Hozzászólás

Hét magyarországnyi nő oldaná meg Ázsia legaggasztóbb problémáját

Több kelet-európai országban, köztük Ukrajnában és Oroszországban a férfihiány veszélyére figyelmeztetnek a demográfusok, míg a Föld legnépesebb országaiban, Kínában és Indiában épp a férfiak túlsúlya jelent problémát. A két ázsiai országban összesen 70 millióval több férfi él, mint nő, így egyre aktuálisabbá válik a kérdés, hogy mi vár egy olyan társadalomra, amiben súlyos nőhiány uralkodik. Amellett, hogy ádáz harc dúl a feleségért, virágzásnak indult a "feleségturizmus", emelkedik az erőszakos bőncselekmények száma, megugrottak az ingatlanárak, a háztartások fogyasztása pedig visszaesett. De miért hiányzik ennyi nő ebben a régióban, és mit lehet tenni azért, hogy változzon a helyzet?

Hová tűnt sok millió nő?

Természetes körülmények között valamivel több férfi születik, mint nő, mivel azonban a nők általában tovább élnek, kiegyenlítődik a nemek aránya. Legalábbis ez az elmélet, de a gyakorlatban különböző kulturális hatások és/vagy népességpolitikai intézkedések megzavarhatják a fenti demográfiai törvényszerűségeket és hosszú időre felboríthatják az egyensúlyt. Pontosan ez történt Indiában és Kínában, ahol összesen 70 millióval több férfi él, mint nő. Mindkét esetben elsősorban kulturális oka van a jelentős férfitöbbség kialakulásának, hiszen mindkét társadalomban évezredes hagyomány a férfi utódok előnyben részesítése.

Ezt még fokozta, hogy a modern ultrahangnak köszönhetően a terhesség korai szakaszában megállapíthatóvá vált a magzat neme, így elterjedt az - egyébként illegális - úgynevezett szelektív terhesség-megszakítás gyakorlata. A jelenség olyan méreteket öltött, hogy Indiában hivatalosan már betiltották a nem ultrahanggal történő megállapítását, de ennek ellenére is széles körben végzik. Kínában pedig részben a sok csecsemőgyilkosság és a nemek arányának eltolódása miatt szakítottak 2015-ben a korábbi szigorú egykepolitikával, amely mintegy 30 évig állt fent. Szakértők szerint az egyensúly felborulása nemcsak az érintett országokra és a régióra gyakorol komoly hatást: mivel Kína a világ második legnagyobb gazdasága, akár globális szintű következményekkel is számolhatunk. Most azonban a helyi következményekről lesz szó, és ezen belül is főleg a kínában kialakult aggasztó helyzetről.

Fiút nevelni befektetés, lányt nevelni pazarlás

Hamarosan tetőzik a házasodási válság

Kínában a legutóbbi népszámlálás alapján az 1,4 milliárdos népességen belül 34 millióval több férfi van, mint nő. A férfitöbblet létszáma nagyjából megfelel Lengyelország teljes népességének, és ennek a csoportnak a tagjai közül sokan soha nem tudnak majd megnősülni és családot alapítani. Indiában szintén hasonló a helyzet: a legfrissebb népszámlálási adatok szerint mintegy 37 millióval több férfi él, mint nő.

A két ország férfitöbbletéből 50 millióan 20 év alattiak, ami azt jelenti, hogy hiába szűkül a nemek közötti szakadék, hatása a házasságokra csak most fog tetőzni. A 15 és 29 év közötti férfiak és nők közötti legnagyobb létszámbeli szakadék a következő néhány évtizedben alakul majd ki, ahogy az elmúlt 10-20 évben született gyermekek felnőnek, és elérik a házasulandó kort.

A fiatal férfiak száma tehát még legalább 20 évig milliókkal felül fogja múlni a lányok számát, és bár mindkét országban vannak törekvések arra, hogy változzon a helyzet, a demográfusok szerint évtizedekbe fog telni, mire érdemi javulás következik be.

Már önmagában az hatalmas kockázatot jelent ezeknek a társadalmaknak, hogy a jövőben férfiak milliói nem tudnak megnősülni

A menyasszonypénz összegének növekedése az elmúlt évtizedekben, 9 kínai tartományban (Forrás: Washington Post)

Még sosem került ennyibe egy feleség

A fenti tendencia számos gazdasági folyamat alakulására hatással van, többek között a munkaerőpiacot, a lakásárakat és a fogyasztás mértékét is befolyásolja. Kínában ugyanis az udvarlók több évszázadra visszanyúló hagyomány szerint menyasszonypénzt fizetnek azért, hogy jövőbeli házastársuk családja jóváhagyja az eljegyzést. A nemek arányának eltolódása miatt a menyasszonypénz összege néhány száz dollárról több tíz ezer dollárra emelkedett az elmúlt 10-20 évben, az ország bizonyos területein. Ezt a pénzt kell valahogy előteremteni annak, aki házasodni szeretne, és ez még csak a kezdet.

Az egész párkeresési és házasodási piac olyanná vált, mint egy fegyverkezési verseny

Sok férfi a fenti feltételek megteremtése érdekében jobban fizető - azonban veszélyes vagy kényelmetlen - munkát vállal, aminek egyébként egyes elemzések szerint lehet pozitív hatása is, például felpöröghet a vállalkozási hajlandóság.

Az elnőtlenedés trendjéből pedig az élelmesebbek hasznot is húzhatnak, például a kifejezetten feleséget keresőkre specializálódott társkereső szolgáltatásokkal, illetve a legális keretek között működő "feleségturizmus" is jövedelmező iparággá kezd fejlődni. A régió legszegényebb országaiból ugyanis nők tízezrei érkeznek Kínába és Indiába is, hogy jobb családba házasodjanak és nyugodt jövőt biztosítsanak maguknak.

Vészesen közeleg a nyugdíjpara

Mindkét ázsiai országot a társadalom elöregedése és a gyermekvállalási hajlandóság visszaesése sújtja, amin természetesen nem segít a nemek arányának eltolódása. Ez hatással van a munkaerőpiacra, illetve a nyugdíj- és egészségügyi ellátással kapcsolatos költségeket is megnöveli. Kínában például 2012-ben a munkaképes korú népesség 3,5 millió fővel csökkent, és a várakozások szerint továbbra is csökkenni fog, hacsak nem következik be drámai fordulat az ország termékenységi rátájának alakulásában. Itt a női munkaerő hiánya többek között azt eredményezheti, hogy a szolgáltatószektor bővülése lelassul, hiszen a férfiak jelenleg az olyan tőkeigényes iparágakban vannak túlsúlyban, mint az építőipar vagy a nehézipar.

A másik fontos probléma az idősek helyzete, hiszen ezekben az országokban nincs állami nyugdíjellátó-rendszer: az idősekről elsősorban a család - elsősorban a fiúgyermek felesége - gondoskodik. Ezt Kínában még az alkotmány is előírja, ami azt jelenti, hogy akár a törvény előtt is felelhet az, aki nem viseli gondját idős szüleinek, azonban egyre kevesebb aktív kereső jut egy nyugdíjas ellátására.Indiában is fennáll ez a probléma, így 2016 márciusában a mumbai felsőbíróság törvénybe iktatta, hogy mindenki - beleértve a felnőtt, házas lánygyermekeket is - köteles gondoskodni idős szüleiről, és eltartani őket. Már ez is markáns lépés a régóta uralkodó társadalmi normák lebontásának irányába.

Van esély a változásra?

A nőhiány, illetve az azt előidéző szokások, intézkedések káros hatása egyre láthatóbb az érintett országokban, ezért elkezdtek komolyan foglalkozni a problémával. A jelenség már a politikai életet is tematizálja: az egyes tisztségekért induló jelöltek például a kampányaikban azt ígérik, hogy szereznek lányokat, ha megválasztják őket.

Első körben törvényi szabályozással - az abortuszok korlátozásával és a nemválasztó orvosi beavatkozások betiltásával akarják elejét venni a férfitúlsúly fokozódásának. Azt azonban, hogy a törvény ereje bizonyos esetekben miként marad alul a hagyomány erejével szemben, jól mutatja például, hogy bár Indiában a hozományadás intézménye (amit a lány családja fizet a házasságkötésnél) 1961 óta illegális, nagyon is része a mindennapoknak, és a családok többek között ennek szellemében viszonyulnak a lányaikhoz.

Szintén nehézséget jelenthet, hogy kisebb és homogénebb országokban, mint mondjuk Dél-Korea, könnyebb társadalmi változásokat elérni, míg Kínában és Indiában, a nagy terület és a belső sokféleség miatt lassabban terjednek az új trendek. Mindkét országra igaz azonban, hogy a családi élet modernizálódásával változnak a szokások, sok fiatal pár például már nem a szülői házban, hanem egy másik városban éli az életét. A helyzet jövőbeli alakulása tehát nagyrészt attól függ - és ezt lehetlen előrejelezni -, hogy mennyire sikerül megváltoztatni a régi hagyományok által uralt hozzáállást a lánygyermekekhez a két országban.