na kiderül h usában már régen meg is csinálták mindezt

A bankok megoldhatatlannak tartják a kormány egyes kéréseit a devizahitelek forintosításával kapcsolatban, de vannak ellenvélemények a piacon. Ha az MNB besegít, nem elképzelhetetlen a történet.

-

A bankok szerint lehetetlen olyan csomagot előállítani, amivel egyszerre eltűnik a devizakockázat, lerövidül a futamidő, és mindehhez a kormány nem nyújt segítséget. Azonban ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is besegít, akkor már nem annyira elképzelhetetlen a történet – írja blogján Zsiday Viktor. Azt egyébként, hogy az MNB szerepet kaphat a devizahitelek átváltásában már a Nemzetgazdasági Minisztérium is jelezte augusztus elején.

-

A befektetési szakértő szerint ha valóban forintosítani akarják a devizahiteleket, akkor ahhoz az MNB kell, hogy adja a devizát, különben felfordulás lenne a forintpiacon. Mivel az MNB deviza bekerülési ára alacsonyabb, mint a jelenlegi ár, elvileg nem realizál veszteséget, ha a piacinál olcsóbban adja a bankoknak (csak elmarad a nyeresége), így ez nem terheli a költségvetést.

-

Ugyanakkor a kormány a hitelek rövidülését is szeretné elérni, erre viszont csakis egyetlen mód van Zsiday szerint. Változatlan törlesztőrészletekkel úgy tud rövidülni a hitel, ha leviszik a kamatszintjét. Erre több megoldás kínálkozhat. Az egyik, hogy diktátumként megszabják a bankoknak, hogy a devizából átalakított forinthitelek kamata nem lehet magasabb egy bizonyos szintnél. A másik, hogy az MNB külön forrást biztosít ezekhez az átalakított hitelekhez, hasonlóan a vállalkozóknak már juttatott hitelekhez, például 2,5 százalékon nyújtva forrást a bankoknak. Itt is előfordulhat, hogy az olcsó forrásért cserébe megszabják a maximális kamatszint mértékét, tehát a banki marzsokat lecsökkenthetik.

-

A bankok nyereségessége tartósan csökkenhet, ha a hazai szabályozás egy olyan irányba mozdulna el, amely tartósan csökkenti a bankok kamatmarzsát, azaz hasznát. A nagy válság (29-33) után egyébként az USA-ban is sok évtizeden át rigorózus szabályozások voltak arra vonatkozóan, hogy milyen kamatot lehet fizetni a betétekre, mennyit lehet kérni a hitelekért, és ebből egyérteműen adódott, hogy mekkora lehet a bankok nyeresége. Zsiday szerint ilyen környezetben azonban a bankok befektetői szempontból unalmas, alacsony megtérülésű közművekké válhatnak.