Re: nincs cím

Levezettem, hogy az infláció hogyan "értéktelenítette" el az államadósságot. Az inflációval a nominális GDP-t megduplázták a Horn kormány idején, miközben a reál GDP mindössze nagyjából 10%-kal nőtt. A GDP arányos adósságot pedig úgy számolják, hogy adósság/nominális GDP. Könnyen belátható, hogyha inflációval a nominális GDP-t duplázod, akkor a 8/10=80% arány 8/20=40% arányra változik automatikusan, ha nincs közben államháztartási hiányod és nem veszel fel több hitelt. Mivel a Bokros csomag idején is volt államháztartási hiány és több hitelt vettek fel, mint amennyit visszafizettek a privatizációból :-), illetve az infláció miatt magas kamatokat kellett a tőkére fizetni, így nem 40% lett az államadósság aránya, hanem nagyjából 60%. Ez volt az egyik hatása az inflációnak.

Az infláció másik hatása, hogy a költségvetési bevételeidet megdobja - javítja az államháztartás egyenlegét, hiszen ha egy áru értéke 100 Ft, helyett 200 Ft, akkor 25%-os ÁFA kulccsal adózva utána az egyik évben a költségvetési bevételed 25 Ft, a másik évben 50 Ft.

Az infláció harmadik hatása, hogy a költségvetési kiadásokat ezzel párhuzamosan bérbefagyasztás és jóléti transzferek befagyasztása esetén értékteleníti.

És hát itt van kapcsolódóan a reálbér alakulása, amit a következőképpen jellemeztél, cáfolni szándékozván, hogy nem volt elszegényedés:

"teljes munkaidőben fogl. átlagkeresetének alakulása, reálkeresetek (1989=100)

forrás: KSH gyorsjelentések, Hanti Erzsébet számítása

1993 - 83,1

1994 - 89,0

1995 - 78,2

1998 - 80,7"

"1998-ra a reálkeresetek 2,5%-kal kisebbek, mint 1993-ban."

Csak azt kell észrevenni a számsorból, hogy 1994-ben a Bokros csomag előtt volt egy nagyjából 7 százalékos reálbérnövekedés, ami a Bokros csomag következtében 89%-ról leesett 78%-ra az 1989-es reálbérhez viszonyítva. 1996-ban pedig tovább zuhantak a reálbérek, de ezt már nagyvonalúan kifelejtetted a statisztikából! sőt megállapítod, hogy -5 évvel később - 1998-ban már csak 2,5-kal vagyunk elmaradva az 1993-as reálbérszínvonaltól!! :-)!

Lássuk mit ír erről a wikipédia:

"Az államháztartás hiánya 1994-ben a GDP 8,4%-ára duzzadt az 1993-as 6,6%-ról, majd a kiigazítás eredmenyeképp 1995-ben 6,4, a következő évben pedig 3%-ra esett vissza.

Az intézkedések látványos hatással bírtak az inflációra, amely az 1994-es átlagos 18,8%-ról 1994-ben 28,2%-ra szökött fel és a bérbefagyasztással párosulva jelentősen megkurtította a bérek és a nyugdíjak reálértékét. A reálbérek, amelyek 1994-ben 7,2%-kal nőttek, 1995-ben 12,2, 1996-ban 5%-kal estek vissza. Ennél is nagyobb sokk érte a nyugdíjasokat: a reálnyugdíj az 1994-es 5,1%-os növekedés után 1995-ben 10, 1996-ban 8,9%-kal zsugorodott. A lakossági fogyasztás, amely a bérnövekedés ellenére 1994-ben is némileg csökkent (0,2%-kal), 1995-ben és 1996-ban 7,1, illetve 3%-kal esett vissza. "