remek szösszenet

Az elmúlt hetek-pár hónap legfontosabb makrogazdasági változása az, hogy elkezdődtek a kamatemelések világszerte. És nem csak maguk a konkrét kamatemelések számítanak, hanem sokkal inkább az, hogy a jegybankárok gondolkodásában mintha változás állt volna be: egyre többen vélik úgy, hogy az extrém laza monetáris kondíciókat szigorítani kell, vagyis vissza kell fogni a pénznyomtatást, és emberileg értelmezhető szintre kell emelni a kamatokat. Sokan csak a Fed kamatemeléseit látják, de ennél fontosabb, hogy ez nem csak az USA-ban zajlik. Legutóbb az európaiak mondták, hogy talán mégiscsak véget kéne vetni az értelmetlen pénznyomtatásnak: egyből fel is robbant rá az euró árfolyama. Ebből a mozgásból is látszik, hogy a befektetők eddig csak a Fednek hittek, de most kezdik felismerni annak a lehetőségét, hogy itt nem csak amerikai, hanem globális folyamatról van szó. Ezért gyengül furcsa módon a dollár: a piacokon nem az számít amit tudunk, hanem a percepcióban beálló változás. Az mozgatja az árakat, amikor sokan kezdik megváltoztatni korábbi véleményüket. Ez zajlik most szerintem. A világ kezd ráébredni a globális kamatemelési ciklusra, de legalábbis annak lehetőségére.

A másik fontos esemény az amerikai részvénypiacokon zajló pánik. Ez pont olyan pánik, mint amikor összeomlás van, csak most a lemaradt vevők pánikolnak, de pont akkor, amikor a fundamentumok már fordulóban vannak és véget ér a nullakamat+növekedés (Goldilocks) csodakorszaka. Azt gondolom, hogy könnyen fennáll annak a lehetősége, hogy ebből pár héten-hónapon belül 10-30%-os részvénypiaci esés jöjjön, amikor a valóság szembejön az álmokkal. Egyébként is 10-évente időszerű egy crash: 1987; 1997/98;2007/2008; 2018(???).

Ebből a szempontból kifejezetten érdekes helyzetben van a forint: az MNB láthatóan ad infinitum ragaszkodik a nullaközeli kamatszinthez, olyannyira, hogy már 5 milliárd eurónyit interveniált a “forintlikviditást nyújtó swap” segítségével (kialakulni látszik a forintban a “dirty floating” rendszere, a fű alatt manipulált/irányított, bár szabadon lebegőnek tűnő árfolyamrendszer). Amennyiben a nemzetközi deviza/kamatpiacokon valóban percepcióváltás zajlik, akkor ez a tartósan alacsonykamatúként számontartott forintot gyorsan megütheti, viszont a swapok zárásával az MNB ezt könnyen ellensúlyozhatja. A forint tehát pillanatnyilag nagyon sebezhetőnek tűnik, de valószínűleg nem tartósan: a még mindig számottevő folyó fizetési mérleg többlet, és a swapok zárása/kifuttatása segítségével az árfolyam kordában tartható, még akkor is, ha rövidebb távon esetleg benne lehet a 320-as árfolyam is. Egyébként a dirty floating sokkal stabilabb és jobb rendszernek tűnik számomra, mint a rögzített árfolyamrendszer, ami előbb-utóbb mindig törik, és általában egy csomó kárt is okoz (lásd svájciak vagy csehek), és arcvesztés nélkül lehet kihátrálni belőle ha eljön az idő – feltéve, hogy az adott jegybank felismeri, hogy megváltozott a széljárás. Egyébként ha lenne a fentiek miatt egy nagyobb megingás a forintban, akkor az valószínűleg a szárnyaló magyar kötvénypiacon is nagyobb korrekciót okozna.

A piacokon tehát számos izgalmas esemény zajlik. Stay tuned for the next episode!