Re: Ezért .. ???

"Persze, hogy nem csak a születésszám a lényeg, hanem a járulékfizetők száma, a járuléktömeg és a foglalkoztatottság alakulása, de szerintem viszonylag könnyen belátható, hogy egy 3 milliós generációból nehezen lehet 3,9 millió járulékfizetőt előállítani. "

Ember! Megőrjítesz! Miért kellene 3,9 milliós járulékfizetőt csinálni 3 millióból? Gondolkodj! Bőven elég, ha a 3 milliós létszám 30%-al többet fizet. Ha pedig úgy jön ki a 3 millió, hogy ebből 2,5 a versenyszféra és csak 500 az állami rész, akkor máris jóval jobb számarányt találsz, mint ami most van. A lényeg az, hogy az aktív dolgozók minél nagyobb hányada dolgozzon a versenyszférában, avagy a költségvetési szférán kívül és az, hogy nagyon kevés legyen a munkanélküliek száma, illetve az inaktívok száma a nyugdíjas+tanuló szférán kívül. A létszám növelése pont ezen folyamatok ellen hat, és manapság, amikor az előállított terméknek semmi köze a lakosság létszámázoz, értelme sincs ennek a forszírozásának. Nem lesz sem több munka, sem több járulékfizetés, ha több ember van a piacon.

"ők sem tudják fenntartani a nyugdíjrendszerüket, mert nem születik elég potenciális járulékfizető."

Németországban a nyugdíjrendszer alapvetően szociális és rendkívül megterheli az oszi probléma, csak erről nem szoktak beszélni. Ha nem lett volna újraegyesítés, nem lenne gond a rendszerrel, a problémát ott is az okozza, hogy az egyesítéssel fenn akarták tartani a nyugati fél jóléti részét annak ellenére, hogy az a keleti résszel együtt már nem volt fenntartható. Nálunk ez a problémakör akkor jelentkezne, ha visszakapnánk Kárpátalját, vagy a Székelyföldet.

"Tehát 5 millió aktívból 3,9 millió potenciális járulékfizető van jelenleg."

Ami 1,1 millió eltartandót jelent élből, és ehhez vegyük hozzá a nagyjából 900.000 állami eltartottat. Mit látsz? 3 millió magánszférás embert. Akkor most számolj: HA csak 3 millió magánszférás marad, DE nem lenne állami alkalmazott, illetve 1,1 millió eltartanadó munkaképes, akkor több jut nyugdíjra, vagy kevesebb?

"Nehezen tudom elképzelni, hogy úgy nőjjön a termelékenység és bérszínvonal, hogy 2 milliós generáció el tudja tartani a 4 milliós nyugdíjas tábort, plusz az 1 millió gyermekét."

Egyszerűen nem számolsz. Ha stagnál minden és csak a lakosságszám alakulással számolsz, akkor a rendszerből nyugdíjba kerülnek a jelenlegi inaktívok is, illetve a felesleges állami alkalmazottak is, ami ugyan növeli a nyugdíjkassza terheit, de csökkenti az egyéb szociális terheket, illetve például a közmunkát vagy a közigazgatás költségeit is. Rendszerszinten nézzed, hogy azzal, hogy lecsökken a munkaképes korosztály létszáma, azzal a munkaképesek bére fog nőni, és egyebekben megszűnnek azok a problémák, amelyek most a társadalom egészét áthatják, így a fiatalkori munkanélküliség, a normál munkanélküliség, a közmunka és a túlnövelt államigazgatás is, vagyis stagnáló elvonási szint mellett jóval több juthat nyögdíjra, hiszen azokra, amikre most kell elvonni, azokra akkor már nem kell elvonni pénzt.

"Ebből pedig nem vagyoni koncentráció következik szerintem, hanem elszegényedés."

Már hogyne következne vagyoni koncentráció? Jelenleg az a trend, hogy minden gyereknek saját családi házat, de legalábbis lakást. Ok, ez most hitelből van, de azt ez a generáció kinyögi, mert ki kell nyögnie. Ez annyit tesz, hogy jellemző lesz az, hogy két generáció felhalmozott javaival indul az életnek az egy gyerek, vagyis élből jobb helyzetből mint a szülei. Ez logikusan következik a gyerekszám csökkenésből.

Amit lássál, az az, hogy fordítsad meg a logikádat. A probléma a fogyasztói társadalommal van, azzal, hogy a vagyonkoncentráció egyben azt is jelenti, hogy nincs szükség újabb vagyonelemek felhalmozására, nincs szükség új építkezésekre, vagyis jóval kisebbek lesznek a szükségeletek, ami pont ellentétesen hat a fogyasztói társadalom ideológiájára, ugyanis valójában A FOGYASZTÓI TÁRSADALOMNAK van szüksége a lakosságszám öncélú növekedésre, nem pedig a fenntartható fejlődésű államoknak.