Re: prosperonak

Illetve nem elég, hogy kelettel kell versenyezned.. még ott a robottechnológia is ... ha Te ezek után azt gondolod, hogy van választási lehetőséged...

És éppen egy idevágó cikk, ami éppen Detroit pusztulását írja le...

http://index.hu/gazdasag/2013/07/25/detroit/

"A városi infrastruktúra annyira berozsdásodott Detroitban, hogy egy ideje már alapvető funkciók sem működnek. A közvilágítás 40 százaléka nem üzemel. A kórházak és a városi iskolák borzalmas állapotban vannak, akárcsak a rendőrség.

Az USA-ban általában 11 perc alatt érnek ki a rendőrök a helyszínre komoly bűntényeknél, Detroitban ez majdnem hatszor annyi, 58 perc. Két éve (akkorról van a legfrissebb statisztika) 344 gyilkosság volt, amiből csak 39-et derítettek fel – az egy lakosra jutó szám és a felderítési arány is a legrosszabb az egész országban. Ez Robotzsaru otthonában elég lehangoló statisztika. De miért került Detroit ebbe a helyzetbe, amikor az ötvenes években még a leggazdagabb amerikai város volt? Hát ezért:

"A város kiürülése olyan egymást erősítő folyamatok eredménye volt, amelyek nem kötődtek önmagában Detroithoz – de messze itt volt a leglátványosabb hatásuk. Detroit sorsát egy darabig nem lehetett szétválasztani az autóipartól, gyakorlatilag egy vállalati város volt kezdetben.

Amikor viszont az autógyártás kezdett kevésbé munkaintenzívvé válni – tehát egyre kevesebb emberi kézre és egyre több robotra volt szükség –, gyorsuló ütemben építették le a dolgozókat. Az amerikai autógyáraknak is kezdett rosszul menni: az ötvenes évekig még le tudták tarolni az egész világpiacot, de hamar megjelentek a német és japán vetélytársak, amelyekkel a hatvanas évektől kezdve már a hazai piacon is egyre kétségbeesettebb harcot kellett folytatniuk. A tőke magára hagyta Detroitot, a munkahelyeket elkezdték kivinni a városból, és jelentős részben az USA-ból is. A várossal azonosított autógyártóknak (GM, Ford, Chrysler) mostanra már alig van közük a helyi élethez."

Az autógyárak és ezzel a város is válságba került, a munkahierarchia alján lévő feketék sokkal rosszabbul jöttek ki a változásokból. Miközben a jobb állásaikat általában megtartó fehérek menekülni kezdtek kifelé a belvárosból az elővárosokba, addig a feketék jellemzően elvesztették a munkájukat, és a városban maradtak. Az indulatok egyre erősebbé váltak, 1967-ben kitört az egyik legnagyobb faji zavargás az USA történetében, öt napon keresztül ment a rombolás, aminek csak 43 halálos áldozat, a Nemzeti Gárda beküldése és 7200 letartóztatás után lett vége.

A szegregáció kevés más városban ennyire látványos, mint Detroit 8 Mile útjánál, ahol az egyik oldalon szinte csak feketék, a másik oldalon csak fehérek laknak.

Aki tudott, elmenekült a városból, ahol nem maradt túl sok dolog: a várost éltető feldolgozóipari állások száma háromszázezerről harmincezerre zuhant néhány évtized alatt. A munkanélküliségi ráta ma közel 19 százalék, az amerikai átlag két és félszerese. Az elnéptelenedő, egyre szegényebb városban viszont az önkormányzatnak továbbra is fizetnie kellett a korábbi kötelezettségeket. Ezért aztán az adókulcsokat a jogilag lehetséges legmagasabbra tették – emiatt rengeteg a nem fizető adós, és még többen döntöttek úgy, hogy inkább máshol indítják el a cégüket, ami újabb lökést adott az elnéptelenedésnek.

Aminek egyik következménye ez lett:

A csúcson a 1950-ben az 1,8 millió fős lakosú városban a fehérek aránya 83,58% volt, 2010-ben 717 ezren élnek a városban és a fehérek aránya, már csak 10%.

Mintha csak Magyarország egyik lehetséges jövőbeli történetét olvasnám...