Re: nincs cím

Pogátsa Zoltán írt most egy cikket az elmúlt 20 évről. Jó kis cikk. A lényeg röviden, hogy a rendszerváltáskor a kádári jóléti rendszer nem költött többet jóléti kiadásokra, sőt kevesebbet költött, mint az OECD országok. A társadalom meg úgy gondolta 89-ben, hogy a kádári jóléti rendszer mellé megkapja a demokráciát, szabadságot - szóval mindazt ami még hiányzott ahhoz, hogy minden tökéletes legyen. Az volt a baj, hogy az uralkodó gazdpol irányzat az volt, hogy az állam rossz ( ami egyébként biztosította az alacsonyabb rétegek felzárkózását és viszonylagos egyenlőséget biztosított szerény szinten), az államot le kell építeni, a jóléti kiadásokat vissza kell vágni, mindent piaci alapra kell helyezni. Nagy volt az egyetértés ebben akkoriban. Csakhogy Magyarországon sikerült olyan vadkapitalista rendszert kialakítani ahol a piac nem szolgálja a leszakadó rétegek felzárkózását, ellenben biztosítja a fizetőképes kereslettel rendelkezők számára, hogy előnyökre tegyenek szert. Az alsóbb rétegek felé bezárul a felemelkedés lehetősége, hiszen különórákra a fizetőképes ügyfelek gyerekei járnak - a piac növeli a szakadékot - az állam oktatási, eü és társadalompolitikai kiadásai pedig extrém szintre vissza vannak már vágva. Közben a jóléti vívmányok felszámolásával (Bokros Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett ebben) a viszonylag egyenlőségben élő kispolgárok nagy része elkezdett lefelé csúszni, a kisebb része pedig elkezdett vagyonosodni. Az a vadkapitalista piac, amit Magyarországon megvalósított a balliberális értelmiség - részben azért, mert a baloldal nem tudott mit kezdeni a Kádári örökséggel, sőt a baloldalisággal sem - ezért pedig, az irányvonalat a liberálisok határozták meg...ennek folyománya, hogy szerinte a középosztály részaránya a mai magyar társadalmon belül nem éri el a 10%-ot. Középosztálynak pedig szerinte 2 ismérve van: - tudás és megfelelő független jövedelem, hogy tudjon a közélettel foglalkozni illetve politikussal szemben érdeket érvényesíteni. Ezek az emberek nem érik el a felnőtt korú lakosság 10%-át. Szóval idáig jutottunk a rendszerváltás után... nagyjából ez a 2010-es kiindulási helyzet...erre kell a megfelelő kommunikációt szabni....

Írt a Fideszről is nem túl hízelgően... ezt értelemszerűen nem osztom most meg... ;-)!