Regisztráció Elfelejtett jelszó
Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Hozzászólás

prospero

http://www.origo.hu/itthon/20130712-magyarorszag-helye-a-vilagban-interju-martonyi-janos-kulugyminiszterrel.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201307

"Nem hitte, hogy ennyit kell majd magyarázkodnia és védekeznie, de úgy érzi, a kormány brüsszeli szabadságharcát az ő európai álmáért vívják - mondja az Origónak adott interjújában Martonyi János. A külügyminiszter szerint a közép-európai összeborulás többet hozhat a konyhára, mint Magyarország ázsiai és afrikai próbálkozásai, de azért fontos, hogy a magyar középvállalatok karja ne csak Szlovákiáig érjen el. Nem tartja hibának, hogy épp a véres tüntetések idején álltunk ki a török demokrácia mellett, a Budapesten megregulázott tibetiek és ujgurok sorsa pedig szerinte nem külpolitikai kérdés. Hol van ma Magyarország helye a világban?

A közelmúltban az európai politikai színtér hangos volt a magyar ügyektől: a Velencei Bizottság is jelentést írt, és a Tavares-jelentés is az EP elé került, rengeteg munkát adva önnek. Amikor elvállalta a miniszteri posztot, számított arra, hogy ennyi mindenben kell majd magyarázkodnia, védekeznie?

Nem.

A kormány, legalábbis a kommunikációjában, "szabadságharcot vív" Brüsszel ellen, ön viszont folyamatosan az európai egység fontosságát hangsúlyozza. Hogyan lehet egyszerre az európai integráció elkötelezett harcosának lenni, és szabadságharcot folytatni Brüsszel ellen?

Úgy, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha az európai uniós intézmények, vagy akár csak egy intézmény is túllép az európai integráció lényegét adó jogi kereteken, akkor az egész integráció kerül veszélybe. Nem csak arról van szó, hogy egy alaptalan politikai támadás vagy kampány indul egy tagállam ellen, amelyik történetesen az én országom. Hanem arról is, hogy egy ilyen kezdeményezés történetesen az én álmomat sodorja veszélybe.

Miközben folyik a csatározás Európával, önök alapvetően egy építő jellegű külpolitikát hirdettek meg. Új országokkal akarták felvenni a kapcsolatot, régi, elhanyagolt barátságokat és partnerségeket akartak felfrissíteni, nem hagyományos piacokat és a fejlődő ország befektetőit elérni. Mivel tud többet foglalkozni: a magyar intézkedések magyarázatával vagy ezzel az építkezéssel?

Azok a célok, amiket három évvel ezelőtt meghirdettünk - sokszor számomra is meglepő, de - nagyon nagy mértékben sikerültek. Az egy más dolog, hogy a közvéleményhez ezeket nehezebb eljuttatni. De Közép-Európa épül, és sokkal erősebb, mint három évvel ezelőtt volt.

Egy áprilisi interjúban arról beszélt, hogy a visegrádi négyek egyik fontos feladata az energiapolitika összehangolása, tavasszal pedig egy Kínáról szóló konferencián említette, hogy a külső befektetők előtt is egységesen kellene fellépnünk. Eddig oszd meg és uralkodj alapon felszalámiztak minket az orosz gázcégek és a kínaiak is. Milyen eszközökkel lehet elérni, hogy a közép-európai országok ne egymás orra elől próbálják elkapkodni a falatot, hanem együtt álljanak ki jobb üzleti feltételekért?

Nem akarok ellentmondani annak, amit korábban mondtam, de a verseny mindig jelen van. Vannak olyan területek és projektek, ahol az együttműködés kívánatos: nagy infrastrukturális beruházásoknál például szerencsés, ha az érdekelt közép-európai országok közösen tárgyalnak ki feltételeket. A közép-európai gázpiac terve ilyen közös érdek. De attól azért ne ijedjünk meg, hogy verseny is van köztünk! Én nagyon szeretném, ha a közép-európai országok a jövőben is versenyeznének egymással, mert akkor lesznek versenyképesek Európában és a világban. A legjobb tanulók is olyan osztályból kerülnek ki, ahol már az osztályban is éles a verseny.

Orbán Viktor nemrég a horvát köztévében szembeállította a nyugat-európai országokat és a közép-európaiakat. Azt mondta, hogy mivel a közép-európai érdekek sok területen azonosak, "el kellene gondolkodnunk azon, hogy esetleg legyen közös gazdasági stratégiánk". Szükségszerű ez a Nyugat-Európa és Közép-Európa közötti szembeállítás a jövő Európájában?

Én nem állítanám őket szembe. De kétségtelenül van egy verseny Nyugat- és Közép-Európa között is. Közép-Európának van felzárkóznivalója is, és ez kialakít egy olyan érzést, hogy mi, közép-európaiak fogjunk össze. Az nem jó, hogy a közép-európai kis országok a céljaik, dilemmáik megoldásához évszázadokon át mindig kerestek egy nagy nyugat-európai szövetségest, mentek Párizsba, mentek Londonba, mentek Berlinbe. Ennél hatékonyabb, ha egymással egyezünk meg. Ezt például a visegrádi együttműködés nagyon jól bizonyítja. Igenis elmegyek Pozsonyba, Prágába, Varsóba, és ott próbálunk kialakítani egy olyan érdekszövetséget, ami aztán konkrét témákban, úgy tűnik, sikeres lesz. Az örök példánk erre a többéves pénzügyi keret. És mindez egyáltalán nem irányul az európai integráció ellen.

A horvát csatlakozással egy olyan ország került unión belülre, amelytől Magyarország az egyik legfontosabb stratégiai problémájának megoldását várja. Magyarország energiaellátása jelenleg szinte teljesen az orosz gázimporttól függ, de egy horvát projekt kiszabadíthatna minket ebből a béklyóból. A horvátok régóta meg akarnak építeni az Adriai-tenger partján egy cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas, úgynevezett LNG-terminált, amely továbbítani tudná a világ minden tájáról érkező gázt Magyarország felé. A projekt azonban máig nem indult el. Hoz ebben a horvát EU-csatlakozás előrelépést?

Valóban lényeges a gázpiac infrastrukturális feltételeinek a megteremtése. Az elképzelés nagyon egyszerű: legyen északon, Lengyelországban, és délen, Horvátországban is egy LNG-terminál, és egy olyan vezetékrendszer, ami ezeket összeköti a közép-európai országokkal, kiegészítve tározókkal és olyan rendszerekkel, amik a kelet-nyugati rendszerekbe becsatlakoznak. Mindezek az ország energiabiztonságát növelik, és valamelyest növelik az energiafüggetlenségét is. Volt itt sok más elképzelés, voltak akadályok, véltek és valósak, de úgy tudom, hogy a horvát LNG-terminál építési elképzelése most előrelép, és meggyőződésem, hogy meg fog épülni. A szakértők azt mondják, hogy ha ezzel meg tudunk teremteni egy közép-európai gázpiacot, akkor az a gázárak akár 20 százalékos csökkentését is jelentheti."