Regisztráció Elfelejtett jelszó

Bolygónk, a Föld

Hozzászólás a témához

félelemkeltés

#1495999 TrendMan

A félelemkeltés margójára: hogyan kell kezelni a világot fenyegető problémákat?

Nincs akkora felkészültségem, tudásom, hogy bármiben is vitatkozhatnék az akadémikus szerzőkkel, abban pedig teljesen egyetértek, hogy szükség van a különböző eszmék és nézőpontok ütköztetésére. Külön érdeme a szerzőknek, hogy felhívják a figyelmet az alkalmazkodás, felkészülés fontosságára, mert bár ökológusok (pl. Bart István, előadása 7. percében) figyelmeztetnek, hogy a természetbe való beavatkozások csak néhány évtized múlva éreztetik a hatásukat, és éppen ezért is sürgetik a lépéseket, más szerzők gyakran megfeledkeznek erről. A felkészülést az is szükségessé teszi, hogy ? bár szentségtörés ezt kimondani ? a változásoknak egyéb, az emberi tevékenységhez nem kötődő okai is vannak, mint az éghajlati rendszer minden külső hatás nélküli belső ingadozásai és a természetes külső tényezők is.

Az újságolvasó csak kapkodja a fejét: tudós szerzők állítják, hogy a karbon kibocsátásnak nincs hatása a klímaváltozásra, míg mások azt állítják, hogy ha nem történnek radikális lépések, összeomlik a gazdaság, a Föld szinte élhetetlenné válik, s minimum az emberi népesség fele elpusztul. (Néhány könyvről magam is írtam. Ezekben nem találtam választ arra, hogy mindez ?mennyibe is kerül?.) A cikk szerzői nem ilyen végletesek, egyik irányban sem.

A cikkben leírják, hogy "politikusok és szakértők hada követeli a nettó zéró széndioxid-kibocsátást célzó intézkedéseket, amelyek költségei jóval meghaladják a 100 ezer milliárd dollárt, miközben azok haszna ennek az összegnek csak a töredéke lenne." S hivatkoznak egy cikkre, mely szerint az ENSZ Éghajlat-változási Testülete (IPCC) által kidolgozott forgatókönyvek azt mutatják, hogy az emberi jólét a 21. században valószínűleg a mai jólét 450%-ára fog növekedni. Az éghajlati károk ezt a jóléti növekedést 434%-ra fogják csökkenteni.? Ezzel szemben a szerzők állítása az, hogy ez a hatás a teljes GDP 3,6%-os csökkenésével egyenértékű. Ugyanakkor 2°C vagy 1,5°C csökkentés?ez pusztító politika lenne a világ számára, és legalább 250 billió dollárt felszámolna a jólétből, ami a jövőbeli globális GDP 5,4%-a. Bizony, nem mindegy, hogy 16 vagy 5,4 vagy 3,6 % - azt látom, bőven van tere a nézőpontok ütköztetésének.

Ha pedig ez utóbbi két érték a valós, a kettő különbsége mindösszesen 1,8%-pont, amit talán a szerzők is belátják ? hogy ezért érdemes lépni. Érdemes, mert maguk a klímapolitikai intézkedések is GDP-t generálnak. Ugyanakkor több szerző, pl. az OECD is azt állítja, hogy a zöld átmenetben ?üzlet? van.

Szerintem ennyiért érdemes, mert akik a klímáért aggódnak, egyben a környezet egészéért is, új technológiák kifejlesztésére ösztönöz, s a klímavédő mozgalmak arra is felhívják a figyelmet, hogy globális kérdéseket csak globális szinten lehet megoldani. S mindez összetalálkozik azzal, amit a szerzők állítanak: szerintük ugyanis a levegőtisztaság, illetve az ivóvízhez való hozzájutás a legfontosabb kérdések. A levegőszennyezést ugyanis a fossziliákkal dolgozó, vagy azt felhasználó iparágak okozzák (olajipar, erőművek, cementipar, vasgyártás, közlekedés) ? az édesvíz szükséglet biztosítása is közvetlenül összefügg a klíma kérdésével. Máshol Floridát hozzák fel példaként, hogy ?a népesség növekedése és a gazdagság a természeti katasztrófák által okozott károk növekedéséhez vezet, ?az ok nem a klímaváltozás, hanem a társadalmi változás.? Cinikusan hozzáteszem: hát nem mindegy? Ha a harmadik világban segítjük a sivatagosodás megfordítását, az odatelepített napelemek árnyékában a növény- és gyümölcstermesztést, az ehhez szükséges képzést ? számít az, hogy ez egyeseknek gazdasági hasznot, másoknak a szociális méltányosságot, vagy a klímaváltozás kezelését szolgálják-e? S ha ehhez társul Dani Rodrik javaslata a migráció kézben tartására, Észak munkaerő igényének kielégítésére, az is a Dél fejlődéséhez járul hozzá. Szervezetten, több évre, meghatározott ideig vállalhatnának munkát, közben szakmai és vállalkozási képzést is kapnának. Fizetésük egy részét kötelezően tartalékolnák, mely összeget csak a visszautazáskor kapnák kézhez, s ebből a pénzből otthon saját vállalkozást indíthatnának.

Írásukban végig a GDP alakulásáról írnak a szerzők ? pedig bizonyára jól tudják, hogy az általuk is hivatkozott un jól-léti indexekben (ENSZ, OECD) jóval nehezebben mérhető, számszerűsíthető tételek is szerepelnek ? s sokszorosan összekapcsolt világunkban már nem csak 1-1 országban kell értelmeznünk a környezet, az életmód, állás- és jövedelembiztonság kérdéseit.

Miközben kerestem kérdéseimre a választ, egy újabb írás jelent meg Bjorn Lomborgtól. Aki bátor kijelentéseket tesz. Azt írja, hogy ?Természetesen a hawaii erdőtűz óriási tragédiát jelent. Mégis,túlságosan egyszerű és haszontalan dolog egyes szakértőktől az, hogy ezért a tragédiáért nem jogosan a klímaváltozást teszik felelőssé. Azt állítják, hogy rendkívüli szárazság volt, azonban az elmúlt 23 év nagy részében az erdőtüzekkel érintett Maui megye időjárása szárazabb volt, mint azon a héten, amikor az erdőtűz tombolt. A szárazságért az éghajlatot okolják, azonban a legfrissebb szakmai tanulmány nem mutat ki semmiféle éghajlati tényezőt.? Úgy vélem, hogy egy kiszáradt erdőn nem sokat segít, ha egy héten nem kiugró a szárazság, másrészt a ?nem mutat ki semmiféle éghajlati tényezőt? igencsak erős és hamis állítás.

?Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése azonban kevéssé ad hitelt azoknak az általános megállapításoknak, amelyek az árvízi eseményekben bekövetkezett változásokat az antropogén klímaváltozásnak tulajdonítják.? Szerintem mindebből épp az ellenkezője derül ki. Elismerem, jelennek meg túlzó állítások, melyek olvasata akár az is lehet, hogy az erdőtüzek kizárólagos okozója a klímaváltozás ? de az okok közt mindenképp szerepel, s nem elég annak a kijelentése, hogy ?Sokkal gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb megoldások közé tartoznak az ellenőrzött tüzek ? amelyekkel el lehet égetni azt a vegetációs tüzelőanyagot, amely egyébként erdőtüzeket okozhatna ?, valamint a területrendezés és az erdőgazdálkodás javítása.? Igen, ezek a megoldások is ismertek a klímapolitikával foglalkozó szakemberek előtt.

Lényegében a karbonkibocsátás jelentőségét tagadja akkor, amikor a hőség kezelése az olcsó gázból előállított árammal működtetett klímaberendezésekkel csökkentené a hőhullámok városi kezelését. (Mentségére legyen mondva, hogy a zöld- és vizes felületek növelését is megemlíti.)

Számomra cinikusan hat, amikor Lomborg azt írja, hogy ?a józan észnek megfelelő válasz az lenne, ha felismernénk, hogy mind a klímaváltozás, mind a szén-dioxid-kibocsátást csökkentését célzó intézkedések költségekkel járnak.? Soha, senki sem mondta, hogy létezik ingyen ebéd ? de az azért egyértelmű, hogy ami az egyik oldalon költség, az a másikon bevétel, igaz, feltételezhetően nem az olajvállalatok számára.

a fejlődésről, a fenntartható gazdaságról +a társadalmi összeomlásról

#1495658 TrendMan Előzmény: #1495603

Ez szerintem egy jobb beszélgetés:

Pogátsa itt elsősorban nem a saját könyvét akarja reklámozni és ez az Oriens-es fickó nagy ész.

Pogátsa a fenntartható gazdaságról +a társadalmi összeomlásról

#1495640 TrendMan Előzmény: #1495607

Belekötök No.2:

Pogátsa példának hozza, hogy a XVIII-XIX. században lábra kapó kapitalizmus idején már volt egy sikeres adaptálódási folyamat, amikor a szakszervezetek létrejöttek és meg tudták regulázni a kapitalisták határtalan pénzhajszáját.

Na igen, de ez akkor egy olyan kihívás volt, amikor sok hasonló helyzetben lévő ember dolgozott óriási gyárakban és lakott hasonló nyomortelepeken.

Este nem néztek tévét és nem bugyogott ott a kezükben a telefon.

Egyrészt sokkal könnyebben szót tudtak érteni egymással másrészt sokkal könnyebben lehetett konkrét követeléseket megfogalmazni. Pl. rövidebb munkaidő, orvosi ellátás, nyugdíj a ledolgozott évek után

A jelenlegi válság helyzet egy egészen más szituáció.

Ki tudna és kivel szemben követeléseket megfogalmazni és hogyan lehetne ezt konkretizálni?

Pogátsa a fenntartható gazdaságról +a társadalmi összeomlásról

#1495639 TrendMan Előzmény: #1495607

Belekötök No1:

Azt mondja, hogy a cél, hogy kezdjünk el beszélni róla?

Az emberek rohannak a pénzük után és a hiteleiket próbálják törleszteni.

A kormány sorozatban hoz olyan intézkedéseket, hogy az emberek csak kapkodják a fejüket. (pl. a napelemek kapcsán, de ez csak egy példa.)

Akik lecsúsztak a társadalom aljára, azok egyrészt nem terhelik nagy szennyezéssel a környezetet, másrészt a túlélésért küzdenek.

Akik az elitbe tartoznak, azok magasról tesznek az egészre, mert ők megengedhetik maguknak.

Ha lenne egy nagyon erős középosztály, talán az tehetne valamit (de ilyen nincs). Ha lenne egy nagyon erős középosztály, talán annak lenne ideje és energiája, hogy ezekkel a távlatinak érzékelt problémákkal foglalkozzon.

Pogátsa a fenntartható gazdaságról +a társadalmi összeomlásról

#1495607 TrendMan Előzmény: #1495603

Van benne néhány nagyon jó gondolat, de összességében itt is a tanácstalanságot érzem és néhány helyen bele is lehetne kötni.


← Újabb hozzászólások 81 - 100 / 852 Régebbi hozzászólások →