Hozzászólás

https://www.migraciokutato.hu/hu/2017/06/28/az-int...

A Pew Research Center 39 országban végezett felmérése szerint a legtöbb muszlim azt szeretné, ha a saría lenne a hivatalos jogrend.[3] Ez a muszlim többségű országokban nagyon magas arányt jelent: Afganisztánban 99 százalék, Pakisztánban 84 százalék, Marokkóban 83 százalék, Egyiptomban 74 százalék, Tunéziában 56 százalék, Malajziában 86 százalék, de még Oroszország hagyományosan muszlim területein is 42 százalék. Ugyanez az arány – bár a fentiekkel nem összevethető – a Nyugaton élő muszlimok körében is meglepően magas. A brit Channel 4 dokumentumfilmjében ismertetett közvélemény-kutatás szerint Nagy-Britanniában a muszlimok 23 százaléka szeretne a saría törvényei szerint élni.[4] A WZB Berlini Társadalomtudományi Központ által az európai muszlimok között készített felmérés ennél kedvezőtlenebb arányokat mutat: e szerint 66 százalékuk gondolja úgy, hogy a saría fontosabb, mint annak az országnak a törvényei, amelyikben élnek.[5. (re: komplementer halmaz nagysága)

Brüsszelben:

re: komplementer halmazok nagysága

"Nem szeretem az európai kulturát, az erkölcsöt és a nyugati életmódot (nők autonómiája, erotika, alkohol stb)"

Egyetért: 33%

Nem ért egyet: 49%

Bizonytalan: 18%

"Inkább egy olyan politika rendszert szeretnék ami a koránon alapszik"

Egyetért: 34%

Nem ért egyet: 40%

Bizonytalan: 26%

"Az iszlám törvényei a belga törvények fölött állnak"

Nem ért egyet: 60%

Egyetért: 29%

Bizonytalan: 11%

" A korán új értelmezésére lenne szükség és arra, hogy a hitetleneket és nem muszlimokat ne tekintsék ellenségnek" (értsd. jelenleg ellenségnek tekinti a korán)

Nem ért egyet: 24%

Bizonytalan: 11%

Egyetért: 65%

"A muszlimok 91 százaléka határozottan elítéli a terrorcselekményeket, a fennmaradó 9 százalék viszont bizonytalan, vagy helyesli a támadásokat. A válaszadók 52 százaléka úgy véli, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, ami megszabadítaná a jelenleg uralkodó dogmatikus olvasatától, ám 29 százalék tagadja, hogy szükség lenne reformra."

"A felmérés megerősíti, hogy szakadék van a csendes többség (kétharmad) és az aktív kisebbség között: az előbbiek szívesen látnának egy olyan iszlám-értelmezést, amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba, míg az utóbbiak szilárdan hisznek a kulturális és társadalmi elkülönülésben és a konfrontációban. A muszlimok kétharmada, akik kevésbé gyakorolják a vallást, a hiten, családon és az ünnepeken keresztül kapcsolódnak az iszlámhoz, tehát passzívak, ezért nincsenek semmilyen közvetlen hatással a vallási intézményekre, és nem támogatnak muszlim reformmozgalmat sem, a kezdeményezést másoktól várnák."

"Azt gondolhatnánk, hogy, ez a csendes többség szerepet játszhat a muszlim vallás politikamentesítésében és méltóságának helyreállításában, ám ennek három, egyelőre áthidalhatatlan akadálya van. Az első, minden felelősség hárítása a muszlim közösségekben mélyen gyökerező erőszakkal kapcsolatban. A második, a vágyalapú gondolkodás, amely anélkül óhajt reformokat és a modernizációt elérni, hogy bármilyen konkrét lépést tenne ezek érdekében. A történelmet kezdeményező emberek írják, és a csendes többség egy része követi az aktív kisebbséget, mivel az utóbbi az, amelyik stratégiákat alakít ki a passzív elmék elbátortalanítására vagy meggyőzésére. A harmadik probléma az erkölcsi gazdaságon alapuló kapcsolat az iszlámizmus és a csendes többség között. Ezt példázza, hogy a legnagyobb brüsszeli mecset (Le Centre Islamique et Culturel de Belgique, CICB) 1,2 millió eurót költött arra, hogy hittérítő tevékenységeket finanszírozzon a városban, és a rendőrség szerint a központ 600 000 eurót adományozott különböző muszlim szervezeteknek és egyéneknek, akik ennek köszönhetően a központ lekötelezettjeivé váltak – meggyőződésüktől függetlenül.[9]"

Az 1970-es évek óta Európában az iszlám gyakorlata és magyarázata főleg iszlamista és konzervatív befolyás alatt állt. Fundamentalisták építik a mecseteket, ők tartják fenn gazdaságilag a közösségeket, és elkötelezettek abban, hogy az iszlámot politikai rendszerként is megvalósítsák. Amíg ez a fundamentalista nézet uralja a muszlim közösségeket, addig a felvilágosult gondolatoknak nem lehet hatása a gyakorlatra és a nem-muszlim többségi társadalommal kialakított kapcsolatra. Úgy tűnik, hogy Brüsszel olyan színtér, ahol tesztelni lehet az iszlám európai integrációját."

A korán új értelmezését kívánó csendes többségnek és Európának össze kellene szednie magát, ha változást szeretnének, mert amikor már többségben lesznek, akkor jönnek azok az arányok lsd. idézett első bekezdés, amik a muszlim többségű országokban vannak. Nincs sok idő hátra.