bíró Kína is ki akarja majd használni. Érdekes módon a keleti nagyhatalom sokkal lassabban nyert magának teret, mint a többi afrikai országban.
Idővel azonban itt is megjelent a kínai tőke, főleg a fakitermelésben és a bányászatban.
A megkésett kapcsolatépítés azért volt meglepő, mivel Madagaszkáron jelentős méretű kínai közösség él. Az első bevándorlók a 19. századtól kezdtek el érkezni, mára 60 és 100 ezer fő körül becslik a helyi kínai kisebbség létszámát. Ez egyben azt is jelenti, hogy itt él az afrikai kontinens második legnagyobb kínai közössége a Dél-afrikai Köztársaság után. Ez a tény pedig erős kapcsolatokat feltételezett a keleti nagyhatalommal.
Kína hatalmas eredményeket ért el Madagaszkáron is, 2021-ben például az ország importjának 28%-áért volt felelős. Az eladott áruk széles palettán mozogtak, az elektronikai eszközöktől kezdve egészen a mezőgazdasági termékekig. A sziget tekintélyes mennyiségű terméket szállít a keleti nagyhatalom számára, a Kína a harmadik legnagyobb exportpartner, 12%-os értékkel.
Fontos kiemelni, hogy a gyenge gazdasági környezet miatt jelentős a feketekereskedelem az országban, ami jelentősen torzíthatja az adatokat.
A kínai tőke is megjelent az országban, főleg a bányavállalatokat vásárolják fel, illetve az ezekhez vezető infrastruktúra kiépítésére koncentrálnak. Peking fontos kereskedelmi szerepe ellenére mégsem tudott hasonlóan erős hatalmi pozíciókat felvenni, mint a többi afrikai államban. Ennek egy erőteljes mutatója, hogy Antananarivo külső adósságállományának mindössze 3,7%-a kínai hitel. Ez sokkal alacsonyabb érték, mint ami a kontinens országainál jellemző, bár Peking elengedett belőle 50 millió dollárnyi tartozást. Pedig Madagaszkár még 2017-ben csatlakozott az Övezet és Út kezdeményezéshez, többnyire az ennek keretében megkezdett beruházások járultak hozzá a költségvetés elszállásához a legtöbb országban.
Peking még a BRI bejelentése előtt, már 2009-től kezdve egyre nagyobb lábnyommal jelent meg a szigeten.
Ennek oka, hogy ekkoriban rendkívül instabil politikai helyzet uralkodott Madagaszkáron, amely a világ számos lehetséges befektetőjét eltántorította az országtól. Megnyitotta a kaput viszont a kínai szereplőknek, akiket kevésbé foglalkoztatott a politikai helyzet.
A szigeten a beruházások intenzitása viszont alacsony maradt, mindössze öt projektet jelentettek be és azok is jellemzően kisebb volumenűek. Hozzá kell tenni, hogy nemcsak a BRI keretén belül építkeznek kínai vállalatok az országban, hanem a kulcsfontosságú RN7-es főút felújítását is ők végezték, ez mégsem volt része a BRI-nek. Sokan ezt tartják jelenleg az ország legjobb minőségű útjának is:
? The RN7 highway is one of the most iconic routes in Madagascar, spanning over 1,000 kilometers from the capital city Antananarivo to the coastal town of Tulear. Along the way, you'll encounter breathtaking landscapes, diverse cultures, and fascinating wildlife. pic.twitter.com/B5cudXOC3Y
? dadamanga (@dadamanga) April 30, 2023
A helyi köztudat viszont ezt is Pekinghez köti, sőt, gyakori, hogy mindent, ami kínai, azt egyértelműen a kínai kormánnyal azonosítják a lakók. A keleti nagyhatalomnak érdekében állna a térségben jelentős kikötői infrastruktúra kiépítését támogatnia, mivel ez hozzájárulna Kína globális hegemón törekvéseinek eléréséhez. Viszont úgy tűnik, hogy Peking egyelőre kevésbé érdeklődő az országban a más országban megvalósított gigaberuházások kérdésében.
2017-ben Antananarivo és Peking aláírt egy mélyvízi kikötő megvalósításáról szóló szerződést Madagaszkár északi részén, de ebből máig sem valósult meg semmi. A francia IFRI kutatóintézet elemzése szerint Peking leginkább katonailag érdekelt a területen, már vannak is kiszemelt célok, de ez jóval lassabban halad, mint a gazdasági térnyerés. Hasonló történet rajzolódik ki a kínai WISCO (Wuhan Iron and Steel Corporation) körül is, akik 100 ezer munkahelyet ígértek egy vasérclelőhely bányászati jogaiért cserébe, de ebből sem valósult meg eddig semmi.
Madagaszkár tehát kevésbé szerepel fontosként Kína radarján, ennek ellenére már ízelítőt kaptak a helyek abból, hogy mivel jár a pekingi nyomulás.
A szigeten a fakitermelés jelentős problémákat okoz, ami több veszélyeztetett faj eltűnéséhez vezethet. Ebben igen aktívak a keleti cégek is, amelyek hozzájárulnak a kizsákmányoló eljáráshoz. Hasonló tendencia rajzolódik ki a sziget endemikus állatfajainak feketekereskedelmével kapcsolatban, számos vörös listás állatot szállítanak minden évben Kínába.
Madagaszkáron már hosszabb múltra tekint vissza a kínai térnyerés, de az eredmények egyelőre elmaradtak. Ezzel ellentétben a korábbi gyarmati kizsákmányolásra emlékeztető eljárás árnyoldalai azonnal kiütköztek. Számos ígéret hangzott már el Pekingtől a fejlesztésekkel kapcsolatban, ezek eddig szinte semmilyen eredményt nem hoztak. Azzal kapcsolatban viszont már van kialakult a képe a helyeiknek, hogy milyen következménnyel járhat, ha valami ténylegesen meg is valósul az országban: környezetszennyező és kifosztó termelés, a helyi szempontok teljes figyelmen kívül hagyásával.
Ez a lakosságban negatív képet alakított ki Kínáról, az Afro Barometer kutatása szerint itt az egyik a legnagyobb a keleti nagyhatalom elutasítottsága az afrikai kontinensen. Már a 2016-os eredmények szerint is kevés helyi nézte jó szemmel Peking terjeszkedését, a 2022-es számok szerint az elutasítottság tovább nőtt. Ennek oka abban is eredeztethető, hogy a madagaszkáriaknak általánosságban véve a politikai elittel kapcsolatban igen alacsony a bizalma. Peking viszont a China Observer kutatása szerint rászolgált a negatív képre, mivel számos beszámoló szerint a természet mellett a lakosságot is igyekeznek kizsákmányolni alacsony fizetésekkel. Ebből már többször volt ellentét a munkaadók és a munkavállalók között.
Az bizonyos, hogy a helyiek bizalmának elnyeréséhez Kínának nagyon át kell alakítania helyi stratégiáját, mivel enélkül ugyanolyan gyarmattartók képében fognak megjelenni, mint korábban a franciák.
Ez pedig katasztrofális következményekkel járna Peking tekintélyére, főleg, ha egy súlyosabb eszkalációt eredményezhetne a támogatottság elvesztése. Ez megnyilvánulhatna országon belüli zavargásokban, vagy akár politikai elfordulásban is. Mivel a kínai terjeszkedésről Afrika számos országában megkérdőjelezhető visszajelzések születtek, ezért egy hasonló lépés akár az első eldőlő dominója lehet egy térségi átbillenésnek a keleti nagyhatalom elképzelései ellen.
