Re: nincs cím

Mondd jóember. Akik tőled elmentek otthonról, Ők mikor jönnek haza? :) Mert ez így,

azokkal, akik épp otthon vannak, nagyon fárasztó tud lenni. Mit nem merek leírni? A

teljesség igénye nélkül: írtam már véleményt fideszről, mszpről jobbikról, vajdádról

Gyurcsányról skicc Paliról, kuszaszemről, Bokrosról, nyugdíjról, kotmányról,

törvényekről, zsidóról, cigányról, ****ról, vallásról, oktatásról, gyereknevelésről,

családról, technikai dolgokról. Aki ebből nem tud egy profilt összerakni, az mért nem

keres olyan elfoglaltságot magának, ahol a szövegértés nem feltétel? Te leírtál,

amit leírtál. Ismételted is már párszor, hogy nyomatékosítsd. Hadd rögzüljön a buta

duális agyakba. Eddig ötös. Én viszont olyasmit kérdeztem, amit eddig soha nem írtál.

Erre terelsz, támadsz és annyi karakterrel nem válaszolsz, aminek a feléből meglett

volna a válasz is. Olyan szinten azonosultál már a vajdáddal, hogy néha komolyan

elgondolkodom, nem ő osztja-e itt az észt nekünk. Nem válaszoltál, viszont

visszakérdeztél olyasmit, ami itt van szétszórva évek óta. Hadd ne kelljen már egy

lényeglátó fenomén miatt tőmondatokba tömörítve összerendezni. Mit teszek a

társadalomért? Próbálok utat mutatni, hogyan legyél kúltúrlény. :) Mert nem kevés

esetben kifordulsz magadból és a kúltúrlény-ösztönlény skálán végállásba lendíted a

mutatót, az ösztönlény felé.

Megnyugvással konstatálom az eddig elért eredményeidet. Már nem használsz olyan jelzőket a partner személyével kapcsolatban, mint féreg, csótány, pondró stb. Megelégszel egy viszonylag kultúrált gyávázással, és a p betűvel is csak jelezted a pöcs szót. Kiváló. Határozott a javulás. Ha teljesen sikerül a dakotás jelzőaggatást elhagynod a párbeszédből, az egy újabb nagy mérföldkő lesz a kúltúrlénnyé válás folyamatában.. De ne szaladjunk ennyire előre, hosszú és rögös út vezet odáig. :D