Visszaállítanák az MSZP által elvont önkormányzati hatáskört

2010. június 9. 16:11

MNO - BL

Az önkormányzati adóhatóságok mintegy kétszer olyan hatékonyak az iparűzési adó beszedésében, mint az APEH – nyilatkozta Kósa Lajos fideszes képviselő szerdán annak kapcsán, hogy frakciótársával, Zombor Gáborral közösen benyújtott indítványukban kezdeményezik: júliustól ismét a helyi önkormányzati adóhatóság szedje be az iparűzési adót.

• Árképzési moratórium: benyújtotta javaslatait a Fidesz

A korábbi önkormányzati hatáskör visszaállítására vonatkozó előterjesztés kapcsán Debrecen polgármestere elmondta, az önkormányzatiság szűkítésének értékeli azt a szocialista kormányzás ideje alatt született szabályozást, amelynek értelmében idén január elsejétől az állami adóhatóság, azaz az APEH gyakorolja a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket, szedi be ezt a bevételt, havonta utalva a pénzt az önkormányzatok számlájára.

Az önkormányzatiság lényege, hogy az önkormányzati jellegű feladatokat az önkormányzat látja el, az államiakat pedig az állam. Az önkormányzati adót, amelyet a helyhatóság rendeletben állapít meg, helyes, ha az önkormányzat szedi be – fogalmazott, rámutatva arra, hogy az önkormányzat sokkal pontosabban látja és ismeri a helyi viszonyokat, hatékonyabb tud lenni. Javaslatuk újítását abban jelölte meg, hogy ha a helyi önkormányzat nem tudja, vagy nem akarja beszedni az iparűzési adót, akkor helyette ez ügyben az APEH jár el.

Kósa Lajos és Zombor Gábor – mindketten polgármesterek – előterjesztésükben utalnak arra is: az idei költségvetés felhatalmazza az APEH-et, hogy az iparűzési adóbevételek időbeli eltéréséből adódó átmeneti hiányok fedezetére a kincstár kamatmentes hitelt nyújtson az adóhatóságnak, a régi eljárási rend visszaállításával pedig erre nem lenne szükség. A javaslat fő célja – foglalta össze Zombor Gábor –, hogy az erre egyébként megfelelő apparátussal rendelkező önkormányzatok legfontosabb saját bevétele, az iparűzési adó kiszámíthatóan érkezzen be a helyhatóságokhoz.

A korábbi szabály visszaállításától az adómorál javulását is reméli. Zombor Gábor rámutatott: az önkormányzatok közvetlenebb kapcsolatban vannak a helyi vállalkozásokkal, rugalmasabban történhet a beszedés, ha ez a két fél tárgyal egymással, továbbá javít az adómorálon, ha a vállalkozó érzékeli, biztosan helyi fejlesztésekre fordítják a befizetéseit.

(MTI )

Rendkívüli intézkedések: egykulcsos szja, bankadó, bérstop a közszférában + Képriport + Videó

2010. június 8. 15:12

Kovács András - Tompos Ádám - Konopás Noémi - Pálffy Lajos - Bittner Levente

Senkit nem fogunk az út szélén hagyni, hasonlóan, mint a korábbi polgári kormány idején történt árvizet követően – mondta el keddi napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán szerint új időszámításra van szükség a gazdaságban, ennek első elemeként teljesen új adórendszert épít ki a kormány. Erősödött a forint a kormány gazdasági akciótervének ismertetése alatt.

• Financial Times: Orbán tervei eloszlathatják a befektetők kétségeit

• Orbán: Ha semmiben nem lehet bízni, akkor az országnak nincs jövője

• „A társadalmi igazságosság érvényesült a gazdasági akciótervben”

• Lázár: A kormány felelőssége, hogy visszaszerezze Európa bizalmát

Orbán Viktor kijelentette, hogy minden korábbi ismeretünket meghaladó árhullám vonult le. A helyzet a Hernád völgyében vált súlyossá, és hat megyében kellett vészhelyzetet elrendelni – tette hozzá. Orbán megköszönte, hogy az ott élők kivették a részüket a veszély elhárításából. Sokan kényszerültek otthonaik elhagyására – mutatott rá a miniszterelnök. Orbán együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította a természeti csapás áldozatait. Senkit nem hagynak az út szélén – folytatta a kormányfő –, és a polgári kormány már korábban is kényszerült arra, hogy a Tisza által elöntött területeket újjáépítse. Bízik benne, hogy az újjáépítés során ismételten segítséget tudnak majd nyújtani – tette hozzá.

Orbán köszönetét tolmácsolta azoknak, akik részt vettek a munkában: többek között a helyi polgármestereknek, a vízügy dolgozóinak, a rendőrség, a belügyi szervek dolgozóinak és a hadseregnek. Az élet arra való, hogy akik hibát követtek el, később azt kijavítsák – utalt azokra az elítéltekre a miniszterelnök, akik részt vettek a mentésben.

Új időszámítás a gazdasági rendszerben

Eljött az ideje annak is, hogy a gazdaságban is felülírja a régit az új – mondta Orbán. A miniszterelnök emlékeztetett: áprilisban a szavazók megdöntötték a régi rendszert, és a szavazófülkében véghezvitt forradalommal megalakította a nemzeti együttműködés rendszerét. A kormányfő szerint erre azért volt szükség, mert az emberek látták, a régi rendszer nem alkalmas a korábbi problémák és az új kihívások megoldására. Orbán közölte: nem egyéni eltévelyedésekről van szó, hiszen egyetemi vezetőket, polgármestereket, élvonalbeli politikusokat visznek el bilincsben, ez pedig súlyos rendszerhiba. A miniszterelnök szerint ezt a régi rendszert csak a haszonélvezői akarták fenntartani. Orbán az új rendszer felépítésének első meneteként az új parlament megalakulását, a politikai nyilatkozat, a nemzeti összetartozás törvénye és a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadását nevezte. Második menetnek a miniszterelnök az új kormányzati rendszer felépítését, a közigazgatási struktúra visszahozatalát és újjászervezést nevezte. Harmadik menetként Orbán a gazdasági rendszerben beköszöntő új időszámítást nevezte. Kijelentette: alapvető változásokra van szükség, hiszen az elkorhadt rendszer minden alkatrészét ki kell cserélni, helyette pedig stabil és kiszámítható rendszert kell bevezetni, mert az emberek ezt kívánják.

Termelő kapitalizmus kell

Az első akcióterv végrehajtásával kezdi meg működését a kormány – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette: ennek érdekében javaslatokat nyújtanak be. Az akcióterv első pontja az új gazdasági rendszer kialakítása – tette hozzá. Mint mondta, ma csak úgy lehet Magyarország sikeres a világban, ha megnézzük, milyen folyamatok zajlanak a világban. Mindenfelől aggasztó hírek érkeznek hozzánk, a válságnak még nincs vége, de nem a sopánkodás a dolgunk – emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy véli, a világgazdaság új irányba fordult, a termelő kapitalizmusnak van itt az ideje. A világgazdaságban túlértékeltség uralkodik, a pénzmennyiség meghaladja az értékmennyiséget, ez az oka annak, hogy buborékok keletkeznek a gazdaságban – fogalmazott. Magyarország csak akkor lesz sikeres, ha visszaszorítja a spekulációt, és helyette a termelő kapitalizmust helyezi előtérbe – hangsúlyozta. Míg a spekulatív kapitalizmus középpontjában a spekuláció áll, addig a termelő kapitalizmus legfontosabb eleme a munka. A munkának pedig az a legfőbb jellemzője, hogy vele úgy kereshető pénz, hogy azzal mások hasznára vagyunk – hangsúlyozta. Az új magyar gazdasági rendszer alapja a termelés és az értékteremtés, ennek az alapelvnek kell érvényesülnie – tette hozzá.

Igazságos adórendszerre van szükség

Orbán Viktor hangsúlyozta továbbá azt is: új adórendszerre van szükség, nem a mait kell toldozgatni, hanem új alapokra kell helyezni. Az adórendszernek normális körülmények között közösséget formáló érdekhálóként kell működnie, egyfajta megbízható kötelékként. A miniszterelnök szerint ennek épp az ellenkezője érvényesül Magyarországon. Eddig az adórendszer büntető volt, a becsületes, törvénytisztelő adófizetőből „lúzer” lett, nem érte meg becsületesnek lenni – fogalmazott. Ezért érzik azt igazságtalannak az emberek, mennek el az országból – tette hozzá. Az eddigi adórendszert jellemezve Orbán Viktor úgy fogalmazott: az békén hagyta az ügyeskedőket, a nagyokat nem bántotta, ennek következtében 2,5 millióan tartottak el 10 millió magyart. Ezek okozták azt, hogy senki sem bízik benne – tette hozzá. A megélhetési adóelkerülők mellett megjelentek az offshore-lovagok is, akik milliós vagyonokat szereztek. Az új adórendszernek közösségerősítő érdekhálót kell létrehoznia, igazságosnak kell lenni – fogalmazta meg elvárásait a miniszterelnök. Ezért a kormány szerint az új adórendszernek életszerűnek kell lennie, egyszerűnek, teljesítmény- és munkabarátnak. Mert a munkahelyteremtés áll a fókuszban – indokolt Orbán. A kormányfő emlékeztetett, a szomszédos országokkal szemben két fő versenyhátrányunk van: a náluk bevezetett egykulcsos adózás és az alacsony társasági adó.

Intézkedések több lépésben

A társasági adó 19-ről 10 százalékra csökken azoknál a cégeknél, melyeknek éves nyeresége 500 millió forint alatt van. Második lépésként egykulcsos családi adózást vezetnek be, ezzel két év alatt 1,3 millió munkavállalót hoznának vissza a rendszerbe – mondta a miniszterelnök. Ezzel párhuzamosan pedig kivezetik az adójóváírást. Ezt fokozatosan, a teherbíró képesség alapján hajtanák végre.

Csökkenteni kell a bénító bürokráciát

Harmadik pontként Orbán bejelentette, hogy a kis- és középvállalkozások adói közül tizet egy mozdulattal eltörölnek. Negyedik változásként be fogják vezetni az adórendszeren kívüli kereslet fogalmát. Aki adózott jövedelemből munkát biztosít, erről már ne legyen neki befizetési kötelezettsége az állam felé – jelentette be a miniszterelnök. Ötödik pontként „az adószabadság megteremtésének jegyében” a vér szerinti, egyenes ági rokonok tekintetében az öröklés, a pénzmozgások kerüljenek ki az állam hatásköréből. Orbán szerint „illeték és adóbehajtás tekintetében az államnak ebben a szférában semmi keresnivalója nincs”. A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy egy, két, három gyermek után „bizonyos munkával megtermelt jövedelmek nem eshetnek állami adóelvonás alá”. Orbán itt kitért arra is, hogy a korábban már említett egykulcsos szja-ra 16 százalékos adókulcsot javasol. Orbán szerint hogy új munkahelyek legyenek, meg kell kezdeni a bénító bürokrácia csökkentését is. Eszerint olyan hivatal kell, amely „nem akadályokat állít, hanem akadályokat hárít”. Ennek érdekében újabb intézkedéseket jelentett be. Hatodik intézkedésként a beruházásokhoz jelenleg szükséges 51 engedély egyharmadát eltörlik.

Hetedik intézkedésként bejelentette: az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás rendszerében visszatérnek a korábbi szabályozáshoz. Nyolcadik pontként bevezetik azt, hogy az ingatlanok bérbeadásához ezentúl ne kelljen a bérbeadónak vállalkozóvá válnia.

Kilencedik intézkedésként említette meg a miniszterelnök, hogy visszaadják az embereknek „a szabad gyümölcspárlat készítéséhez való jogot”. A nagy derültséget és tapsot kiváltó bejelentés magyarázataként a miniszterelnök elmondta: a vidéki emberek 90 éve hadakoznak ezért az állammal. „A szabadságharc a felkelők teljes győzelmével zárult” – mondta Orbán Viktor. Tizedik pontként ismét áfamentes lesz az adományozás, amit a karitatív szervezetek és az egyházak kérésével indokolt a miniszterelnök. Tizenegyedik pontként a kistermelők élelmiszer-termelésének és -feldolgozásának megkönnyítését említette Orbán, majd tizenkettedik intézkedésként a Széchenyi-kártya 50 milliósra történő kibővítését jelentette be.

Második fejezet: a kölcsönös felelősségvállalás

A kölcsönös felelősségvállalásról Orbán elmondta, hogy az az akcióterv második fejezete. Mindenkit megillet a védelem joga, mindenkinek ki kell vennie a részét az ország erőfeszítéseiből – tette hozzá. A miniszterelnök szerint segíteni kell azokon, akik nem tudják a rezsiköltségeket kifizetni, valamint azokon, akik a felelőtlen hitelpolitika miatt nem tudnak fizetni. A pénzintézetekről a miniszterelnök elmondta, hogy a bankokon az emberek pénzéből segítettetek akkor, amikor elkezdődött a válság. „Amikor az ország bajban van, akkor a minimum a banki szférától, hogy igazságos részt vállaljon a gondok leküzdésében.” Orbán kijelentette, hogy a kormánynak a költségvetési egyensúly védelmében komoly felelőssége van.

Költségstop az állami intézményekben

A miniszterelnök bejelentette, hogy költségstopot vezetnek be az állami intézményekben, felülvizsgálják a költségvetési kiadásokat a tárcáknál és az alapoknál, a közszféra bérköltségeit átalakítják, és teljesen felülvizsgálják a külső megbízásokat és a feladatkiszervezéseket. Orbán kijelentette, hogy ezek az intézkedések 120 milliárd forintnyi bevételt jelentenek majd. A 60 napon túli végkielégítések és az állami vezetők prémiumainak megadóztatása 98 százalékkal – tette hozzá.

Maximálják az állami vezetők fizetését

Orbán tizenkilencedik intézkedésként az állami vezetők fizetésének kétmillió forintban történő maximálását jelentette be, felháborítónak nevezve, hogy válság idején van, ahol ma 4-5, sőt 7 millió is lehet a bére a vezetőknek. A miniszterelnök huszadik intézkedésként azt jelentette be, hogy áttérnek a bértömegű gazdálkodásra a közszférában, és elrendelik a bértömeg 15 százalékos mérséklését. Meglátása szerint ez 48 milliárd forint megtakarítással is járhat. Továbbá megszüntetnek 260 igazgatósági helyet és 180 felügyelőbizottsági helyet az állami vállalatoknál. Tizenöt százalékkal mérsékelnék a pártoknak jutó költségvetési támogatást, valamint kincstárnokokat küldenek ki a költségvetési pénzekből gazdálkodó intézményhez. Orbán beszerzési, telefon-, autó- és bútorcserestopot rendelne el a közszférában.

Ne jöhessen ide a szemét!

Kezdeményezi ugyanakkor a nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását, hogy kezelje a bedőlt lakáshitelesek jelzálogfedezeteit. A huszonötödik intézkedés a pénzügyi intézetekre kivetett különadó bevezetése, ezt biztosítótársaságokra és pénzügyi lízingcégekre is kivetnék, a 13 milliárdos bevétel helyett 200 milliárdos bevétellel. Jelzálogbejegyzés csak forintalapú lakáshitel esetén lesz majd lehetséges. Erre azért van szükség, hogy ne legyenek újabb kilakoltatott családok – fogalmazott Orbán Viktor. A kormány bevezetné a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot, hogy az Európai Unió szemete ne áramolhasson hazánkba. Moratóriumot vezetnek be a közüzemi díjak emelésére, majd tárgyalásokat kezdenek a szolgáltatókkal az ármegállapodás új rendszeréről – jelentette be a miniszterelnök, majd úgy folytatta: 29. intézkedésként december 31-ig kilakoltatási moratóriumot rendelnek el, és tárgyalásokat kezdenek mind az adósokkal, mind a bankokkal a helyzet rendezésére.

Nem engedik a kilakoltatást

Orbán Viktor ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy fellép bankellenes hangulat ellen. Mint mondta, stabil, jól működi pénzügyi intézményekre szükség van. Ezért elkötelezett a stabilitásuk mellett – fogalmazott. Az még vita tárgyát képezi, hogy hogyan oszoljon meg a teher közöttük, de tervei szerint három évre vezetnék be, majd ugyanannyi idő alatt ki. A jelzálog intézménye kapcsán a kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban nem folytattuk le azt a vitát, mely a világon létező két felfogás között feszül. Felhívta a figyelmet arra, hogy kormánya az angolszásszal szemben a kontinentális felfogás híve, vagyis nem akarják engedni az emberek kilakoltatását. Orbán Viktor kiemelte, hatalmas kihívások várnak a kormányra, kétséges számok vannak a költségvetésben. Ezért bár előre nézünk, de az elszámoltatásnak meg kell történni – fogalmazott.

Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb baj, hogy az államadósság nyolc év alatt 50-ről 80 százalékra emelkedett. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország hitelből él, ennek mértékét csökkenteni kell – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta, kormánya nem csak látja, de megpróbálja ki is mondani az igazságot. Ennek következtében pedig „mindenkinek jó lesz majd magyarnak lenni”. Ehhez azonban közös erőfeszítésre lesz szükség, mert időbe fog telni, amíg kijutunk a mai helyzetből, melybe nyolc év alatt jutottunk. „Több lehetőség, több bizalom, több munkahely”, ezért dolgozik a kormány – fogalmazott a miniszterelnök.

Csomagpontok:

Orbán Viktor 29 javaslata

1. A társasági adó 19-ről 10 százalékra csökken

2. Egykulcsos, 16 százalékos családi szja

3. A kis adók egy részének eltörlése

4. Bevezetik az adózás alá nem vont jövedelem fogalmát

5. Vér szerinti, egyenes ági rokonoknál az államnak sem illeték-, sem adóbeszedés tekintetében semmi keresnivalója nincs

6. A bürokrácia leépítése a beruházások engedélyeztetésénél

7. Az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás rendszerének felülvizsgálata

8. Az ingatlan bérbeadójának ne kelljen vállalkozóvá válnia

9. Szabad gyümölcspárlat-készítés

10. Az adakozás legyen adómentes

11. A kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási, -értékesítési rendszerének javítása

12. A Széchenyi-kártya 50 millióra emelése

13. Az EU-s források radikális átalakítása

14. Költségstop az állami és költségvetési intézményeknél

15. A közszféra bérkiadásainak átalakítása

16. Költségvetési kiadások felülvizsgálata

17. Külsős megbízások felülvizsgálata

18. A 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénzek stb. 98 százalékosan adóznak

19. 2 milliós bérplafon az állami, költségvetési pénzekből gazdálkodó intézményeknél

20. Az állami vállalatoknál áttérnek a bértömeg-gazdálkodásra, 15 százalékkal csökkenteni kell a költségeket

21. 15 százalékkal csökken a pártok költségvetési támogatása

22. Költségvetési felügyelők a jelentős közpénzekből gazdálkodó intézményeknél

23. Teljes telefon-, bútor- és gépkocsi-vásárlási moratórium a közszférában

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása

25. Bankadó

26. Jelzálogbejegyzés csak forintalapú hitelekre

27. Másodlagos élelmiszer-vizsgálat

28. Közüzemi díjak befagyasztása

29. Kilakoltatási moratórium 2010. december 31-ig

Kettős állampolgárság: Fico csak a magyarokkal kekeckedik

2010. június 2. 11:41

MNO - PL

Magyarországgal nem, de minden más országgal kész megegyezni Szlovákia a kettős állampolgárság ügyében – írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán.

• Fico támogatja Slotáék erődemonstrációját és részt is vesz azon

A cikk szerzője rámutat: Pozsonynak gondot okoz, hogy a külföldön élő szlovákok már tiltakoztak amiatt, hogy választaniuk kell a szlovák és az illető ország állampolgársága között. Az újság Robert Fico miniszterelnök egyik kijelentésére hivatkozva azt írja, hogy azok szlovák állampolgársága nincs veszélyben, akik július 17-ig, a szlovák állampolgársági törvény módosításának életbelépéséig kérvényezik az idegen ország állampolgárságát. „Őket nem a módosítás alapján ítéljük meg” – jelentette ki korábban a kormányfő. „Minden érintett ország esetében készek vagyunk a tárgyalásokra, hogy állampolgáraink elégedettek legyenek, de Magyarország esetében nem engedhetjük meg magunknak azt a kockázatot, hogy valaki egyetlen óra magyarországi tartózkodás nélkül megkaphassa a magyar állampolgárságot” – idézi az újság a miniszterelnököt. Fico szerint ugyanis a tartós lakhely minden ország esetében teljesen természetes feltétel. Az ügyben Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, parlamenti képviselő interpellálta Robert Kalinák belügyminisztert. Azt szeretné megtudni, hogy Magyarországgal miért nem folytatnak ilyen tárgyalásokat.

Jogászok szerint Szlovákia megoldhatja a kettős állampolgárság problémáját más államokkal bilaterális, kétoldalú szerződések alapján, jogilag ez elképzelhető. „A nemzetközi szerződéseknek magasabb jogerejük van, mint a hazai jogszabályoknak” – magyarázta a lapnak Szekeres Klaudia jogász. Ugyanakkor azonban úgy véli, hogy ez a megoldás diszkriminációt eredményez, vagyis nem tartja ezt elfogadható megoldásnak. Szerinte létjogosultsága van a kettős állampolgárság engedélyezésének és tiltásának is, mindkettőre van példa, a szlovák eljárást azonban nem tartja rendben lévőnek. „Van jogalapja a szlovák korlátozásnak is, de azt nem tartom rendjén lévőnek, hogy két állam rossz viszonya miatt az állampolgár szenvedjen” – mondta Szekeres Klaudia, aki úgy véli, nemzetközi szempontból ez nem védhető.

Petőcz Kálmán külpolitikai szakértő szerint a szlovák fél eljárása megkérdőjelezhető. „Nem hiszem, hogy ezt meg lehetne védeni nemzetközi fórumokon, mivel ez diszkrimináló lenne” – mondta a somorjai Fórum Intézet munkatársa. Szerinte „ez az eljárás épp a fordítottja annak, amiről az állampolgárság szól, hiszen a szlovák fél váltig állítja, hogy az elsődleges állampolgárság ahhoz az országhoz kapcsolódik, amelyhez az illetőt szoros kapcsolatok fűzik, ahol született, ahol lakik”. Szlovákia volt ENSZ-nagykövete szerint a bilaterális megegyezésekkel éppen fordított módon járnának el. „Engedélyeznék a kettős állampolgárságot az Ausztráliában élőnek, aki valójában otthagyta a hazáját, aki viszont nem hagyta ott, annak nem engednék, ez hatványozott diszkrimináció” – véli Petőcz. „Ez nem védhető semmilyen nemzetközi fórum, főleg nem emberi jogi fórum előtt, ez az állampolgárság alapelveinek feje tetejére állítását jelenti” – jelentette ki a volt diplomata.

mno.hu

180 fokos fordulat: jelzésértékű Orbán varsói útja

Posztkommunista, atavisztikus aggodalommal szemlélték Lengyelországot

2010. május 31. 07:00

Udvardy Zoltán

Az egész térség számára fontos üzenetet hordoz Orbán Viktor miniszterelnök kedden sorra kerülő, első külföldi útja, mely Varsóba vezet – jelentette ki lapunknak Kiss Gy. Csaba Közép-Kelet-Európa-szakértõ, történész. Az antalli korszak és az első polgári kormány stratégiáját folytathatja az új magyar kabinet azzal, ha erős regionális partnereket keresve törekszik saját pozíciójának kiépítésére.

• Katonai tiszteletadással fogadják Varsóban Orbán Viktort

Meghatározó jelentőségű lehet, különösen egy érdekszövetségek, nagyhatalmi törésvonalak mentén fekvő ország esetében, hogy hová vezet a kormányfő első külföldi útja. A magyar kormányfő első látogatásának célpontja Lengyelország. Az erős, regionális „középhatalommal” való kapcsolatfelvétel nemcsak a hagyományok, a két nép közötti régi barátság okán lehet fontos Orbán Viktor számára.

„A Külügyminisztériumban, szakértői megbeszélésen is elhangzott korábban, hogy Magyarország Lengyelország-politikájában 180 fokos fordulatra van szükség” – fogalmazott megkeresésünkre Kiss Gy. Csaba. Az egyetemi docens hozzátette: az előző kormányban egyfajta „posztkommunista, atavisztikus aggodalom élt Lengyelországgal kapcsolatban.”

„Tény, hogy Lengyelország megelőzött minket, s ez a mindennapok gyakorlatában is látszik” – folytatja a hosszabb ideje Krakkóban időző Kiss Gy., akit korábbi kapcsolatai is szorosan fűznek hajdani északi szomszédunkhoz – olcsóbb a gyümölcs, a zöldség. A tragédiát, árvizet leszámítva Lengyelország most egy jó kondícióban lévő ország benyomását kelti. A magyar kormányzat, s a hátterében meghúzódó médiavilág döbbenten szemlélte, nem értették a lengyel sikert.

A fellendülés okait egyértelműen a gazdaságpolitikai modellben látja a szakértő, aki szerint a kis- és középvállalatok kiemelt állami támogatása lépten-nyomon érzékelhető. A boltokban lengyel cipőt lehet venni, helyi mezőgazdasági feldolgozott termékeket kínálnak. (Az új magyar kormány programját elemezve Simon János politológus kiemelte: az EU-támogatások 50 százalékát fordítják a tervek szerint a kis- és középvállalkozások támogatására – a szerk.)

Egy kicsit eltűnt Magyarország

Közép-Európában meghatározó, komoly regionális pozíciót élvező állam Lengyelország – így határozza meg az egykori testvérország státusát Kiss Gy., óvva attól, hogy a történelmi barátság tovább élését mitikusra növeljük. „Néha Magyarországon azt hiszik, hogy Lengyelországban ez még mindig élő és erős dolog. Ez bizony megkopott, a harmadikról például a hetedik helyre esett vissza országunk a lengyelek szimpátiasorrendjében a szocialista-liberális kormányzás nyolc éve alatt. A lengyelek horizontjából Magyarország egy kicsit eltűnt. A Gyurcsány-féle őszödi beszéd, s más híradások csak erősítették a képet: hazánk anyagilag és politikailag is rossz helyzetben van. Lengyelországban, ahol az utóbbi években minimálisra csökkent a kommunista utódpárt jelentősége, már más szemmel néznek hazánkra. Figyelmeztető jel, s erre gazdasági szakértők is rámutatnak, hogy Lengyelország újabban inkább Románia felé tájékozódik közvetlen térségünkben.”

Szándékos rombolás, szűk látókörű ügyetlenség

Hozzájárulhatott a kapcsolatok lazulásához a krakkói magyar konzulátus bezárása, ami nemcsak értelmetlen, de káros döntésnek is bizonyult. A szándékosan visszafejlesztett lengyel–magyar kulturális kapcsolatok erősítése mellett, mint arról az MNO is beszámolt, a kereskedelmi és infrastrukturális szálak fejlesztése is jócskán elkél. Botrányosan rossz mind az autó-, mind a vasúti közlekedés is észak-déli irányban, a Varsó és Budapest közötti út megtételére személyautóval például több időt kell szánni, mint a kommunista rezsimek korszakában. A vasúti közlekedés irreálisan lassú, a kamionnal a megtett út ideje eléri a 30 órát a két főváros között.

„Nem lehet csak lengyel–magyar tengelyben gondolkodni” – húzza alá Kiss Gy., aki úgy látja, meg kell keresni Csehországgal és Romániával is a közös szálat. „Fontos a lengyel kapcsolat, de Varsónak más a súlya és a jelentősége az EU-ban, mint nekünk.”

„Lengyelország a keleti partnerség keretében működik együtt Svédországgal már második éve – a délkelet-európai és a közép-kelet-európai szomszédságpolitika összehangolása nagyon komoly diplomáciai feladat lesz mindkét ország számára” – tűzi ki a következő évek feladatainak irányvonalát a szakértő.

A magyar–lengyel kapcsolatok erősítését célozhatja tiszteletbeli konzulok kinevezése Krosnóban vagy Zakopanéban; külügyi források szerint mindkét városban lenne jelölt a feladatra. Ráférne a fejlesztés a Varsói Magyar Kulturális Intézetre is, melynek működése segíthetné a két ország igencsak meggyengült oktatási, kulturális együttműködésének élénkítését.

Ami náluk elképzelhetetlen volna

Lengyelországban mindig nagyon erős volt az ellenállás a kommunizmussal szemben, erős ma is a vallási identitás. A sorban egymás mellett álló templomok mind megtelnek a vasárnapi misén. „Az ember úgy érzi, a lengyelek erős hite is hozzájárult a kommunizmus megdőléséhez” – világít rá a lengyel siker erkölcsi hátterére Kiss Gy.

„A magyar társadalom többsége viszont, a lengyeltől különbözően, elfogadta a Kádár-rendszert, a kategóriákat és még a diktatúra nyelvezetét is. Míg Lengyelországban igen komoly szellemi hátországa volt a szolidaritásnak és a lengyel függetlenségi gondolatnak, hazánkban a médiavilág azon a nyelven beszélt, mint a kommunista-liberális nomenklatúra. A mainstream a kádárizmus bűneit enyhítő, az emlékezetet nem fölkavaró, 1956 örökségével szembe nem néző hozzáállás volt.

Számos olyan dolgozat született, amely megpróbálta bebizonyítani egyik-másik mártírunkról, hogy rehabilitálásuk nem volt megalapozott, mint Tóth Ilona vagy Mansfeld Péter esetében. Lengyelországban az ilyesmi leképzelhetetlen. A múltat a Nemzeti Emlékezet Intézete vizsgálja, s más, sokkal tisztább mentális levegője van Lengyelországnak. Erkölcsi megújulás nélkül pedig Magyarországnak is nehéz új utat találnia” – így az egyetemi tanár.

A függetlenség napjai

„Nemcsak e téren vehetünk példát Lengyelországtól: a mezőgazdaság támogatása arányaiban duplája a hazainak. Az agrárium mellett, ami az EU-ban közös ügy lehet, az energiabiztonság kérdése, ami határozottan érinti mindkét országot” – fed fel újabb párhuzamokat Kiss Gy.

Hazánk közmondásosan egyoldalú és magas energiafüggősége magában hordozza a források több lábra helyezésének kívánalmát. Mindkét ország szuverenitásának kérdése is, hogy ki tudják-e védeni az orosz érdekszférába való visszakerülés veszélyét. Erre a magyar–orosz kapcsolatok erősítése mellett is törekedni kell, s hasonlóak lehetnek Varsó érdekei is.

A lengyel út alatt természetesen megkerülhetetlen Szmolenszk kérdése. A nemrég lezajlott katasztrófa után elemzők szerint felgyorsult némileg a lengyel–orosz közeledés, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy valamilyen végleges, történelmi megbékélés felé mozdulnának el a két ország kapcsolatai. A lengyel történelemben egyedülálló katasztrófa sem rendezte át a politikai palettát, legalábbis abból a szempontból nem, hogy a visegrádi országok közül hazánk mellett Lengyelországban várható hosszabb távú, konzervatív berendezkedés. Ez a tényező is felértékeli Varsó barátságát az új magyar kormány számára.

=======

Lengyelek után továbbutazik Brüsszelbe ( Barroso, Buzek, NATO )

A szocialisták kihagyják az emlékülést

A trianoni szerződés aláírásának kilencvenedik évfordulójának napján, holnap délután fél ötkor emlékülést tart az Országgyűlés, abban az időpontban, amikor 1920. június 4-én aláírták a békeszerződést – derült ki a házbizottság tegnapi ülése után.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik és az LMP elmegy az emlékülésre, az MSZP azonban nem vesz részt rajta. A házbizottság nem támogatta azt az MSZP-s javaslatot, hogy képviselők is felszólalhassanak az eseményen. Schmitt Pál házelnök közölte: az ülésen Sólyom László államfő és Német László nagybecskereki püspök mond majd beszédet. Este hat órakor a Szent István-bazilikában ökumenikus mise lesz, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál.

Az ülésen a frakciók nem jutottak konszenzusra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét és alelnökeit jelölő bizottság összetételéről, így az új testület összetételére vagy a számvevőszéki és költségvetési bizottság tagjai, vagy – egyezség hiányában – a házelnök tehet javaslatot. A pártok képviselőinek nyilatkozatából kiderült: a kormánypártok nyolcfős, öt kormánypárti és három ellenzéki tagból álló bizottságot javasolnak, míg az ellenzék paritásos testület létrehozását szorgalmazza.

MH-összeállítás ( magyarhirlap.hu )

=====

Egyedül Szili Katalin ül bent az emlékülésen a szocik közül.

Hende parancsa, tábornokok kerültek lapátra

A morális válság után őrségváltás a honvédségnél

Hende Csaba a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a honvédség vezetésében kezdeményezett személyi változásokat a szakmai és morális válsággal indokolta. A honvédelmi miniszter az Országházban tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: június 5-től kezdeményezi az államfőnél Tömböl László vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnökének felmentését. Utóda Benkő Tibor altábornagy lesz, aki a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) parancsnokaként látta el feladatát. Az MH ÖHP élére június 1-jei hatállyal Kovács József vezérőrnagyot nevezte ki a honvédelmi miniszter. Hazuga Ká­roly altábornagyot, vezérkarifőnök-helyettest pedig a tegnapi naptól mentette fel, ahogy Szilvásy Istvánt, a HM Állami Egészségügyi Központ főigazgatóját is. Madarász Károly altábornagynak, a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatójának és Kovácsics Ferenc altábornagynak, a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatójának felmentését szintén június 5-i hatállyal kezdeményezi az új tárcavezető.

Hende Csaba szakminiszter 2010. június 5-i hatállyal javasolja a Magyar Köztársaság elnökének Benkő Tibor altábornagy kinevezését a HM Honvéd Vezérkar főnökévé. A tábornok a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága (MH ÖHP) parancsnoka. A HM Honvéd Vezérkar főnökhelyettesévé június 1-jei hatállyal pedig Orosz Zoltán vezérőrnagyot nevezte ki. Szintén június 1-jei hatállyal lesz Kovács József vezérőrnagy a (MH ÖHP) parancsnoka, Huszár János dandártábornok a parancsnokhelyettese, illetve Fucsku Sándor ezredes az MH ÖHP törzsfőnöke. A miniszter mai hatállyal kinevezte Domján László dandártábornokot a Katonai Biztonsági Hivatal (MK KBH) főigazgató-helyettesévé, jú­nius 5-i hatállyal pedig kezdeményezi a miniszterelnöknél főigazgatói kinevezését, s Tóth András vezérőrnagy kinevezését a Katonai Felderítő Hivatal (MK KFH) főigazgatói posztjára. A miniszter a tegnapi nappal Négyesi József ezredest az MK KFH főigazgató-helyettesévé nevezte ki. Június 1-jei hatállyal felmentette beosztásából az MK KBH főigazgató-helyetteseit: Hamar Ferencet és Tarján István dandártábornokot. A miniszter 2010. június 1-jei hatállyal felmentette beosztásából Szilvásy Istvánt, a HM Állami Egészségügyi Központ főigazgatóját is.

magyarhirlap.hu - június 02.

Június 4. a nemzeti összetartozás napja

A Ház elfogadta a javaslatot, az államfő pedig aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt

Nagy többséggel fogadta el a parlament a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, a Fidesz–KDNP által beterjesztett javaslatot, Sólyom László köztársasági elnök pedig tegnap aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Az Országgyűlésben a szocialisták részéről elhangzott kritikákra reagálva Lázár János fideszes frakcióvezető kijelentette: nyolc évig „kifogáskormányzás” zajlott, ezzel szemben az elmúlt két hétben sikerült pótolni a legfontosabb mulasztásokat. A politikus megjegyezte, lesz jogi és erkölcsi felelősségre vonás is. A héten megkezdődik az alkotmányozás.

A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János alapvető társadalmi igénynek nevezte a közbiztonság és a rend visszaállítását. Az első sorban Semjén Zsolt és Orbán Viktor kormányfő

Ideje lenne megtudni, mit is akar az új kormány – hangoztatta tegnapi napirend előtti felszólalásában Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, aki egyúttal kapkodónak minősítette az új Országgyűlésben zajló eddigi törvénykezést. Reményét fejezte ki, hogy a szombaton megalakult kabinet valóban megvalósítja majd a meghirdetett társadalmi szerződést, a döntések előkészítése során egyeztet a civil- és szakmai szervezetekkel, és nem diktátumokat hoz majd. Mesterházy számon kérte a Fideszen az adócsökkentés, a devizahitelesek és a nyugdíjasok megsegítése, valamint a munkahelyteremtés ígéretét, ugyanakkor – konstruktív ellenzékiséget ígérve – sok sikert kívánt az új kormányzatnak.

Lázár János fideszes frakcióvezető szocialista kollégájának felszólalása kapcsán csodálkozásának adott hangot, mondván, a Magyar Szocia­lista Párt egyszerre kéri számon a kapkodást, és minősíti lényegtelennek az eddig történteket. Lázár János szerint az elmúlt nyolc esztendőben „kifogáskormányzás” zajlott, arról vitázott a kabinet, hogyan nem lehet valamit megcsinálni.

Ezzel szemben a Fidesz–KDNP két hét alatt pótolta a legfontosabb mulasztásokat. Kifejtette: ha a szocialisták 2004 decemberében a lelkiismeretükre hallgatnak, akkor most nem lett volna szükség a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotására. A frakcióvezető alapvető társadalmi igénynek nevezte a közbiztonság és a rend visszaállítását. Mint mondta, a szocialisták káoszt és rendezetlen állapotokat hagytak hátra, a „bizalmat pedig hűtlenül kezelték”. Kijelentette: lesz jogi és erkölcsi felelősségre vonás.

„Legyenek bátrak, hagyják abba a hazudozást, és vallják be végre, hogy nem akarnak kisebb parlamentet, kevesebb önkormányzati képviselőt” – fordult az ötvenkilenc tagú MSZP-frakció felé Lázár, hozzátéve, ezen intézkedések legnagyobb vesztesei éppen a Fidesz helyi és országos politikusai lesznek, ők hozzák a legtöbb áldozatot. Lázár János bejelentette, hogy még a héten hozzákezdenek az új alkotmány előkészítéséhez, ennek érdekében parlamenti bizottságot állítanak fel.

A jobbikos Gyöngyösi Márton felszólalásában a hétfő hajnali események kapcsán Izrael Állam határozatban történő elítélésére tett javaslatot, amelyet Schmitt Pál házelnök nem hagyott szó nélkül, mondván, az ügynek nehezen állapítható meg magyar vonatkozása.

Az Országgyűlés tegnap lefolytatta egyebek mellett A nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozattervezetről, a családtámogatási rendszer módosításáról, valamint a választójogi rendszer átalakításáról szóló törvénymódosítások részletes vitáját.

Az önkormányzati választások átszabásáról szóló javaslat egyik beterjesztőjeként Debrecen polgármestere, Kósa Lajos (Fidesz) arra figyelmeztetett, hogy az új rendszerben jobban érvényesül majd az arányosság elve, mint a jelenlegi esetében. A mai ülésnapon a 2011-es népszámlálásról szóló törvény módosításáról dönt majd a parlament, amelynek értelmében egyebek mellett a vallásra is rákérdeznének.

--------------------------------------------------------------------------------

Június 4.: emléknap

A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. Az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el Kövér László és Semjén Zsolt törvényjavaslatát. A jogszabályra 302-en szavaztak igennel, 55-en nemmel, 12 képviselő pedig tartózkodott. A Fidesz–KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, a szocialista Juhász Ferenc és az LMP frakcióvezetője, Schiffer András. Juhász később kijelentette, véletlenül nyomott igent a törvényjavaslat elfogadásakor. Az MSZP-frakció többi tagja nemmel voksolt, az LMP maradék képviselője pedig tartózkodott a szavazáson. A törvény értemében „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A jogszabály kitér az Európában elfogadott közösségi autonómia természetes igényének támogatására. A törvény értelmében az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg azokról is, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal. (LR)

--------------------------------------------------------------------------------

LMP-s kakukktojás

A Lehet Más a Politika parlamenti képviselőcsoportja korábban erős ajánlást fogalmazott meg az ügyben, hogy képviselőik tartózkodjanak a trianoni emléknappal kapcsolatos, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat szavazásán. Ez a frakciódöntés nem teszi kötelezővé a szavazást, de a döntéstől eltérően voksolóknak komoly érveket kell felhoz­niuk álláspontjuk mellett. Schiffer András, a párt elnöke a frakció ajánlásától elté­rően igennel szavazott. „A normaszöveget és a törvényjavaslatot elfogadhatónak tartottam, ezért szavaztam meg. Ezt el is mondtam képviselőcsoportunknak. A frakció egyébként azért döntött úgy, hogy tartózkodik a voksolásnál, mert hiányolta egyebek mellett a jogszabály szövegezésének a benyújtás előtti egyeztetését” – mondta el lapunknak Schiffer András. A frakcióvezető hozzátette, a kettős állampolgárságról szóló törvény esetében ugyanez volt a helyzet, akkor erős ajánlásként igent fogalmazott meg a parlamenti képviselőcsoport a tagoknak. Ám ketten jelezték és megindokolták, hogy miért tartózkodnak majd a szavazáson. (LR)

--------------------------------------------------------------------------------

Harrach Péter: Még él a remény

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter napirend előtti felszólalásában kijelentette, a magyar ember még nem vesztette el a reményt, de hajlik rá, hogy sötét szemüveget tegyen fel, és arra is, hogy ne lássa az alagút végét. A politikus szerint az emberek zöme a sötét időkben – a közelmúltat is beleértve – sem vesztette el a jövőbe vetett bizalmát. A frakcióvezető Prohászka Ottokárt idézve közölte, a remény az emberi létezés része, míg élünk, remélünk. Hozzátette, Ábrahám sem remélt utódot, végül mégis sok nép atyjává vált. A politikus kijelentette: kilátástalanságban is él még a remény, a legutóbbi választás eredménye is ezt bizonyította. (LR)

--------------------------------------------------------------------------------

Emlékezés Furman Imrére

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a közelmúltban elhunyt Furman Imre jogvédőre, az MDF korábbi politikusára emlékezett. Felidézte, hogy 1987-ben Furman miskolci panellakásán többeknek levetítette a lakiteleki találkozón készült felvételeket. Schiffer hozzátette, ő is jelen volt, igaz, akkor nem tudták, hogy épp rendszert váltani készülnek, de sejteni lehetett, hogy az elvtársak és készülékeik éberen figyelik tevékenységüket. A frakcióvezető szerint azonban mindez nem érdekelte Furmant, és szervezte a vidéki ellenzéki sejteket – nélküle nem lett volna MDF. Schiffer közölte, amíg Magyarország jogállam, Furman Imre emléke örökké él. (LR)

magyarhirlap.hu - június 04.

Május 29-én délután, a kormány eskütétel után, ünnepi nagygyűlés a Kossuth téren.

Nem látni kordont, nem látni üres teret, nem látni sünöket.

Látni viszont nagy tömeget, mosolygó emberekkel.

Új napra ébredtél Magyarország?

Bízzunk benne.....

Az írás nem felejt........ 2014-re.....

===========

„Több millió ember vállán állunk”

Orbán Viktort kétharmados többséggel választotta a parlament miniszterelnöknek, szombat óta új kormánya van Magyarországnak

Nyolc év után ismét Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét. Miután a parlament elsöprő többséggel megszavazta személyét és programját, szombaton letette miniszterelnöki esküjét, majd így tettek a kormány tagjai is. Orbán a kormányprogram vitájának zárszavában új alkotmány szükségességét hangsúlyozta. Az immáron kormánypártként működő Fidesz–KDNP-pártszövetség szombat délutánra a Kossuth térre hívta szimpatizánsait: a Parlament előtt több tízezren gyűltek össze, hogy meghallgassák Semjén Zsolt, Kósa Lajos és az új miniszterelnök szavait.

Már a héten megkezdődhet az új alkotmány előkészítése, legalábbis erre kérte a Fidesz és a KDNP képvise­lőit A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának szombati zárszavában Orbán Viktor, aki kijelölt miniszterelnökként szólalt fel a parlamentben. Szerinte mivel a választásokon lezajlott a „kétharmados forradalom”, itt az ideje, hogy a régi rendszer alapját adó alkotmány helyébe új lépjen. Mint mondta, akik az elmúlt héten vitatkoztak azzal, hogy áprilisban a szavazófülkékben forradalom zajlott le, azt mondják, demokráciában nem lehetséges olyan forradalom, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul. Közölte: ezt az érvelést az osztályharcra alapuló, hatalomközpontú történelemoktatásnak tudja be, ő azonban egy másik iskolát képvisel, amely szerint demokráciában igenis „lehetséges mély, átható és tartós változás, amely alapjaiban változtatja meg az életet”.

Hangsúlyozta: a Fidesz–KDNP eddig is harcolt a fennálló politikai és gazdasági rendszer megváltoztatásáért, ám ezt mindig alkotmányos eszközökkel tette. Orbán szerint egyébként a nyugati világban senki nem lepődik meg azon, ha valaki a demokrácia keretei közötti forradalomról beszél. Példaként David Cameron új brit miniszterelnök nemrégiben tett nyilatkozatát hozta fel.

„Zavaros, megosztottságot és válságokat okozó időszakon vagyunk túl, nem oda jutottunk, ahova szerettünk volna. Itt az ideje, hogy felemeljük a fejünket” – mondta.

A vitában elhangzott kifogásokra reagálva kifejtette: voltak, akik azt kritizálták, hogy hiányoznak a programból az intézkedések, „számok nélkül nincsenek célok”. Orbán értelmezése szerint, akik ezt kérték, arra tettek javaslatot, hogy a parlament már most folytassa le a következő négy év legfontosabb vitáit. Először meg kell egyezni a közös célokról, azokat lépésről lépésre meg kell közelíteni, majd az Országgyűlésben meg kell vitatni az eszközöket – vázolta az általa javasolt forgatókönyvet a Fidesz elnöke.

A kijelölt kormányfő megerősítette azt is, hogy a választásokkal társadalmi szerződés jött létre, amelynek alapját a Fidesz és a KDNP választási programja jelenti, ezért emelte be a választási programot is a kormányprogramba. Mint fogalmazott, az elmúlt húsz évet „elitpaktumok” uralták, és nem társadalmi szerződések.

Nem vitatja ugyan, hogy elit­megállapodások létrejöhetnek, olykor kívánatosak is, ám ezek kizárólag csak a választói akarat érvényre juttatását célozhatják, különben szembefordulnak az emberekkel. „A volt kormánypárt soraiból érkező legtöbb bírálat kapcsán úgy éreztem, valójában nem a programmal vitatkoznak, hanem a választókkal. Méltánytalannak érzik ugyanis a választók döntését, ám a következő választásokig ezzel együtt kell élniük” – mondta.

A külpolitikát érintő kérdésekre utalva pedig arról is beszélt, hogy ahhoz „nyitott szem, széles kite­kintés és magas nemzetközi horizont is kell”.

Orbán Viktor közölte: a kormányprogram vitájában az adott számára okot a bizakodásra, hogy minden parlamenti frakció talált benne valamit, amit támogatni tud, amit támogatásra érdemesnek tartott. Ez azt jelenti – folytatta – , hogy a pártkeretek fölé magasodó közös pontok igenis létezhetnek a parlamentben. Szerinte ha a kormányzópárt nemcsak nagynak, hanem erősnek is látszik, az azért van, mert sok, nagyon sok: több millió ember vállán áll, akiket „munkánkkal szerényen és alázattal kell szolgálnunk”. „Soli Deo Gloria”, azaz egyedül Istené a dicsőség – zárta felszólalását.

Ezt követően a miniszterelnök személyéről, s az általa beterjesztett kormányprogramról egyszerre szavazott az Országgyűlés. A Sólyom László államfő által javasolt Orbán Viktorra 261 képviselő igennel, míg 107 nemmel szavazott – így szombattól ismét a Fidesz elnöke lett a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

A megválasztott kormányfő a történelmi zászlók előtt letette hivatali esküjét, majd átadta a köztársasági elnöknek a miniszterjelöltek névsorát, akiknek Sólyom László még a szombat délután folyamán átadta a kinevezési okmányokat. A parlament szombati ülésének zárásaként az új miniszterek ugyancsak letették esküjüket.

--------------------------------------------------------------------------------

Semjén Zsolt: Megbukott a gyurcsányizmus

A Fidesz–KDNP nem kért száz napot, nem kért tíz napot, sőt egy órát sem, még meg sem alakult a kormány, közjogilag már létre is hozta a nemzeti egységet – utalt a kettős állampolgárságot biztosító törvénymódosításra a Kossuth téri nagygyűlésen Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes. Annak kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc nem szavazta meg a parlament 97,7 százaléka által támogatott javaslatot, azt mondta, a volt kormányfőt már saját pártja is megveti. Mint fogalmazott, a gyurcsányizmus ezzel a történelem szemétdombjára került. A Fico–Slota-féle fenyegetésekre rea­gálva kijelentette: ne keverjük össze a szlovák kabinetet a néppel, majd hozzátette, a magyar kormány megvéd minden magyar embert és közösséget, bárhol is legyen a világban. Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy az ország romokban, kifosztott állapotban van, az utak tele taposóaknákkal, a szekrények pedig csontvázakkal, ennek dacára a második Orbán-kormány a társadalom közreműködésével folytatni kívánja Szent István országépítő, nagy művét.

--------------------------------------------------------------------------------

Kósa Lajos: Megmenteni fővárost

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint az elmúlt nyolc esztendő politikai credója az volt, hogy amit csak lehet, vigye haza mindenki a közösből, aztán a szél majd csak befúj valahogy a parlamentbe. Ennek vetettek véget a választók áprilisban, az emberek nélkül ugyanis nem lehet kormányozni. Debrecen polgármestere beszédében elmondta, a leváltott felfogásnak egy utolsó fészke éppen Budapesten található, az úgynevezett „demszkyzmus” és „hagyóizmus” képében, melyek a bukott gyurcsányizmus ikertestvérei. „Látjuk, mekkora bajban a főváros, a politikai élet mindennapjai a Kék Fényben játszódnak, a fővárosi MSZP-sek közül többen ülnek börtönben, mint a városházán. Pedig a nemzeti együttműködés rendszerében kitüntetett szerep jut Magyarország legfontosabb településének” – hangsúlyozta Kósa. Szerinte a balliberális vezetés többet ártott Budapestnek, mint a török megszállás és a Vörös Hadsereg. „Ezért össze kell fognunk a fővárosiakkal, hogy ezt a torzszülöttet, a demszkyzmust végleg lezárjuk, és a múltba küldjük” – mondta.

--------------------------------------------------------------------------------

Falak helyett szilárd alapra van szükség

Nem mondhatok mást: nehéz lesz – ezt már a Kossuth téren összegyűlt tömegnek jelentette ki a következő időszakról Orbán Viktor. Szerinte „2002-ben nem voltunk elég okosak, 2006-ban nem voltunk elég erősek.” Most már azonban képesek rá, hogy a rossz rendszert megdöntsék, és újat alakítsanak helyette. Kijelentette: az új kormány feladata az ország talpra állítása, az elszegényedés, a munkanélküliség és a szélsőségesség, vagyis a szocialista örökség legyőzése. Az eddigi gyors sikerek senkit se tévesszenek meg, „nem babazsúrra készülünk” – hangoztatta a miniszterelnök. Az elmúlt nyolc évben falakat húztak az emberek közé, s ezeket most porig kell rombolni, helyükre emberi értékekből szilárd alapot kell állítani. Hangsúlyozta: az új kabinet azokért is felelős, akik egyáltalán nem vagy nem a Fidesz–KDNP-re szavaztak. Most az a feladat, hogy Magyarország újra erős és tekintélyes ország legyen – mondta, majd hozzáfűzte, aki „hatalmával visszaélve kárt okozott az országnak, nyerje el méltó büntetését”.

http://www.magyarhirlap.hu/belfold/tobb_millio_ember_vallan_allunk.html

Kacsoh Dániel

magyarhirlap.hu

Mondtam én, hogy az UD Zrt-vel van bajom?

De ha már kérded, nekem azzal van bajom, hogy folytatják az előző kormány politikáját miszerint hozzá nem értő embereket haveri alapon ültetnek székekbe.

Mi a bajod az UD Zrt-vel? Inkább az a ciki, hogy azok akik az UD zrt-t hamis vádakkal tönkretették, azok még mindig szabadlábon vannak...Az ciki.

http://index.hu/belfold/2010/06/04/az_ud_zrt._volt_vezetoje_lesz_a_katonai_elharitas_helyettes_fonoke/

At MDF szelleme kísért

Ez akkora PR cikk, hogy már csak az (x) hiányzik a végéről.

Nemzeti Együttműködés: „Mintha a Széchenyi-program új energiát kapna”

Politológusok az Orbán Viktor által benyújtott kormányprogramról

2010. május 22. 18:37

Bittner Levente - Udvardy Zoltán

Az MNO által megkérdezett politológusok egymástól függetlenül „szokatlannak” és az elmúlt húsz évben egyedülállónak nevezték, hogy az Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök által szombaton benyújtott kormányprogram megegyezik a választási programmal. Simon János szerint a választási program így továbbra is számon kérhető lesz a győztes párton. Kollégája, Boros Bánk Levente rámutatott: újdonságnak számít az elmúlt húsz év kormányprogramjaihoz képest a demokratikus normák kiemelése.

Az elmúlt húsz év alatt először fordul elő, hogy a győztes párt nem akasztotta szögre a programot, mint az előszobában a kabátot, hanem magával vitte a kormányba – fogalmazott Simon János politológus.

Azzal, hogy a választási programot kormányprogrammá emelte, a kormányzó erő továbbra is vállalja azt, amit a kampányban elmondott. Húsz éve először fordul elő, hogy ezt deklaratíve is megtegye az új kormány, hogy az ígéreteit ezáltal betartsa és megszolgálja a választók bizalmát. A választási program így továbbra is számon kérhető lesz a győztes párton. Eddig mindegyik párt kijelentette, hogy koalícióban kormányoz, s így módosítani kell ígéreteit a partnerre való tekintettel – emelte ki Simon a felelősség kérdését.

Az EU-támogatások 50 százalékát kapják meg a kis- és középvállalkosások

Kérdésünkre, hogy mihez kezd a program szerint az új kormány az előző kabinet által létrehozott „űrrel”, a gazdasági és morális kifosztottsággal, Simon rámutatott: most a társadalom döntő többsége állt egy párt mögé, s új társadalmi szerződés született. „A program lényege az összefogás, a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítése, nagyobb ívű program annál, mint hogy reflektáljon egy egyszerű kormányváltásra” – tette hozzá.

A program hívószavai közül Simon a „munka, otthon, család, egészség, rend” felsorolását emelte ki, és felhívta a figyelmet, hogy a 86 oldalas dokumentum szinte egyharmada a gazdaságról szól. A gazdaságon belül pedig „olyan alapdolgokról, melyhez eddig egyetlen kormány sem nyúlt bátran: az adórendszer egyszerűsítése, az adók csökkentése, a munkahelyteremtés, a szociális biztonság, az otthonteremtés és a fiatalok támogatása”.

A program választ ad arra a nyolcvanas években megfogalmazott igényre is, hogy a társadalmi tőkét kell emelni: a vállalkozások kooperációját regionálisan is ösztönzi hitelkedvezményekkel, adócsökkentésekkel és az EU-támogatások 50 százalékát fordítja a kis- és középvállalkosások támogatására.

A gazdaság területén a legnagyobb gondot eddig az jelentette, hogy nyolc éve annyi pénz érkezett Brüsszelből, mint eddig soha, ám az is igaz, hogy soha ilyen kevés pénzt nem kaptak a kis- és középvállalkozók, mint az elmúlt hét-nyolc évben – hangoztatta a politológus. Itt áttörés várható: mintha a Széchenyi-program új energiát kapna.

A szakképzés rendszerének újragondolása lényeges pontja a programnak: a vállalkozók szövetsége által korábban megfogalmazott probléma, hogy a képzés jelenlegi rendszere már árt a gazdaság fejlődésének, most választ kaphat – fűzte hozzá.

Rend lesz

Az adócsökkentés mellett lényeges a társadalmi rendcsinálás, ezt mintha az előző kormány tudatosan nem akarta volna megtenni. Gerjesztette a feszültséget, a bűnözés ellen csak verbálisan tettek, ám most mintha tettekbe is átmenne ez a szándék. Ez az egyik oka annak, hogy ez egy olyan program, „amiről még sokáig fogunk beszélni, hiszen a nemzeti ügyek minden területére kiterjed”.

Az MNO kérdésére válaszolva a politológus rámutatott: a programban az állam kiemelt szerepe nem úgy jelenik meg, hogy az osztogató szerepét akarja eljátszani, nem paternalista államról van szó: ez egy fontos kitétel az államszocialista és a mostani államfölfogás között. Olyan államról van szó, amely a polgárokkal egyeztetve, velük együttműködve, aktivizálva őket és az ő cselekvő részvételükkel akarják megoldani a problémát.

Ezért szól program a nemzeti egységről, az állam nem egyedül próbálja megoldani a problémákat – vélte Simon.

A cigányság széles rétegeihez már nem jutott el a támogatás

A program cigánykérdést érintő részeiről Simon elmondta: óriási deficitje volt a korábbi rendszernek, „hogy csak beszélt, beszélt” a problémáról. A cigány elitet „táplálta” médiafelülettel is, de a cigányság széles rétegeihez nem jutott el a támogatás, a segítség.

– Itt is radikális áttörést várok mind az oktatás, mind a munkahelyteremtés terén. Ez a program nemcsak az elitet érinti, hanem lemegy azokhoz is akikről szól: „segíts magadon, az állam is megsegít” – összegezte Simon a program filozófiáját.

Visszaállítják a kormány demokratikus működését

A benyújtott kormányprogram legnagyobb újdonsága, hogy szemben mondjuk 2006-tal, azt tartalmazza, foglalja össze, amit korábban ígértek a kormányra kerülők – emelte ki a kormányprogram kapcsán Boros Bánk Levente.

A politológus a szombaton benyújtott Nemzeti Együttműködés Programjáról az MNO-nak elmondta: nincs különbség a választási program és a kormányprogram között, s ez szokatlannak is nevezhető Magyarországon. Szemben mondjuk a Gyurcsány-kormány 2006-os megalakulásával, amikor köszönőviszonyban sem volt a kettő egymással – tette hozzá. A Nemzeti Együttműködés Programja jó összefoglalása annak, amit a Fidesztől korábban hallani lehetett.

Inkább a prioritásokat jeleníti meg a program, azt hogy milyen területeken, és azoknak milyen részterületein akar munkálkodni az új kormány – emelte ki Boros Bánk Levente az MNO kérdésére. Az irányokat határozza meg, a főbb csapásirányokat fekteti le a kormányprogram.

Boros Bánk szerint újdonság maga a cím is, az együttműködés kinyilvánítása. Kifejezi a program, hogy széles alapokra kívánják helyezni a kormányzást, valóban a 3/3-ot akarják képviselni, az ellenzék véleményének figyelembevételével – fogalmazott az elemző.

A politológus szerint fontos az ötödik fejezet, mely az Itt az idő, hogy visszaállítsuk a demokratikus normákat címet viseli. Az elemző hozzátette: a demokratikus normák kiemelése az elmúlt húsz év kormányprogramjaihoz képest újdonságnak számít. A Fidesz az őt ért vádakkal szemben („királyság, diktatúra") itt szögezi le, hogy demokratikus alapokon áll. Ráadásul visszaállítja a kormány demokratikus működését, ami 2006 óta nem volt evidencia – emlékeztetett Boros Bánk.

Az Új Szóban az állampolgárságról: http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2010/05/20/nem-ertunk-csak-rolunk (Nem értünk, csak rólunk)

"Igaz magyarként" viselkedtek tegnap esti a szocik. :-Q

Fidesz, Jobbik és még az LMP nagy része is tapsolt az esti vita során, amikor is a kettős állampolgárságról volt vita és a megadás mellett érveltek, addig a szocik jelentős része csak nézett bambán előre, taps részükről nem volt, az első sorban Csaba miniszter őstehetség volt a legfeltűnőbb ebben.

Nekem tetszik az előterjesztés, de mit keres ez így benne, hogy "Isten a történelem ura"? :)

http://fenteslent.blog.hu/2010/05/20/vesszen_trianon_7

"Fel kell tenni magunknak nagyon komolyan a következő kérdéseket: Mi vezetett Trianonhoz? Miért nem tudtuk kezelni? Milyen helyet képvisel a magyar történelemben? Most akkor végérvényesen szétszakadt a magyarság, vagy mégsem? Miért nem merünk erről nyíltan beszélni egymással és a szomszédos országokkal? Mit teszünk azért, hogy a kisebbségbe került magyarság megőrizze helyi kultúráját és összetartsa közösségeit? Még folytathatnám oldalakon keresztül. Most hivatalosan is lesz évente legalább egy nap, amikor ezekkel szembenézhetünk."

A nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná a Fidesz június 4-ét

2010. május 19. 14:23

MNO - KN

A nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét közös törvényjavaslatában a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt.

A parlament honlapján olvasható, szerdán benyújtott, A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő előterjesztés szerint az Országgyűlés kinyilvánítaná, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására – olvasható az indítványban.

A javaslat kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések – kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének – a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló – szabadsága s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.

Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.

Az előterjesztés szerint az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4-e, a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.

A javaslat indoklásában az olvasható, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.

Utalnak arra, hogy Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A törvény a békediktátum aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépne hatályba.

Mozaik 200 fős lesz a parlament

Alkotmányt módosítottak

2010. május 20. 11:52

MNO - KN

Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot az MTI összesítése szerint. A parlament elfogadta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot is.

A kétharmados többséggel elfogadható előterjesztésről a Fidesz-frakció név szerinti szavazást kért.

A fideszes Navracsics Tibor és Répássy Róbert, valamint a KDNP-s Rétvári Bence által kezdeményezett alkotmánymódosítás a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. Az új alkotmány nevesíti a miniszterelnök-helyettes intézményét.

Az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot is elfogadták

A parlament elfogadta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot csütörtökön.

A jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget. Csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótol a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával.

A javaslat kétharmados többséget igénylő részét 307 igen, 51 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusok 308 igent, 49 nem voksot és egy tartózkodást kaptak. Az Országgyűlés kéri a törvény sürgős kihirdetését az államfőtől.

(MTI)

"Ezt majd a folyosón megbeszéljük."

Ez tetszett. :D