Hozzászólás

A wikipédiában csatolt hivatkozásod szerint Pál Apostolnak a korinthoszi gyülekezethez írt levelében olvasható, mely szerint kérte, hogy imádkozáskor (!) és prófétáláskor (!) a nők viseljenek fátylat, hogy a gyülekezetben lévő férfiak figyelmét ne vonja el a nők szépsége az igehirdetésről, Istenről.

A gyülekezetben vitatkoztak, és merültek fel kérdések azzal kapcsolatban, hogy imádkozáskor és az ige hallgatásakor vajon mi a helyénvaló viselet, amire válaszolt Pál.

Tehát nem mindennapi viseleti előírás volt ez a nők számára, ugyanakkor amiben igazad van, hogy a haj eltakarása - ha asszony lett a lányból - valóban keresztény hagyománnyá, szokássá vált Európában, csak éppen nem kendővel történt ez, hanem főkötővel. És ez Magyarországon is így volt. A kendő végül kiszorította a főkötőt.

Magyar néprajzi lexikon:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1570.html

szegedi népviselet

"legrégibb forrása az 1522. évi tizedjegyzék névanyaga, amelyből az önellátás helyi hagyományai mellett az európai divathoz való alkalmazkodás is már elővillan.Tudunk a hosszú török hódoltság viseleti hatásáról is. Még a 18. sz.-i szegedi végrendeletekben is előfordul a bujavászon (hímzett török vászonkelme), csalma (tatársüveg), skófium (hímzőfonal), töröking, törökkordovány, törökpapucs, törökszőnyeg, törökzsinór. Török hagyaték, egyúttal szegedi híresség a → papucs."

Régen a viselet ingóság volt, mivel elég drága volt egy-egy viselet, ezért örökítették.

Nemcsak a szegedi népviseletre volt hatással a török jelenlét, hanem a jászságra is.

https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_JNSZ_K...

A (bujavászon) kendő "sikere" annak volt köszönhető , hogy a török eredetűnek tekintett kelmék nagyon szépek voltak, és így lett belőle ékesség a viseletben, ahogy a főkötő is az volt korábban.