Re: nincs cím

Nem ptk, btk.

http://jogikar.uni-miskolc.hu/download.php?fileName=/projectSetup/files/bkr/bjzv2012/uzsora.pdf

Uzsorabőncselekmény

330/A. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által – jogszabályon, bírósági határozaton,

hatósági határozaton vagy szerzıdésen alapuló tartási kötelezettség alapján – eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bőntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsorabűncselekményt

b) üzletszerően követik el."

[...]

"3. A bűncselekmény elkövetési magatartásának két eleme:

- különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodás megkötése,

- amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a vele együtt élő hozzátartozóját, illetve az általa eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki."

[...]

"A megállapodás lehet az elkövető és a sértett között létrejött bármilyen polgári jogi szerződés és egyéb megállapodás (a leggyakrabban kölcsönszerzıdés). A megállapodás elnevezésének

nincs jelentősége, azt a büntetőbíróságnak is a tartalma szerint kell megítélnie, így a különböző színlelt szerződések is idetartozhatnak. A megállapodás további jellemzője, hogy uzsorás elemeket tartalmaz, vagyis a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás különösen aránytalan mértékű. Ez lényegében megegyezik a Ptk-ban szabályozott „feltőnően nagy értékkülönbség” fogalmával (Ptk. 201. § (2) bek.), az eltérő megnevezés az Indokolás szerint azt fejezi ki, hogy az ellenszolgáltatás különösen aránytalan mértékének megítélése a büntetőbíróság feladata, amelyről az eset összes körülményét figyelembe véve dönt. Ilyen lehet az irreálisan eltúlzott kamatkikötés, a kölcsönösszeg és a biztosíték értékének feltőnő aránytalansága,

adásvételi szerződés esetén az ingatlan értéke és tényleges vételára közötti jelentős különbség, stb."

[...]

"3. 1. A bűncselekmény elkövetési módja: az uzsorás megállapodás megkötésére a másik fél rászorult helyzetének kihasználásával kerül sor. A rászorult helyzet fogalma már említésre került, a kihasználás értelmezése kapcsán megjegyzendő, hogy álláspontunk szerint nem zárja

ki a tényállásszerőséget, ha a megállapodás megkötését a sértett kezdeményezi. A gyakorlatban ugyanis általában éppen a súlyos anyagi problémák indítják a késıbbi sértetteket arra, hogy végső megoldásként a potenciális elkövetőkhöz forduljanak.

4. A bűncselekmény új formájában már immateriális deliktum, a bűncselekmény

befejezettségéhez nem szükséges a súlyos nélkülözés bekövetkezése, elegendő, ha az uzsorás megállapodás teljesítése annak előidézésre alkalmas. A bűncselekmény befejezetté a megállapodás megkötésével válik."

[...]

"7. A bűncselekmény minősített esete a bűnszövetségben (Btk. 137. §. 7. pont) történő elkövetés, illetve az üzletszerően (Btk. 137. § 9. pontja) történő elkövetés.

Üzletszerőség: Az elkövető ugyanolyan vagy hasonló jellegő bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Rendszerint akkor állapítható meg, ha a rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az elkövetı létfenntartását vagy életvitelét ilyen jellegő bűncselekmények elkövetése révén biztosítja. A „törekszik” célzatra figyelemmel – amely célzatnak nem kell feltétlenül realizálódnia – az üzletszerőség az eset egyéb körülményeire figyelemmel már egy cselekmény elkövetése esetén megállapítható."