Brutális drágulás jöhet a fontos nyersanyagoknál
Super squeeze a nyersanyagpiacon
A globális nyersanyagpiacoknál a zöld átállás okán növő keresletnek, az ellátási zavaroknak és a beruházások hiányának köszönhetően úgynevezett "super squeeze"-t lehet megfigyelni a HSBC szakemberi szerint - ez a magyarra nehezen lefordítható kifejezés arra a jelenségre utal, amikor
valamilyen körülmény miatt egyik pillanatról a másikra, ugrásszerűen megnő egy adott terméknek vagy termékcsoportnak az ára,
jelen esetben az ok a kereslet-kínálati rés kitágulásában keresendő. Elsősorban inkább a szűkös kínálat jelentheti a korlátot a legtöbb kritikus nyersanyag esetében Paul Bloxham vezető közgazdász szerint - ennek a szűkösségnek a hátterében többek között
- a geopolitikai bizonytalanságok,
- az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás
- és a zöld energiára való átállásba történő beruházások hiánya állnak.
A geopolitikai kockázatok közé tartozik az Izrael és a Hamász között zajló gázai konfliktus és az ukrajnai háború, amelyek akadályozzák a globális kereskedelmet, amint azt a Vörös-tengeren nemrégiben történt húszi támadások okozta hajózási zavarok is mutatják. Ezzel párhuzamosan az éghajlatváltozás is komoly kihívás elé állítja a globális ellátási láncokat és az árukínálatot, különösen a mezőgazdaság területén - elég a tavaly tomboló El Nino jelenségre gondolni, ami jelentős árfelhajtó hatással bírt a kávé, a cukor és a kakaó esetében. Eközben egyre hangsúlyosabbak a zöld átállási törekvések is, miután a közelmúltban tartott COP28 klímacsúcson több mint 60 ország támogatta azt a tervet, hogy 2030-ig megháromszorozzák a globális megújuló energiakapacitást - ennek hatására vélhetően jelentősen megnőhet a kereslet olyan, az energetikai átállásban nélkülözhetetlen nyersanyagpiaci termékek iránt, mint például az urán, a réz vagy a nikkel.
A fentieket figyelembe véve Paul Bloxham szerint a jelentős és meredek árfolyamemelkedést hozó
nyersanyagpiaci super squeeze mélyebb lehet és sokáig elhúzódhat,
ha a geopolitikai környezet, az éghajlatváltozással vagy az energiaátalakítással kapcsolatos ellátási zavarok a vártnál nagyobb mértékűek lesznek.
A kritikus nyersanyagoknál várt, kiszélesedő kereslet-kínálati rés tehát jelentős árfolyammozgásokat vetít előre, amiből (időben lépve) befektetőként akár profitálhat is az ember, ha például a vonatkozó nyersanyagpiacon tevékenykedő bányatársaság részvényébe fektet. De melyik nyersanyagoknál indult már be az áremelkedés, és hol lehet még számítani nagy ralira? A következő alfejezetekben ezt nézzük meg közelebbről.
Az urán már kilőtt
Egyes nyersanyagok esetében már el is indult a brutális rali: nagyon úgy tűnik, hogy a tavalyi markáns emelkedést követően
valósággal begyújtották a rakétákat az uránpiacon,
közel 20 éve nem látott szinteket ostromol a sugárzó érc árupiaci jegyzése, miközben szárnyalnak az uránbányász vállalatok részvényei is.
Ole Hansen, a Saxo Bank árupiaci stratégiáért felelős vezetője azzal magyarázza az elmúlt időszak elképesztő árfolyammozgását, hogy óriási spekulatív befektetési roham zajlik az uránpiacon, miközben a fizikai készleteket birtokló befektetési alapok (ETF-ek) továbbra is felvásárolják a készletek jelentős részét, ezzel tovább növelve a szűkösséget egy olyan piacon, ahol az elkövetkező évek növekvő keresleti kilátása, valamint a közműszolgáltatók várható vásárlásai miatt amúgyis jóval magasabb a kereslet, mint a kínálat.
Az atomreaktorok üzemanyagellátásához létfontosságú urán árupiaci jegyzése nemrég átlépte a lélektanilag fontos 100 dolláros fontonkénti szintet, jelenleg közel 110 dollár/fonton áll a jegyzés - ilyen magas uránárat utoljára 2007-ben láthattunk.
