Re: 2013.04.20.

Na hja, erről egyrészt el szokás felejtkezni, hogy nem az a lényeg, hogy a gyár hol van, hanem az, hogy kinek a tulajdonában van.

Ugyanakkor van még egy érdekesség az úgynevezett "szolgáltató szektorral" kapcsolatban, amit a "belső piac hívei" bőszen elhallgatnak, vagy nem is értik, ez pedig az, hogy megváltozott a világ.

Csakhogy nem úgy, ahogy ők képzelik, hogy a fodrász meg a tanár termeli az értéket, hanem úgy, hogy a korábbi nagyvállalati struktúrák teljes mértékben felbomlottak, és a "házon belül oldanak meg mindent" helyett az outsourcing felé ment el a világ, azaz egyre több és több szolgáltatást vesznek igénybe házon kívül.

Mi ennek a következménye? Az, hogy papíron az ipar és a gyártás munkerőszükséglete lecsökkent, illetve, hogy nagy mértékben nő a szolgáltatás aránya. Csakhogy ez durva hamisítás ebben a formában, hiszen ezzel valójában csak elfedik a gyártás tényleges hatását, pont azért hogy terjeszteni tudják azt a bullshitet, hogy a fordrászatban kell például Magyarországon jövőképet építeni, mert a "szolgáltatásé a jövő".

Csakhogy ezt ők tudják a legjobban, hogy nem igaz.

Mert a szolgáltatások nagy része ARRAFELÉ egyenesen az ipar és a gyártás kiszolgálásához van rendelve, mert valójában annak a részét képezi. Ez különösképpen igaz a backoffice szolgáltatások egyre durvább kiszervezésére, ebbe beleértve informatikát, pénzügyeket, könyvelést, marketinget egyebeket, amelyek ugye a korábbi vállalatok "vízfejét" jelentették.

Csakhogy ezt Ámerikában, meg a többi OKOS helyen úgy oldották meg, hogy a vízfejet KISZERVEZTÉK és NEM MEGSZŰNTETTÉK, ahogy nálunk hirdették az igét.

Aki még emlékszik a marxisták kiszolgálóváltásának idejére, az tudja, hogy akkoriban egy KKV alján álló cégnek is még volt saját könyvelője, pénzügyese, informatikusa, mára pedig ez mind-mind kiszervezett dolog. Ettől viszont ezek még TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK maradnak, és semmi köze a FOGYASZTÓI SZOLGÁLTATÁSOKhoz.

Most hogy mást ne mondjak, ott van Svájc általam idézett esete, amiről ORDÍT, hogy az úgynevezett szolgálatatásokat IS exportálják, vagyis valójában TERMELŐ SZOLGÁLTATÁSRÓL, illetve TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSRÓL van szó az esetükben, nem pedig a fodrászipar fellendítéséről.

Ennek a fajta szolgáltatószektornak ugyanis semmi köze nincs a belső fogyasztáshoz, ez a fajta szolgáltatószektor KIZÁRÓLAG a gyártásra tud ráépülni. Pontosan ebből következik tehát az, hogy miért ÉLETBEVÁGÓ a gyártás és a termelés, ugyanis a XXI. században az ezekre épülő szolgáltatószektor képezi a jövő lehetőségét, mert ez a szektor, amely részesedik a termelés árréséből, hiszen a termelés és a szolgáltatás ezúttal már szimbiózisban van.

És most elég csak a SAP/SUN/Oracle/Microsoft-ra gondolni a teljesség igénye nélkük, amelyek valójában hatalmas TERMELŐ EXPORTŐRÖK annak ellenére, hogy a szolgáltatáshoz vannak besorolva.

Ezt szokták sokan nem érteni, illetve félreérteni, amikor az informatikára akarják helyezni a hangsúlyt, ugyanis az informatika ebből a szempontból ganz egal mint egy BMW, vagy Audinak történő beszállítás és támogató szolgáltatás, ugyanis TÖK UGYANARRÓL BESZÉLÜNK, arról, hogy a termelő a termék piacra juttatásához és a működéséhez SZOLGÁLTATÁSOKAT vesz igénybe AHELYETT, hogy azt házon belül és saját maga oldaná meg.

Teljességgel nyilvánvaló lehet tehát az, hogy HA NINCS JOBB ÖTLETÜNK, akkor is ebben a TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI iparágban kell jónak és még jobbnak lennünk, de leginkább az a fontos, hogy LEGYEN SAJÁT TERMELÉSÜNK ÉS GYÁRTÁSUNK, MERT ARRA AZONNAL RÁ LEHET ÉPÍTENI EZT A SZEKTORT és az valóban exponenciálisan növekvő piramist képez a TERMELÉS MIATT és AZ ALATT, hiszen ez VALÓJÁBAN A TERMELÉS RÉSZE.

És ha csak kereskedelem van, akkor az ebből SEMMIVEL sem részesedik és csak az árrésen jojózva próbál valamicske hasznot húzni abból, amit a fentebb leírt országok csinálnak. Durva, hatalmas, óriási tévedés tehát azt hinni, hogy a gyártásban és a termelésben nincs pénz, MERT VALÓJÁBAN CSAK ABBAN VAN, az egy más kérdés, hogy ezt adó és cégügyileg úgy szokták optimalizálni, hogy nem a tényleges gyártónál kerül kimutatásra az eredmény.

Ez ügyben pedig elég arra gondolni, hogy az Audi (áldassék a neve) ugyan itt gyártja minden motorát, de ebből mi nem részesedünk profit ügyileg, hiszen a profit nem itt kerül kimutatásra, hanem természetesen az anyavállalatnál. Akár az is előfordulhat, lásd GM, hogy az Opel veszteségesnek van kimutatva, és ennek ellenére milliárdokat tolnak bele és nem zárják be. Persze, hogy így csinálják, hiszen a veszteséget oda tolják, ott finanszírozzák meg a tényleges világszintű tervezést, az pedig költségekkel jár.

Ez valóban egy más világ, de hiába más, attól még a lényeg nem változik:

A termelés az egyetlen, ami értéket termel, a XXI. század ezen annyit és csak annyit változtatott, hogy a termelő vállalatok nem zártak, hanem egyre kisebb létszámmal dolgoznak és szolgáltató vállalatokkal együtt dolgoznak. Elég csak megnézni a magyarországi új gyárakat: Alkalmazottra alig van szükség a gyártsához, de a hozzá tartozó kiszolgáláshoz annál többre van szükség.

EZT kell felismerni, mert ebben van a jövő, abban, hogy minél több gyár(tó) jöjjön ide, mert a kiszolgálásuk (saját megfogalmazásom szerint: csicskázás) pénzt hoz az országnak és az embereknek is és az erre kiépülő ipar és szolgáltató szektor egyre inkább vonzóvá teszi az országot, ahogy az egyébként egyre inkább látható azáltal, hogy egyre több szolgáltató hozza ide az európai központját és egyre újabb gyárakat avatnak fel.

Csak fel kell fogni, hogy ennek semmi köze a marxista szolgáltatásokhoz, és a belső piachoz, és el kell felejteni, hogy a szolgáltatószektorban van a jövő. A jövő a:

kiszolgálószektorban van ([c] by AT).

Az úgynevezett belső szolgáltatószektor pedig kizárólag arra jó, hogy ezt a megtermelt nyereséget szétossza és szétterítse, ha azt NEM exportra termeli, avagy nem külföldiek pénzét termeli be az országra SZÁMOTTEVŐ mértékben.