Re: nincs cím

itt tozsdenyul ért a legjobban a témához ezért duplán is , megfontolom az érveit, mégis azt hiszem nincs abban igaza h engedni kéne a füvezést:

Álljanak itt a legújabb kutatási eredmények (kiemelve,rövidítve általam, remélem sikerül):

"A delta-9-tetrahidrocannabinol, a THC az emléknyomok megerősítését végző gátlósejtekben megakadályozza annak a gátló ingerületátvivő anyagnak a felszabadulását, mely a piramissejtek kisülését szinkronizálja - mondja Freund Tamás agykutató..

Az agykéregben több milliárd idegsejt található. Mindegyik komplex nyúlványrendszerrel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy körülbelül húsz-harmincezer másiktól fogadjon impulzusokat, és ezeket olyan negyven-hatvanezer másiknak továbbítsa. Az idegsejtek közötti kapcsolat egy szinapszisnak nevezett szerkezeten keresztül valósul meg, ahol az egyik idegsejt nyúlványának - axonjának - a vége kapcsolódik egy másik idegsejt fogadónyúlványához.

Tehát a memóriarögzülés kulcsa, hogy a szinapszisoknak meg kell erősödniük. Ennek elemi mechanizmusa az, hogy ha két - egy szinapszison keresztül összakapcsolódó - idegsejt pontosan egyszerre sül ki, akkor megerősödik köztük a kapcsolat. De hihetetlen szinkronitásra van szükség ahhoz, hogy a szinapszis erősítése révén beírhassunk memórianyokat. Ha tíz milliszekundumon belüli a szinkronitás, akkor megerősödik a szinapszis, ha ennél nagyobb, akkor gyengül, hatvan milliszekundum fölött pedig semmi nem történik.

.

Hogyan képes az idegrendszer egy több milliárd sejtet tartalmazó hálózatban biztosítani néhány milliszekundumos pontosságú szinkronitást? Ehhez kellenek a gátlósejtek. Minden egyes gátlósejt körülbelül ezer serkentősejtet tart ellenőrzése alatt, ezer sejtre küldi el nyúlványait, amelyeken keresztül képes őket gátolni. Gátlás útján pedig úgy lehet szinkronizálni, hogy a gátlósejt egyszerre legátolja az összes sejtet, majd elengedi őket. A gátlás az, hogy eltávolítja őket a kisülési küszöbtől, amikor pedig elengedi őket, a membránfeszültség visszalendül a kisülési küszöb irányába, és a serkentősejtek gyakran átlendülnek rajta. Ez a kisülés az összes legátolt majd elengedett sejtben egyszerre megy végbe.

.

tt jön be a képbe a kannabisz. Ugyanis ezeknek a gátlósejteknek az axonján helyezkedik el szelektíven a kannabiszreceptor. Tehát nincsen az agykéreg sejtállományának kilencven százalékát kitevő piramissejteken, csak a tízszázaléknyi gátlósejten. De azok közül sem mindegyiken. Nincs például a visszacsatolásos gátlósejteken, csak azokon, amelyek a szinkronizációt szabályozzák. Úgy tűnik, a belső kannabinoidrendszer részben erre a ritmusgeneráló gátlómechanizmusra akar hatni. "

.

és ezeket vágja tönkre a kannabisz, vagyis súlyos tanulási fogyatékosságot okoz, egyes kutatások szerint 18 év alatt fogyasztva úgy tűnik maradandó/végleges a károsodás. Márpedig a tanulási képtelenség egyenes út a közmunkához, és a szocuiáli értelemben vett vegetáláshoz és infúzióra kötéshez. Ennél sulyósabb kövbetkezményt nehéz egy ember életében elképzelni. Persze nem egészségügyileg/orvosilag mert ott a durvább szerek azt is tönkrevágják, de az emberi életre való lehetőségét a mai korban kb. elveszti. Persze itt nem az évi néhány spangli elszívására gondolok, de a napira már mindenképpen.

.

Ami a nyóckert illeti érthetetlen a helyzet hiszen az egész kerület be van kamerázva, és csak a hülye nem veszi észre mikor és kik terítik a szereket kb normális ember 2 perc megfigyelés után levágja ki a díler és ki a vevő, felfoghatatlan h miért nem lépnek a hatóságok. A füves cigi elérhetősége pedig (ráadásul a műfüvesé mert az olcsóbb de sokkal veszélyesebb is) nagyban növeli a fogyasztást is.