Re: közép/felsőosztály

Még nem olvastam el az összes megjegyzést arra amit kiemeltem idézőjelek közepette.

De átfutottam.

Persze nincs semmi baj a hozzáállásotokkal, de mintha mindannyian budhisták lennétek. Persze lehet hogy semmit sem értek, szerzetes sem vagyok... de az sem aki nyugodt bölcsességgel nyugszik bele hátradőlve az elmúlásba.

Szerintem meg kell tanítanulni, és meg kell tanítani a gyermekert is küzdeni, úgy hogy örülni tudjunk egy kósza apró emberi örömnek is. Meg kell tanítani a dacolásra árral, viharral. Meg kell tanulni túléllni. És várni hogy kisüssön a nap.

Soha , de soha nem volt ez a világ az a hely ahol a sültgalamb az átlagember szájába repült volna. Legyünk egy kissé fanatikusabbak a jó értelemben szerintem. És igen is túl kell élni, akkor is ha nemjárhatunk egyetemre, nemlehet 50millás házunk,és nembírnánk a rezsijét, ha nem lehet új, de akár semilyen autónk sem! Kinek jó ha mi feladjuk???

Ki mondta hogy csak az lehet boldog aki a kulturális exisztenciális normáknak nagyon jól megfelel?? Hogy ezt a felfogást képesek legyenek meglátni, ezt a fajta humán-tőkét is át kell adni a gyermekeknek szerintem. A világ nem az a hely ahol minden változatlan. Egyszer fent egyszer lent. -és ha lent? Attól még nem kell a passzív eutanáziába menekülni ! (ezt a passzív eutanáziát egy kicsit tágabban értelmezem mint az eredeti fogalom).

Szerintem az, hogyha nem vagyunk benne a sleppbe , -akkor nincs értelme élni ez enyhénszólva nagyon , (és persze mindezt teljes jóindulatból mondom,) de nem egészséges felfogás.