Re: nincs cím

Kiss Zoltán, én is teljesen egyetértek azzal amit mondasz.

Én azt gondolom, hogy kicsit ahogy az egészségügyben , pont ugyanúgy az oktatásügyben is pont a szakma vezető rétege (más okból , mint az orvosok) nem érdekeltek az oktatási rendszer megreformálásában.

A mai rendszerünk a mai napig is buta, a kommunista elnyomó eszmerendszeren alapul, keresztezve azt a poroszos rendszer kockafejű rendszerével, ráadásul az egész nagy része kontraszelekción alapul, mert ma a tanárok nagy része közül az maradt a pályán, aki a pályaválasztás során a nyári szünetet látta maga előtt lebegő célként és mikor rájött, hogy tanárként az élet nem fenékig tejfel már nem volt meg a képessége, bátorsága, talpraesettsége ahhoz hogy az állami oktatási rendszeren kívül helyezkedjen el. Biztos sok tanárt megsértek ezzel és rengeteg kivétel is van a pályán, de sajnos nagyrészt ez van.

Ráadásul a mai (elmúlt 30 év) oktatási rendszer vezetői átmentették a tekintélyuralmú büntető elnyomó rendszert (ld előbb említett kommunista ideológia) és ők maguk is szakmai tudásuk híján csak akkor látják biztosítva tekintélyüket és hatalmukat, ha ezt a rendszert követelik meg a beosztottaikkal szemben (iskolaigazgatók), akik csak úgy tudják a rendszert fenntartani, ha ők maguk is így viselkednek a tanár beoszottaikkal szemben, akik ugyanígy viselkednek a diákokkal szemben.

A tanárok nagy részét egyáltalán nem érdekli saját tantárgya, bebiflizták, ha ugyanazt vissza tudták ismételni a vizsgán, akkor jó jegyet kaptak és pavlovi elveken ők is már ezt követelik meg.

Sokkal könnyebb nekik bebifláztatni a történelmet meg a verset, ahelyett , hogy akkora mögöttes tudást szerezzenek, hogy az órát érdekesen elő tudják adni.

Valamint borzalmas tényleg pl. töriben, hogy állandóan a dátumokra mennek rá, hogy mikor volt pl. Nem **** mindegy, hogy Poitiers -i ütközet 732-ben vagy 735-ben volt? Azt viszont nem tudják a diákok, hogy akkor amikor a csata volt, milyen uralkodók uralkodtak, milyen szövetségek voltak és hogy alakultak úgy a folyamatok, hogy itt volt egy ütközet egyáltalán.

Meg az apró betű... A halálom. Hiába tudja a gyerek a történelmet egészében értelmezni, látni a folyamatokat, rosszabb pontot fog kapni a felvételin, mint az a diák, aki beseggelte az apróbetűs vagy kiegészítő eseményeket. Akkor miért azt kérdezik?, vagy ha lényeges, akkor miért az apró betűs??

A nyelvoktatás a másik katasztrófa. Mindig azt a szót kell használni amit a tanár mond (akinek általában szintén nincs akkora tudása, hogy eldöntse, hogy jót mondott -e amúgy a gyerek, ha már nem az tankönyvbeli angolt beszéli). Állandóan leállítják az embert, leszúrják, nem arra a szóra gondoltak, stb.stb. Mire a gyerek kikerül olyan helyzetbe, hogy beszélnie kellene tele van "szorongással", hogy ő most azt a szót akarja mondani és az pont nem jut eszébe. Vagy hogy a kérdő szórendben akkor most milyen sorrendbe mondja a szavakat. És amíg ezen gondolkozik élvezhetetlen nyűglődéssé válik a beszéde. Kudarc élmény és többet meg sem szólal...

Irodalom: hát az is kész katasztrófa. Költő születettt, megvakult, szifilisze lett, szerelmes lett, ezt írta ezt gondolta, nem nem azt gondolta, amit te gondolsz, hogy gondolta, ülj le fiam egyes, ez hülyeség -meghalt. Mikor halt meg, hogy hívták az anyját, stb.stb. Verset tanuld meg, mert ez szép! Nem tetszik? Nem tanultad meg, ülj le egyes... Beszarás... De ez van.

Biológia? az egyik legizgalmasabb tantárgy kellene , hogy legyen. Ma is emlékszem anáym mekkorát röhögött, amikor a könyvemben azt olvasta általánosban, hogy a szarvasmarha hengeres testű állat. Azt mondja ők ezt a gilisztáról tanulták...:-) Persze aztán amikor már ribonukleinsavakról, NADPH molekulákról vírit a tankönyv, azt már ember legyen a talpán, aki biológiai (kiölt) érdeklődés hiányában a dolgozatnál hosszabb ideig megjegyzi...

Hogy milyen órákra lenne szükség? Főzés, háztartás vezetés, barkácsolás, programozás, nyelvtanulás, sportok és sok sok mesélés, ha már azt a szülőknek ma már nincs ideje megtenni. Meg bizonyos matematikai alapok, írás, olvasás. A többire ott van a google, illetve ott lenne a szakosodás, egyetem, ha már érdekel valakit valamilyen szakma. De egy énekesnek soha az életben nem lesz szüksége tudnia, hogy mi a kovalens kötés, vagy akármi baromság.