Akikről mostanában cikket olvastam tőle, akik mint kommunista vezetők gyermekei voltak, akikről nagyon sokszor tisztelettel ír, műveiket is méltatja, csak azt nem akarja elhallgatni, hogy ezek az emberek azért kerültek könnyebben piedesztálra, mert eleve helyzetbe hozták őket, róluk szólt a média, támogatták őket és mondjuk nem egy irodában kellett robotolniuk napi 8 órát és egy panellakásban küzdeni a megélhetésért...
Geszti Péter, Kepes András, Popper Péter, Janikovszky Éva, Göncz Árpád, Krasznahorkai , Koncz Zsuzsa, Vitray Tamás, Moldova György, Bródy János, Zorán, Dés László, Gyárfás Tamás, Juszt László, Rózsa György, Hofi és még sokan mások az amúgy ismert korábbi kommunista származású vezetők...
Ő nem teszi hozzá, mert nem akar gondolom politikai céltáblává válni és nem akarja ellehetetleníteni azt, hogy írásait "komolyan vegyék" vagy hogy egyáltalán megjelenhessenek, de azért ha csak a fenti névsort nézzük, akkor meglehetősen feltűnő a zsidó származású emberek dominanciája a kommunista /baloldali blokkban gyakorlatilag a XX század eleje óta.
És ezért is teljesít Magyarország az elmúlt 130 évben ilyen rosszul, mert a hazai baloldal, ellentétben a csehekkel, románokkal, lengyelekkel, akik elsődlegesen az adott nemzet tagjának vallották magukat és másodlagosan baloldalinak, addig a hazai baloldal saját magyarságát legtöbbször nem tartja sokra. Egy állomásnak az életében, aztán ha máshol jobb, akkor továbbmennek. Vagy mint a Tanácsköztársaság alatt az elvük, hogy mindegy is mekkora Magyarország, csak az ő kezükben legyen egy adott területnek a hatalma. Meg is lett ennek az eredménye Trianon képében.