Külön egyeztetnek a kohézió barátainak nevezett, 15 uniós tagállamot tömörítő csoport vezetői csütörtökön Brüsszelben, az Európai Unió tanácsának épületében, mielőtt hivatalosan is kezdetét veszi a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló uniós csúcstalálkozó.

Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A kormányfő a csúcstalálkozó helyszínére érkezve nem óhajtott részletesen nyilatkozni, magyar újságíróknak mindössze annyit mondott: még nem történt semmi.

A "kohézió barátai" azt szeretnék elérni, hogy minél nagyobb támogatás jusson az unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására. A novemberi csúcsra készített tervezett 320 milliárd eurót irányzott elő erre a célra a 27, illetve Horvátország csatlakozásával 28 tagúra bővülő Európai Unió számára hét évre, ami a jelenlegi időszakra jutó összegnél, és a bizottság által eredetileg javasolt összegnél is kevesebb.

Kora délután derült ki, hogy az eredetileg délután három órára kitűzött kezdési időpont előreláthatólag két és fél órát csúszik, amit azzal indokoltak, hogy nem készült el időben a keretköltségvetésre vonatkozó javaslat. Uniós források elmondták: a Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke által bemutatott legújabb javaslat a novemberi dokumentumhoz képest a 2014 és 2020 közötti időszakban összesen mintegy 15 milliárd euróval csökkenti a kötelezettségvállalások és 30 milliárd euróval a kifizetések szintjét.

A novemberi dokumentum szerint a 2014 és 2020 közötti uniós keretköltségvetés az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,01 százalékát tette volna ki nagyjából 971,9 milliárd eurós kötelezettségvállalási szinttel, a tényleges kifizetések mértékét pedig 942 milliárd euróban határozta volna meg.

Nevük elhallgatását kérő uniós források elmondták: amint elkészül Herman Van Rompuy javaslata, először a tagállamok szakértői és diplomatái kapják kézhez. Ők kiszámolják, hogy az mit jelent országuk számára, majd tájékoztatják állam- vagy kormányfőjüket. Az állami vezetők ezt követően állnak neki a politikai megállapodás részleteinek kidolgozásának.

A forrás szerint Herman Van Rompuy azt szeretné, ha minél hamarabb sikerülne megállapodni a főösszegről, és aztán kezdődne meg az alkudozás a fejezetek közötti elosztásról.

Őry Csaba és Kósa Ádám szerint a 2013-as foglalkoztatási iránymutatásokról elfogadott határozattal az Európai Parlament (EP) egyértelmű üzenetet küldött a tagállamok kormányainak: a továbbiakban is mindent meg kell tenniük az EU2020-as stratégia végrehajtása érdekében, különös tekintettel a foglalkoztatás növelésére és a gazdasági növekedés élénkítésére - tudatta szerdai közleményében a két fideszes EP-képviselő.

Őry Csaba és Kósa Ádám közös közleményében ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy uniós szinten még mindig kevés figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekre.

A ma elfogadott foglalkoztatáspolitikai állásfoglalás lényegében az eredeti, 2010-es foglalkoztatási iránymutatások jóváhagyását jelenti - ismerteti közleményében Őry, aki az EP foglalkoztatási és szociális bizottságának néppárti koordinátora, és Kósa, aki pedig a dosszié néppárti felelőse.

"A néppárti frakció prioritásai az elmúlt két év során nem sokat változtak ezen a szakterületen: továbbra is támogatni kell a kis és közepes vállalkozásokat és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megfelelő oktatásra és képzésre. Továbbá, mivel a gazdasági válság a mai napig érezteti hatását, komoly erőfeszítéseket kell tenni a szegénység és munkanélküliség - különösen a fiatalok munkanélkülisége - elleni küzdelemben. A fiatalkorú munkanélküliség kezelése érdekében az Európai Bizottság által javasolt ifjúsági garancia részben jó megoldást jelenthet, de az eszköz finanszírozása még nem tisztázott" - hangsúlyozta Őry Csaba fideszes EP-képviselő.

"Annak érdekében, hogy elérhessük foglalkoztatási célokat, a kohéziós politika megfelelő finanszírozását az új, többéves pénzügyi keret során is fenn kell tartani. A kohéziós források nagymértékben hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, valamint a kevésbé fejlett régiók integrációjához, éppen ezért ezen a területen nagy veszélyt jelentene a források megvágása" - tette hozzá Őry.

Kósa Ádám kiemelte: a válság hatásaként Európa most szembesül az aktív dolgozók számának eddig soha nem látott mértékű drasztikus csökkenésével. Ez azt jelenti, hogy évente a foglalkoztatottság legalább 1%-os növekedésére van szükség ahhoz, teljesülhessen az a cél, amely szerint 2020-ra 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatás szintjét az Európai Unióban.

"Az európai munkanélküliek jelenlegi száma megdöbbentő: 26 millió fő. Ugyanakkor a következő években az alulképzettek és fogyatékkal élő emberek számára jelenleg elérhető mintegy 12 millió munkahely fog megszűnni Európában. Ez a mintegy 80 millió főnyi fogyatékkal élő európai ugyanakkor hétszer kisebb eséllyel szerez munkát. Ezért itt az idő az Európai Szociális Alap jelentőségének újragondolására: az alap felhasználásának hatékonyságának erősítése mellett a fogyatékkal élő és fiatal munkanélküliek érdekeit is szem előtt kel tartani" - hangsúlyozta Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő.