Egyébként mi történik az állampapírban lévő pénzekkel államcsőd esetén?
Természetesen pusztán elméleti kérdés ...
Ksz
Egyébként mi történik az állampapírban lévő pénzekkel államcsőd esetén?
Természetesen pusztán elméleti kérdés ...
Ksz
Az értékpapírokra is kiterjeszti a kormány a tranzakciós illetéket, ami azt jelenti, hogy többek között a befektetési alapok tranzakciói is megdrágulnak. Ha nem változik az illeték mértéke, akkor 0,3 százalékpontot ront ez a legtöbb esetben a befektetők hozamán, ezt kell tudniuk pluszban ledolgozni a többi díjon felül a hazai portfóliómenedzsereknek. A Portfolio-nak egyelőre név nélkül nyilatkozó piaci szakemberek szerint sok még a kérdőjel, de az biztos, hogy a lépés jelentősen visszavetheti a magyar tőzsdei forgalmat és ezáltal annak likviditását is. A befektetési alapok tranzakciós stratégiája is változhat.
A tranzakciós illetéket úgy emeli meg a kormány a tervezett 232,5 milliárd forintról 50 milliárd forinttal, hogy az értékpapír-tranzakciókra is kiterjesztik a tranzakciós illetéket, az illeték felső összeghatárát pedig tranzakciónként a jelenlegi 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelik mind az átutalások, mind az értékpapír-tranzakciók esetében – jelentette be Nagy Márton a tegnapi Kormányinfón. Az értékpapír-tranzakciók illetéke alól a Magyar Postánál és a Magyar Államkincstárnál végrehajtott tranzakciók mentesülni fognak, de a befektetési szolgáltatóknak és a befektetési alapkezelőknek meg kell azt fizetniük.
Bár a részletszabályok még nem ismertek, a fentiek alapján úgy tűnik, hogy
A TRANZAKCIÓS ILLETÉK ESETÉBEN MEGMARAD A 0,3%-OS KULCS, ÍGY A LEGTÖBB ESETBEN KÖZVETLENÜL 30 BÁZISPONTTAL CSÖKKENTHETI A DÖNTÉS AZ ALAPOK HOZAMÁT. EZ LESZ TEHÁT AZ A TÖBBLET HOZAMTEHER, AMELYET CETERIS PARIBUS LE KELL TUDNIUK DOLGOZNI A HAZAI ALAPKEZELŐKNEK.
| Új különadók évente 2022-ben és 2023-ban | |
| Ágazat | (mrd Ft) |
| Bankszektor | 250 |
| Tranzakciós illeték | 50 |
| Biztosítási szektor | 50 |
| Energiaszektor | 300 |
| Kiskereskedelem | 60 |
| Telekommunikáció | 40 |
| Légitársaságok | 30 |
| Gyógyszerforgalmazók | 20 |
| Reklámadó* | 15 |
| Összesen | 815 |
| Forrás: Kormányinfó | *2023. jan. 1-től |
A részletszabályok még nem jöttek ki, de abból, ami eddig elhangzott, arra lehet következtetni, hogy az értékpapírokra vonatkozó tranzakciós illetéket minden hazai befektetési alapnak meg kell majd fizetnie. Mindez hozamcsökkentő hatással lehet a befektetési alapokra, hiszen az illetéket az alap, mint jogi személy fogja megfizetni.
Piaci forrásunk szerint át kell gondolni, hogyan lehet ennek a költségét csökkenteni:
Sok, kis összegű tranzakciónak nincs értelme ezek után
– mondta a Portfolio-nak nyilatkozó piaci szakértő.
Az illeték mértékét egyes alapok esetében vélhetően az fogja meghatározni, mennyire kereskedik aktívan egy befektetési alap. Bár forrásunk szerint mindez nem valószínű, hogy megváltoztatja majd az alapkezelőknél elérhető termékpalettát, a tranzakciós illeték szempontjából jobban járnak a kevesebb tranzakciót eszközlő olyan stratégiák, mint amilyen a buy and hold.
AZ ILLETÉK HOZAMOKRA GYAKOROLT HATÁSÁT AZ IS BEFOLYÁSOLJA, MEKKORA VAGYONT KEZELŐ ALAPRÓL VAN SZÓ, MIVEL EGY NAGY ALAPNAK KEVÉSBÉ FOG FÁJNI EZT KIFIZETNI, MINT EGY KISEBBNEK.
A Portfolio-nak nyilatkozó szakértő szerint az illeték a külföldi és belföldi értékpapírok adásvételére egyaránt vonatkozni fog, de pontosabbat csak a részletszabályok ismeretében lehet mondani. Az viszont előfordulhat, hogy
AZ ILLETÉK BEVEZETÉSE A SPEKULÁCIÓS, ILLETVE A DAYTRADE KERESKEDÉST AKÁR JELENTŐSEN IS VISSZAVETHETI ITTHON, A LAKOSSÁGI BEFEKTETŐK KÖRÉBEN IS.
A Portfolio nyilatkozó másik forrás szerint több kérdést is felvet az értékpapírokra vonatkozó tranzakciós illeték bevezetése, hiszen jelenleg még egyáltalán nem világos, hogy a külföldi papírok adásvételére is vonatkozni fog-e az illeték. Hiszen vannak olyan esetek az alapkezelőknél, amikor egy külföldi papírt külföldi brókernél és külföldi letétkezelőn keresztül vesznek meg, kérdés tehát, hogy a magyar rendszereket egyáltalán nem érintő ügyletekre milyen illetéket tudnak kivetni.
Egy másik forrásunk mindehhez hozzátette, hogy ilyen értékpapír tranzakciós illetékek (ún. stamp dutyk) más, nagyobb és likvidebb külföldi piacokon már léteznek (olasz, angol, francia), de
HA MAGYARORSZÁGON IS BEVEZETIK, AKKOR AZT A MEGLÉVŐ MINIMÁLIS MAGYAR TŐZSDEI FORGALMAT IS VISSZAVETIK.
A tőzsdei likviditás fő részét ugyanis a daytrade-ekből származó ügyletek adják a piacon – magyarázza a piaci szakértő, márpedig egy tranzakciós illeték sok lakossági befektetőt visszavethet a napon belüli kereskedéstől, de ugyanígy hatással lesz ez a befektetési alapok tranzakcióira is.
Forrásunk szerint is kérdés, hogy az illeték vonatkozni fog-e a külföldi értékpapírok tranzakcióira is, már csak azért is, mivel ezeknél sok esetben már amúgyis van egy illeték, amit ki kell fizetni, így nem lenne túl életszerű egy papírra duplán fizetni ugyanazt az illetéket. Nem beszélve arról, hogy mindez az alapok hozamában fog lecsapódni.
A szektor 40 milliárd forintnyi profitot ért el 2020-ban az MNB legfrissebb Aranykönyve szerint (2021-re vonatkozó adatok még nem ismertek) , ami 11 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Persze lehetett sejteni, hogy a tőzsdei emelkedésről szóló 2019-es évhez képest 2020 visszafogottabb számokat produkál majd, hiszen mégiscsak volt 2020 tavaszán egy koronavírus-válság, ami akkor is otthagyta nyomát a szektoron, ha azt követően szép piaci felívelés vette kezdetét. Bár a legtöbb alapnak sikerült ledolgoznia az akkor elszenvedett veszteséget, voltak nagy bukók is.
A legnagyobb adózott nyereséget az OTP Alapkezelő érte el 2020-ban is. A legnyereségesebb alapkezelők többsége egyébként növelni tudta egy év alatt a nyereségét, tehát voltak, akik előnyt tudtak kovácsolni a két évvel ezelőtti tavaszi bezuhanást követő tőzsdei emelkedésből. A listán az OTP Alapkezelő mellett az Aegon profitja esett még vissza.
A hosszútávú államkötvények elszenvedhettek 1-2 napon belül nagyobb esést az ukrán válság miatt?
A tavalyi évi egész éves zakó után az OTP néhány kötvény alapú befektetési jegye decembertől mintegy 2 hónapon át kezdett jobban teljesíteni.
Mióta kitették a Supra kezelőjét, azóta megint kuka az egész.
A többi se megy sehová, nem mernek kockázatot vállalni, inkább folyamatos lemorozsolódás, ba ++++
Tovább romlik a PEMÁP.
A 3 éves megszűnik, jön új 5 éves, de jóval rosszabb lesz.
Nem kell a lé vagy túl sokan vették a 7,4%-os hivatalos infláció mellett?
https://kiszamolo.hu/tovabb-romlik-az-euros-premiu...
5,1% lett a Kozmetikai Hivatal féle 2021-es infláció.
Jönnek az új PMÁP-ok, 5 évesnél +0,25% kamatprémium emeléssel.
A Bloomberg cikke szerint az ATP, Dánia legnagyobb nyugdíjalapja stratégiát tervez váltani és a jövőben eszközeinek sokkal nagyobb arányát tervezi kockázatosabb eszközökbe fektetni, hogy valami hozamot is el tudjon érni tagjainak.
Az állami nyugdíjalapba minden munkavállalónak kötelező befizetést teljesítenie, így nem csoda, hogy az alap mintegy 150 milliárd dollárnyi nyugdíjpénzt kezel.
A nyugdíjalap a befizetett összegek negyedét ettől a hónaptól magasabb kockázatú eszközökbe tervezi fektetni, ugyanakkor azt is elmondták, hogy a kockázati szint csökkenni fog a nyugdíjba vonulás évének közeledtével az érintett portfóliókban.
Az ATP a dán parlamentben lobbizott azért, hogy engedjen a törvényhozás a kockázatosabb eszközök felé lépni, miután az évek óta tartó kötvényhozam-csökkenés eltörölte a megtakarítások egy jelentős részét.
Addig nem, amíg nem lesz magasabb fix hozamú kockázatmentes lehetőség.
MNB egyhetes már 4%, EUR/HUF árfolyamot nem nagyon hatotta meg.
Nagyon kíváncsi vagyok, mikor lesz az a pont, amikor az emberek tömegesen elkezdik a MÁP Pluszt kivenni/visszaváltani.
Egyes konzervatív, alapvetően kötvény centrikus befektetési jegyek az utóbbi 2-3 hétben mintha irányt váltottak volna és pozitív trendbe kezdtek.
De egyenlőre még csak 'mintha'.
Az előző évtizedhez képest gyorsabb növekedést és magasabb ütemű, de még a toleranciasávon belüli inflációs környezetet valószínűsít az Erste Asset Management középtávú forgatókönyvében. A gazdasági szcenáriók kidolgozása során az EAM öt meghatározó témára fókuszált: gazdaságpolitika irányvonalai, zöld transzformáció, technológiai fejlődés, idősödő társadalmak és Kína felemelkedése. A fő forgatókönyv a részvénybefektetéseknek kedvez, ám a magasabb értékeltségi szintek miatt itt az előző évtizedhez képest alacsonyabb hozamot várhatunk. A legvalószínűbb kockázati forgatókönyv a stagfláció (magas infláció, alacsony növekedés mellett) , ebben az esetben a magasabb hozamot kínáló, magasabb kockázatú kötvények teljesíthetnek a legjobban. A tartósan magas infláció ellen a befektetők reál eszközökből – mint az árupiaci befektetések, az arany, az ingatlan, az értékalapú részvények-, és inflációhoz kötött kötvényekből álló portfólióval védekezhetnek.
Befektetési döntéseink során főként a rövidtávú kilátásokra fókuszálunk, de a stratégiai portfólió kialakításakor érdemes a távolabbi jövőbe is tekinteni. Az Erste Asset Management évről-évre elkészíti középtávú gazdasági forgatókönyveit, feltérképezzük a világot alakító legfontosabb trendeket és ezek hatásait a következő 10 évre. Idén öt meghatározó témára fókuszáltunk: gazdaságpolitika irányvonalai, zöld transzformáció, technológiai fejlődés, idősödő társadalmak és Kína felemelkedése. Megvizsgáltuk, hogy ezen folyamatok hogyan befolyásolják a gazdasági növekedés és infláció várható alakulását, illetve a különböző eszközosztályok kilátásait.
Az előttünk álló évtizedek talán egyik legjelentősebb célja a globális felmelegedés megállítása és a gazdaságok átállítása egy fenntartható, zöld növekedési modellre. A klímaváltozás negatívan hat a növekedési kilátásokra, viszont a zöld gazdasági transzformáció beruházási igénye igen magas, a Világbank becslései szerint a következő 10-15 évben közel 100 milliárd dollár befektetés szükséges a célok eléréséhez. Ennek megvalósulása átbillentheti a mérleget a magasabb növekedés irányába. Infláció tekintetében a zöld transzformáció az átmenet időszakában gyorsabb árnövekedést okoz: emeli az energiahordozók árát és a zöld energia infrastrukturális kiépítéséhez szükséges alapanyagok árát.
A világot átformáló másik nagy erő a technológiai fejlődés. A digitalizáció és automatizáció terén az elmúlt évtizedben is hatalmas fejlődést láthattunk, de ez a gazdaság termelékenységi mutatóiban mégsem tükröződött. A Covid-válság azonban katalizátorként működött, a vállalatok előtérbe helyezték a digitálizációt, és ezek széleskörű beépülése a gazdaságba jelentős hatékonyságnövekedést okozhat. Ez a folyamat várhatóan pozitívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez, az inflációt pedig mérsékli.
A demográfiai trendek is alakítják a gazdasági folyamatokat. Az idősödő társadalmakban egyre kisebb lesz a munkavállalók aránya, ami negatívan hat a növekedési kilátásokra, viszont a bérinfláción keresztül az átlagos árszínvonalat emeli.
Kína az elmúlt évtizedekben is jelentősen hatással volt a gazdasági folyamatokra: világgazdasági intergációja hozzájárult az általános árnövekedés mérsékléséhez és a növekedési ütem emeléséhez. A Kommunista Párt nemrégiben publikált következő ötéves tervében célként jelölte meg az országon belüli jövedelemkülönbségek csökkentését, a technológiai önállóságot, minőségi innovációt, zöld fordulatot, és a fejlődést főként a belső fogyasztásra kívánja alapozni. A szakértők többsége szerint Kína az új irányokkal folytatni tudja növekedését, elkerüli a közepes jövedelmű országok csapdáját, és deflatorikus hatása egyre inkább megszűnik.
A gazdaságpolitika és monetáris politika is meghatározó tényezők a szcenáriók szempontjából. A járvány gazdasági hatásainak mérséklésére bevezetett költségvetési stimulusok és laza monetáris politika (alacsony kamatláb és pénznyomda) segítette a gyors kilábalást a visszaesésből. Várakozásink szerint az előző évtizedhez képest a gazdaságpolitika expanzívabb lesz, a jegybankok is erősebben fókuszálnak a növekedés fenntartására, mint az infláció megfékezésére, így ezek a faktorok középtávon magasabb növekedési pályára helyezik a világgazdaságot, valamint feljebb tolják az inflációs várakozásokat.
Az előzőekben említett trendek alapján az EAM legnagyobb valószínűségű középtávú szcenáriója az inflációs fellendülés: az előző évtizedhez képest magasabb növekedést és inflációs környezetet valószínűsítünk, de az áremelkedés üteme még a jegybanki toleranciasávokon belül marad. Ez alapvetően egy kedvező forgatókönyv a világgazdaság fejlődése szempontjából. Legvalószínűbb kockázati forgatókönyvünk pedig a stagfláció, vagyis a magas infláció alacsony növekedéssel párosul. Ez bekövetkezhet például úgy, hogy az infláció a várakozásoknál magasabban marad, és ez a jegybankoktól erősebb szigorító lépéseket követel meg, aminek következtében a gazdaság növekedése megtörik.
A fő forgatókönyvünk a részvény eszközosztálynak kedvez, de az előző évtizedhez képest alacsonyabb hozamot várhatunk a magasabb értékeltségi szintek miatt. Továbbá lényeges különbségek lehetnek a szektorok, egyes vállalatok és régiók teljesítménye között is, így az aktív stratégiák jelentősége megnövekedhet.
A tartósan magas infláció ellen a befektetők reál eszközökből – mint az árupiaci befektetések, az arany, az ingatlan, az értékalapú részvények-, és inflációhoz kötött kötvényekből álló portfólióval védekezhetnek.
A befektetési kategóriás kötvénypiacon az alacsony hozamszint és a fokozatosan emelkedő hozamkörnyezet nem kecsegtet jó teljesítménnyel, viszont a feltörekvő piacokon, vagy magasabb kockázatú szegmensekben már látunk lehetőségeket.
https://www.portfolio.hu/befektetes/20211221/strat...
Karácsonyi akciónk keretében 33%-os kedvezménnyel vásárolható meg a Portfolio éves Signature-előfizetése. További részletek ide kattintva.
Az RSM bővülő csapata adótanácsadókat vár. Nemzetközi partnerek, hibrid munkavégzés. #BeYouAtRSM (x)
▾hirdetés
Idén novemberrel bezárólag 9862 milliárd forint közelébe ért a lakossági állampapírokban lévő megtakarítások összege. Ez 690 milliárd forinttal magasabb a tavaly december végi állománynál.
Az ÁKK a múlt héten közzétett, 2022-re vonatkozó finanszírozási tervében azzal kalkulál, hogy meglehet idén a várt ezermilliárd forintos nettó növekmény a lakossági papírok piacán, sőt, jövőre is hasonlómértékű állománynövekedést vár az adósságkezelő.
A kategóriák közül idén is a szuperállampapír adta a lakossági értékesítés vázát, minden hónapban stabil keresletet mutatott, átlagosan 80 milliárd feletti vagyonbővülést láthattunk a konstrukciónál, tavaly év vége óta több mint 1000 milliárddal nőtt a MÁP+ állománya (a nyomtatott verziót is beleértve).
A többi lakossági papír közül az Egyéves Magyar Állampapír állománya 122 milliárddal kevesebb, mint tavaly december végén volt, ennek oka, hogy a lejáró papírokat a megtakarítók többségében inkább szuperállampapírba teszik. A Kétéves Magyar Állampapírt és a Bónusz Magyar Állampapírt már nem értékesíti az adósságkezelő, előbbi már teljesen kifutott, utóbbiban pedig november végén mindössze 61 milliárd forintnyi megtakarítás maradt.
A másik, említésre méltó lakossági állampapír a Prémium Magyar Állampapíré, amely idén az egyetlen konstrukció volt, amely a MÁP+ mellett érdemibb keresletet tudott felmutatni. Az inflációkövető prémium állampapír állománya november végén azonban 165 milliárddal elmaradt a tavaly decemberitől, ennek oka, hogy idén három nagyobb lejárat is volt a papírban.
Egyébként jövőre is több lejárat lesz a prémium állampapíroknál:
A prémium állampapírt inkább az utóbbi hetekben övezi nagyobb érdeklődés, ami összefügg azzal, hogy az infláció látványos sebességbe kapcsolt itthon is: a januári 2,7%-ról novemberre már 7,4%-ra ugrott az árdrágulás éves üteme, különösen az őszi hónapokban láthatunk nagyobb növekedést. Mivel az infláció megeszi a kamatokat, nem meglepő, hogy egyre többen az infláció felett is valamennyi reálhozamot kínáló konstrukciókat kezdik el keresni.
Márpedig ebben a környezetben a szuperállampapír nem olyan vonzó, ráadásul a jövő évi inflációs várakozásokat nézve sem várható, hogy 2022-ben reálhozamot tudna biztosítani a papír.
MINT AZT TUDJUK, A MÁP+-T AKKOR ÉRI MEG A PRÉMIUM ÁLLAMPAPÍRRAL SZEMBEN VÁLASZTANI, HA 5 ÉV ALATT AZ ÉVES ÁTLAGOS INFLÁCIÓ NEM HALADJA MEG A 3,7%-OS SZINTET. UGYANEZ AZ ÉVES ÁTLAGOS INFLÁCIÓS SZINT 3 ÉVES IDŐTÁVON 3,68%.
Arról, hogy a fenti számok hogy jönnek ki, legutóbb itt írtunk:
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK
A prémium állampapír iránti kereslet felfutását jelzi, hogy a Pénzügyminisztérium is úgy fogalmaz az ÁHT jelentésekben, hogy a MÁP+ mellett már a prémium állampapír hajtja a lakossági papírok értékesítését. Mindemellett idén már számos alkalommal emelte meg az ÁKK a PMÁP-konstrukciók keretösszegét. Igaz, a 3 és 5 éves papír kamatprémiumát is visszavágták még év közben, ami már akkor is az emelkedő inflációs várakozásokat tükrözte.
Ha inflációkövetés, nem szabad kihagyni a Babakötvényt sem a felsorolásból, amely bár kötöttebb feltételekkel bír, mint a prémium állampapír, a legnagyobb nominális és reálkamatot biztosító konstrukció jelenleg a lakossági állampapírok körében, hiszen az infláció felett 3%-os reálhozamot kínál.
Az utóbbi hetekben megnőtt a Kincstári Takarékjegyek és az Egyéves Magyar Állampapír kamata is, de ezekben érdemi kereslet nem volt idén, és jövőre sem várható:
Izgalmas évnek ígérkezik 2022 a lakossági állampapíroknak, Kurali Zoltán, az ÁKK vezére a Portfolio-nak adott interjúban több változásra is felhívja a figyelmet. Ezek alapján az alábbi kérdések merülnek fel:
Ezt hol láttad? Államkincstár oldalán még nincs róla semmi,de simán kinézem belőlük.
Szerk:
Megtaláltam.
Ezek nem normálisak.
https://www.portfolio.hu/befektetes/20211208/jonne...
Lassan húzhatnának a PMÁP kamatprémiumon, MÁP+ kamaton, különben nem lesz, aki venni fogja, ha így gyengítik tovább a forintot.
5 éves PMÁP kamatprémium is 1%-ra csökken 1,25-ről.
7,4%-os infláció.
https://www.hvg.hu/gazdasag/20211208_inflacio_rekord...
Recseg, ropog a MÁP Plusz ilyen infláció mellett, közben a forint is hülyére gyengítve.
