Danske Bank modell

Nyitottsága miatt a magyar gazdaságot fenyegeti a legnagyobb veszély egy esetleges kereskedelmi háború esetén - derül ki a Danske Bank modelljéből. Ez komoly kockázat lehet rövid távon hazánk számára, hosszabb időtávon viszont más strukturális problémáink vannak az elemzők szerint, mint például a népesség elöregedése vagy a közepes fejlettségű országok csapdája.

Bajban lehetünk, ha Trumpék tovább csatáznak

A régió kilátásairól közölt egy friss elemzést a napokban a Danske Bank, amiben számunkra az a modell a legérdekesebb, mely az egyes gazdaságok kitettségét vizsgálja egy kereskedelmi háborúnak. A bank szakemberei egytől ötig határoztak meg egy sérülékenységi pontszámot, ahol az ötös a legsérülékenyebb, az egyes pedig a legkevésbé az. Ezen a listán Magyarország az első helyre került 4,2-es értékkel:

Látható, hogy a régiós versenytársak közül a csehek az ötödik helyre kerültek, a lengyelek viszont csak a középmezőnyben szerepelnek. Természetesen egy ilyen lista önmagában keveset ér, a lényeg a részletekben rejlik, vagyis abban, hogy milyen mutatók alapján sorolták a magyar gazdaságot a legveszélyeztetettebbnek. A Danske szakemberei két nagy csoportban (Kínához és a nyersanyagokhoz kapcsolódó kockázatok és a kereskedelem nyitottsága miatti kockázatok) összesen hat mutatót vizsgáltak:

• Az egyes országok devizái milyen együttmozgást mutatnak a CRB fémindexével, vagyis mekkora begyűrűző hatása lehet az esetleges kereskedelmi háború miatt begyűrűző zuhanásnak az ipari fémek piacán.
• A Kína felé irányuló nettó exportot a GDP arányában.
• A teljes kereskedelmet Kínával.
• A teljes külkereskedelmet a nemzeti össztermékhez viszonyítva.
• A szállítmányozás súlyát a GDP-hez mérten
• Az ország súlyát a világ teljes GDP-jéhez viszonyítva.

Magyarország a negyedik és a hatodik mutatóban kapott "piros", vagyis veszélyes minősítést. A külkereskedelem nálunk a GDP több mint 170 százaléka, ami messze a legmagasabb a vizsgált országok között. De ez nem újdonság, hiszen eddig is tudtuk, hogy a magyar gazdaság nyitott, a külkereskedelmen keresztül erősen kitett a globális folyamatoknak. A másik mutató, ami veszélyt jelez az a gazdaság mérete, Magyarország a világ GDP-jének mindössze 0,2 százalékát adja, így esetleges külső sokkokat nehezen viselünk el. A többi vizsgált mutatóban közepesen vagy egyáltalán nem sérülékeny Magyarország.

Vagyis a magyar gazdaságról csak azt tudtuk meg, ami eddig is világos volt: kicsi és nyitott gazdaságként erősen kitett a külső környezetnek, ahogy a világgazdaság fellendüléséből profitál, úgy az esetleges visszaesést is jobban megérzi. Ugyanakkor érdekes látni a Danske Bank összesítésében, hogy a két fontos sérülékenységi mutatóban a legrosszabb a helyzetünk egy esetleges globális lassulás veszélye idején.

A véleményével egyébként nincs egyedül a Danske, korábban is voltak olyan elemzői hangok, hogy egy esetleges komolyabb kereskedelmi konfliktus esetén komoly félnivalónk van. Csütörtökön a Nordea is kiadott egy friss elemzést a feltörekvő piacokról, ahol kiemelték, hogy a cseh korona, a forint, a mexikói peso, a szingapúri dollár és a vietnámi dong a legsérülékenyebbek egy kereskedelmi háború esetén a jelentős exportkitettség miatt.

Nemrég egyébként átfogó cikket írtunk arról, hogy az elmúlt tíz évben a válság óta mennyivel csökkent Magyarország sérülékenysége. A két állítás nem oltja ki egymást, ugyanis hiába esett vissza a sérülékenységünk, az csak arra volt elég, hogy a közepes kategóriába kerüljünk ebben a mutatóban.

2018.10.01 05:42 Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás

Ha megússzuk, akkor sem dőlhetünk hátra

A már említett Danske-elemzésben a régióval kapcsolatban kiemelik, hogy a vizsgált három ország (Magyarország, Lengyelország és Csehország) egyaránt gyorsan növekedett az utóbbi években, ez jövőre lassulhat, de továbbra is a potenciális felett lehet a bővülési ütem. A növekedésnek köszönhetően egyre akkutabbá vált a munkaerőhiány különösen Magyarországon, ami bérnyomáshoz vezetett.

A szakemberek szerint mindhárom régiós ország fenntarthatja 3 százalék feletti növekedését egészen 2020-ig. A munkaerőhiánnyal párhuzamosan ugyanakkor a munkaerő költsége is emelkedett az utóbbi időszakban, ebben a mutatóban Lengyelország lefelé lóg ki a régióból. Ennek oka pedig a termelékenység növekedése, ami számunkra kifejezetten rossz hír, hiszen szinte mindenhol jelentősen nőtt a munkaerő termelékenysége 2010 óta, csak nálunk tapasztalható stagnálás.

A másik ilyen strukturális kockázat a népesség elöregedése, ami szintén mindhárom régiós országra jellemző. A lakosság száma csak a cseheknél növekszik minimálisan, de az elöregedéssel járó kockázatok ott is jelentősek. Erre válasz vagy az lehetne, amit a magyar kormány szorgalmaz, hogy növekedjen a termékenységi ráta, vagy pedig külső munkaerőt kell bevonni a folyamat megállításához.

Még egy kockázati tényezőt azonosítottak az elemzők: egyik ország kormányának sem felhőtlen a viszonya az Európai Unió vezetésével, így a régió és az EU jövőbeli kapcsolatai is kulcsfontosságúak lesznek. Jelenleg elsősorban a menekültkérdés és a határvédelem területén vannak vitás kérdések, de egyre hangosabbak azok a hangok is Közép-Európában, hogy Brüsszel túlságosan beavatkozik a tagállamok életébe. Az elemzők kiemelik, hogy már Lengyelország mellett Magyarországgal szemben kis zajlik az eljárás a jogállamiság megsértése miatt, de valószínűtlen, hogy bármilyen szankcióval sújtanák őket, mivel támogatják egymást, leszavazzák az esetleges lépéseket. A szakemberek szerint az EU jövőjével kapcsolatos viták során reális kockázattá válhat, hogy a régió országai még messzebb sodródnak a német-francia centrumtól.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/kezdhetunk-felni...