Nem a magyar térfélen pattog a labda:
Mindég kiborulok, amikor ilyeneket olvasok:
https://telex.hu/gazdasag/2022/07/23/hermina-cente...
Jogállamban ilyen nem szabadna, hogy megtörténhessen.
szép kis kuckó :)
Ingatlanpiaci szakértők szerint a háromszintes Renay-kastélyra legalább
kétmillió eurót (körülbelül 790 millió forintot) kellene rákölteni, hogy
visszakapja egykori szépségét
Kedden délután dönt ismét az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa. A Portfolio által megkérdezett elemzők megosztottak a jelenleg 5,9%-on álló alapkamatot illetően: hárman újabb 50 bázispontos emelésre számítanak, hárman pedig úgy gondolják, hogy óvatosságból visszatérhet az MNB a nagyobb emeléshez. Az irányadónak számító, jelenleg 7,25%-on álló egyhetes betéti kamattal kapcsolatban egységesek a várakozások: újabb 30 bázisponttal emelheti meg csütörtökön a jegybank.
A változó kamatozású jelzáloghitelek kamatát és törlesztőrészletét a bankközi kamatok (BUBOR) határozzák meg, ezek pedig azt mutatják, hogy a piac további kamatemeléseket áraz az MNB jelzéseinek megfelelően. Az elmúlt egy évben
vagyis több mint egy évtizedes csúcsra emelkedett mára, és a szigorítási várakozások alapján további emelkedés várható.
Ez elvileg a törlesztőrészlet emelkedését jelentené a hitelek egy része esetében, de nem azonos mértékben. A 2009. évi CLXII. törvény kimondja, hogy a változó kamatozású jelzáloghitelek referencia-kamatlábának értékét a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz kell igazítani. A kedden délelőtt 11 órakor közzétett BUBOR-adatok tehát azért érdekesek, mert ezek határozzák meg a következő havi törlesztőrészletet azoknál a változó kamatozású jelzáloghiteleknél, amelyeknek júliusra esik a fordulónapjuk.
Pontosabban csak határoznák meg, január 1-je óta ugyanis a kormány által bevezetett kamatstop gátat vet a kamatok és a törlesztőrészlet emelkedésének e jelzáloghitelek esetében. Éppen ezért nem a 7,8% és 8,6% közötti aktuális BUBOR, hanem a tavaly október 27-én érvényes, valamivel 2% feletti BUBOR határozza meg a törlesztőrészletek alakulását. Akiknek október 27-e és január 1-je közé esett a fordulónapjuk, azoknak már január 1-jétől, akiknek pedig csak idén esedékes, azoknak az aktuális fordulónaptól számítva. Most már ott tartunk, hogy
az elmúlt egy év kamatemelkedésének mindössze 15%-a érvényesült a törlesztőrészletekben.
Ahogy jeleztük, a kamat egységnyi emelkedése nem ugyanolyan mértékben hat a különböző hitelekre. Ahogy fenti ábránkon látható, minél hosszabb a hitel hátralévő futamideje, annál nagyobb a törlesztőrészlet kamatérzékenysége. Míg egy 5 éves hátralévő futamidejű jelzáloghitelnek ?mindössze? 17%-kal nőtt volna meg az elméleti törlesztőrészlete (amennyiben a fordulónap pont ezen időszakokra esik), egy 25 éves hátralévő futamidejű hitel esetében ugyanez az emelkedés mintegy 80%. Az MNB adatai szerint
az érintett jelzáloghitelek átlagos (pontosabban medián) hátralévő futamideje 7 év körül van, ezek esetében nagyjából 24%-os lenne az éves emelkedés, ebből alig 3%-ot engedett érvényesülni a kamatstop.
.
Nemrég megkérdeztük az MNB-t, hogy is néznek ki a kamatstopban és a közeli átárazódásban érintett jelzáloghitelek számai, vagyis hány hitelszerződést érintenek a kamatstop hiányában az emelkedő kamatkörnyezetből származó kockázat. A legutóbbi adatok szerint
Elmondható tehát, hogy e kritikus kétéves időszak alatt összesen mintegy 492 ezer jelzáloghitelszerződés vált kamatperiódust, közülük 330 ezerre terjed ki a meglévő kamatstop.
Az MNB a részletesebb megoszlás alapján is kiszámolta, hogy egy 5 százalékpontos kamatemelkedés hogyan érinti a kamatstopos ügyfelek tömegeit. Ez alapján a kamatstopos jelzáloghitelek nagyjából egynegyedét, 83 ezer szerződést sújtana havi 15 ezer forintnál ÉS 15%-nál nagyobb törlesztőrészlet-emelkedés, ezen belül 24 ezer szerződés esetében lenne 30 ezer forintnál ÉS 30%-nál is nagyobb az emelkedés.
Mivel azonban a kamatemelkedés most már egyértelműen meghaladja az 5 százalékpontot, a kamatstop hiányában ennél már jóval nagyobb adósságszolgálati sokk érné a háztartásokat.
A kormány nemrég meghosszabbított a kamatstop intézkedést december 31-éig, azonban a rövid távon átárazódó fix kamatozású (legalább 3 éves kamatperiódusú) jelzáloghitelekre továbbra sem terjesztette ki. Az MNB fenti adatai alapján így továbbra is csaknem 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitel-állományt érint a kamatstop. Teljes és átárazódás esetén a jelenlegi kamatkörnyezet mellett
a bankok kamatbevétele mintegy évi 90, vagyis havi mintegy 7,5 milliárd forinttal lenne magasabb a kamatstop nélkül.
Hosszú távon tehát a jelenlegi kamatkörnyezet mellett évi mintegy 90 milliárd forintjába kerülne a kamatstop fenntartása a bankrendszernek, ugyanakkor mivel a kamatok további emelkedése várható ? az MNB-t e téren éppen hogy bátrabbá teszi a kamatstop megléte -, ez most már inkább egy alsó becslésnek tekinthető.
Mivel a magasabb kamatkörnyezet jó darabig velünk maradhat, a kamatstop kivezetése egyre fájdalmasabbnak ígérkezik. Több kivezetési javaslat is felmerült, de rövid távon (2022 végéig) egyiket sem fogadta meg a kormány:
1millió körüli nm árak,
20-30év megtérülés
5% körüli kamatok + 3-4 évenként felújítás
nem a legjobb befektetés az ingatlan kiadásra.
A mostani árak mellett már nincs benne a kamaton felüli értéknövekedés..sőőt a csökkenés réme fenyeget.
plusz még jön a válság.
leng az inga 20-40% árcsökkenés is előfordulhat.
Aki be akart fektetni ingatlanba az már befektetett. Sokan kezdenek kiszállni.
Még mindig hatalmas építkezések vannak, állati szar helyeken is, minden lyukat beépítenek.
A fizetőképes kereslet csökkenése a túlkínálat a romló megtérülési mutatók nem az ingatlan irányába mennek.
Sima pénzügyi műveletekkel többet és likvidebben lehet keresni az ingatlannál.
Az ingatlannak helye van a portfólióban de nem ezen az áron.
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220607/a-foldb...
"Összeült a budapesti építészszakma, hogy konstruktív szakmai és társadalmi vitát indítson a fővárost egyre inkább ellepő új építésű lakóparkok megítéléséről. A belső látványtervek és a négyzetméterárak alapján igazi luxusra számítanak az emberek, azonban kívülről sokak szerint a panelek sivárságát adják vissza, valamint várostervezés szempontjából is sok probléma van velük.
Vitaindító jellegű kerekasztal beszélgetést tartott a budapesti építészszakma több neves képviselője a fővárosi önkormányzat és a Budapesti Építész Kamara szervezésében, melynek házigazdája Erő Zoltán, Budapest főépítésze volt. A múlthét szerdán megrendezett, "A dolog neve" című eseményen a szakmabeliek a várost egyre inkább ellepő modern lakóparkok, városnegyedek problémáiról beszélgettek.
A beszélgetés célja az volt, hogy párbeszéd induljon ezekről az ingatlanfejlesztésekről, az újonnan létrejövő és átalakuló városnegyedről, illetve hogy elősegítse Budapest átalakulásának közösségi oldalról való megközelítését.
A beszélgetés egyik fő üzenete szerint a modern városfejlesztéseket túlságosan is csak a piaci megfontolások mozgatják. "Egy város élhetőségét nem a beépítési mutatók és a kvótazöldfelületek adják, hanem az, ha az életterünknek nem kell véget érnie a lakásunknál. Ez pedig aligha valósulhat meg olyan tereken, ahol a boltok polcaihoz, vagy Excel-táblázatokhoz hasonlóan, egyfajta adatként és profitforrásként pakolják össze és kezelik az embereket" – vélekedett például Martinkó József, építész-kritikus.
Ebbe beletartozik az is, hogy a modern lakóparkok az épületek közötti és a blokkot körülvevő közterületekre kevés figyelmet fordítanak, a fejlesztők nem töltik meg azokat igazi funkciókkal, szolgáltatásokkal (eközben a lakótelepek környékén, vagy bennük iskola és vagy óvoda is található).
A MAI TÁRSASHÁZAK SEMMILYEN ÉRTELMEZHETŐ SZINKRONBAN NINCSENEK AZ ŐKET KÖRÜLVEVŐ VILÁGGAL.
Az épületek közötti közterületek mérete és az abból fakadó probléma egyébként már a paneleknél is megvolt, hiszen a lakótelepeken is olyan kicsiny tér van a házak között, hogy annak normális funkciót már nem lehetett adni. "Ezeken a köztes tereken minden mindenkié, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy senkihez sem tartoznak” - mondta Winkler Márk, az Építészfórum újságírója.
A társasházak ugyanabba a modern gondolatba buknak bele, mint egykor a panelok: az ember nemcsak "dolgozik és lakik”, hanem szüksége van egy élettérre. "A lakótelepeken elveszett a sokszínűség, ezt pedig az egy ütemben, monolitikusan felépített társasházak egy az egyben átvették" - vélte Csapó Balázs, építész. A közösségépítő szellemüket azonban a mai lakóparkok nem hozták át, elsősorban a már fent említett hiányos közösségi szolgáltatások miatt.
Mindez ugyanakkor nem varrható egy az egyben a profitvezérelt fejlesztők nyakába, hiszen itthon a (nyugathoz képest) hiányos szabályozási környezet ad teret ennek.
MAGYARORSZÁGON TÖBB SZABÁLYOZÁS IS HIÁNYZIK, AMIK AMÚGY SEGÍTENÉK A LAKÓPARKOKAT, HOGY JOBBAN BELESIMULJANAK A KÖRNYEZETÜKBE.
Itthon például nincs kvóta arra, hogy egy új lakásprojektben mennyi szociális, vagy elérhető árú lakást kell építeni (elősegítve egyfajta vagyoni szegregációt), illetve a beruházónak a fejlesztési terület környezetét - a köztereket, középületeket - sem kötelező fejlesztenie (ellentétben a nyugati gyakorlattal).
Ezeken felül maguk az emberek, a lakásvásárlók is sárosak a jelenség kialakulásában. A magyar társadalomban egyelőre nincs meg a tudatosság, hogy felismerje a lakókörnyezet fontosságát – legfeljebb utólag. Csapó Balázs szerint itthon még nem értette meg egymást a lakosság és a piac a kapitalista modellben, és el fog jönni az a pont, ahol közös víziója lesz mindkét szereplőnek."
ha tudtok olyan siteot, ahol érdemes nézelődni, ne fogjátok vissza magatokat :)
na jha, nemsokára balaton elesik, szaki azt mondja 20év https://balaton.hu/veszelyben-a-balaton-lehet-hogy...
nagyon gondolkodom, hogy az egyik ingatlant eladom és valamit veszek az árából horvát, vagy olasz, vagy spanyol, vagy ciprus, vagy málta, vagy görög tengerparton... ezt még le kell szűkítenem,de az biztos, hogy tengerpart környékén...
Valószínűleg biztos.
Arról nem is beszélve, hogy a Balaton a globális felmelegedés miatt ki fog száradni max 50 -100 év alatt szerintem.
Viszont a kiszáradás előtt se lesz már nagy élmény a mocsaras lápos területen fürdőzgetni - ráadásul a parttól jópárszáz métert kell majd menni a nyaralóig.
Görögországon már évek óta gondolkozom. Nem rossz hely az, de azt nem gondoltam volna, hogy a horvátok is balatoni árakon vannak!
külföld vagy balaton?
ha bevállalós az ember, akkor külföld... ilyen árazás mellet külföld simán üti a balatont...
nettóról beszélek. Multiknál vagy hiányszakmákban dolgoznak fiatalok ennyiket keresnek. Széles palettán vannak rokonaim, az építőipartól műszerész és mérnökök, diplomás munkavállalók, informatikusok.
Németeknél mennyit tesznek félre?
Nem a teljes vételárat kell megspórolni ezért van a jelzálog hitel vagy ha nincs akkor marad a sima bérlés.
Egy karriert egy életet fel kell építeni. Sokaknak csak a pofájuk jár, majd ők megmutatják, aztán nem jön össze persze a kormányra mutogatnak. Mondtam nekik kicsi lett a világ, oda mész ahova akarsz.
Én mit nem adtam volna ezekért a lehetőségekért.
Azért huszonévesen ne akarjanak már mindent, autó magas életszínvonal utazás..
Neked ez megvolt? Nekem úgy volt meg, hogy volt 3-4 helyről pénzkeresetem.
Ha normális világ lett volna akkor vannak a szülők és a nagyszülők. születik a gyerek, tanul és szexel piázik. utazgat keményen, szülei finanszírozzák 30éves korig akkor elhelyezkedik jól keres és családot alapít. Bérlakásban laknak, spórolnak és elfogadható életet élnek. Akkor a nagyszülők feldobják a pacskert, és a gyerekek kapják a lakást és a javakat.
Ha mindenki tartja a 30-30-30 évet akkor a nagypapa 90 évet élhet boldogan és az unokája még normális életkorban alaphelyzetbe kerül.. ugyanez a lány oldalán is, akkor van egy + lakás amit eladhatnak vagy kiadhatnak..
Mivel mindenki értelmes mindenki hozzátesz a vagyonhoz így folyamatos az életszínvonal emelkedés..
fiatal pár... Már itt kezdődnek a nehézségek, mert manapság már sok fiatal nem is párban él, vagy nem élnek együtt.
Havi nettó 300 az 450 bruttó.
Az azért még nem sok fiatal munkavállalónak van meg... Közalkalmazottakról nem is beszélve.
És ha meg azt is mondjuk, hogy két embernek 600 és az egyik közalkalmazott, akkor 400 -450 nettó meg végképp nem adatik meg egy átlag fiatal alkalmazottnak.
És ha meg is van 600 nettó. Abból ahogy mondod 300 a rezsi+ lakás. Mellette azért vannak kaja+ ruházati + kulturális-szórakozási költségek, hiszen fiatalok , élniük , tapasztalniuk kell. Plusz lehet még akár kutyájuk, akár előre nem látható hirtelen kiadásaik, ne adj isten autójuk, amit fent kell tartani.
Ez két emberre számítva havi szinten 300e ft-ból azért elég szűkösen van meg szerintem. De tegyük fel , hogy nagyon spórolnak és félre tudnak tenni ketten együtt havi 50-et vagy max max max 100-at, de az már elég aszkéta életmód manapság.
Akkor évente tudnak kb. 1-1,5 m2 lakást összegyűjteni ketten együtt összesen.
Az azért nagyon kemény, mert 15-20 év után lehetne (növekvő tapasztalat miatt emelkedő béreket feltételezve) egy max 40-60m2 lakásuk!
Ez azt jelenti hogy leggyorsabban 35 éves korban érik el azt, hogy egy max 1 gyereket el tudjanak vállalni. És akkor ott meg is áll a folyamat, mert a gyereket utána el kell tartani, fejleszteni etetni , öltöztetni kell, azaz a havi 100-as megtakarítás ugrik is.
És 40 m2 lakás az inkább 1 , mint 2 de főleg nem 3 embernek való!
Teljesen esélytelen, hacsak nem tudnak a szülők besegíteni, vagy nem egy 30-35 éves pasival jön össze a pályakezdő nő.