Re: nincs cím

A zsidó családok házukban vagy a Dunába lövése, a munkaszolgálatosok tömeges elpusztítása - kivégzések változatos formáival - nem értem, hogy értelmezhető úgy, hogy "nyilván akkor is kegyetlenkedtek, de abból ugye nem a lemészárlás következett." Ebben honvéd és csendőralakulatok egyaránt részt vettek. (A csendőrök egyébként nem szedtek össze muszosokat, ők szimplán bevonultak. ) Innentől kezdve teljesen mindegy, hogy tudtak-e a sorsukról, hiszen ha a németek kint nem, ők itthon is készek voltak végezni velük, mint ahogy október után annyi halálmenetben és magyarorszábgi gettókban meg is tették.

De ez csak egy adalék a fontosabb rész mellett. Ugyanis nem az a kérdés, hogy mekkora százalékban tudott a magyarság a deportáltak sorsáról, sokkal inkább az, hogy hogy történhetett, hogy ilyen széles társadalmi támogatottságra talált a deportálás végrehajtása.

Úgy látom, te is azoknak a jellemzően konzervatív-jobboldai irányvonalat képviselők álláspontját osztod, hogy holokauszt volt, szörnyű volt, az igazi bűnösei a németek és hazai nyilas talpnyalóik, miközben a magyarság mit sem sejtve és tehetetlenül maradt kívül az eseményeken, eseteg kiegészítve azzal, hogy legalább részben maguknak köszönhetik a sorsukat, ami egyébként is részben a háború számlájára írható.

Utóbbival - az a rövidebben elintézhető - kezdve: a zsidó civilek nem voltak hadifoglyok, senki sem kényszerítette a németeket az elhurcolásukra, így az ellátási nehézségek meg a hadifoglyok kérdését hagyjuk, mert ez a holokausztagadók egyik legostobább érvrendszere. Nem neked szól és a stílusért meg előre elnézést, de már tényleg felhúzza az agyam a neonáci hülyegyerekek 100x elhangzott érve, hogy a fogolytáborokban is haltak meg emberek. A hadifogoly fogságba esik a fronton, amíg nincs béke elengedése esetén újra fegyvertfogva bevethető ellenünk, tehát a békéig ki kell vonni a forgalomból. A zsidó/civil család meg otthon ül és amíg el nem hurcolják jól-rosszul ellátja magát, veszélyt senkire sem jelentve, hogy lehet a kettőt bármilyen szinten egybemosni, párhuzamba állítani? Mintha azt mondanánk, hogy egy elrabolt, évekig fogságba tartott gyermek is élt úgy, vagy jobban, mint egy bebörtönzött sorozatgyilkos... És kapcsolódva egy korábbi kérdésedhez, zsidó bojkott, mint ok. Volt cigány, fogyatékos, meleg stb bojkott? Nem. Kellett ilyen indok a kiirtásukra? Nem. Akire H. rámutatott, hogy kártékony nép-társadalmi csoport az ment a lecsóba...

Társadalmi felelősség: Mo-n nem 1944 októberében kezdődött az antiszemitizmus. Igény volt rá már jóval korábban, a nyilasok tömegbázisa hatalmas volt, a legfelső politikai köröktől az egyszerű csendőrig-bakáig mélyen áthatotta a államigazgatás minden szintjét. Finnektől-görögökig, franciáktól-lengyelekig jellemzően a német megszállás után, hivatalos pl. Fr. vagy "helyi nyilasok-nacionalisták" közreműködésével indultak meg a zsidóellenes intézkedések, majd deportálások, arrafelé nem voltak korábban munkaszolgálatosok, zsidótörvények stb.. Náluk erre - német megszállás - nem kellett várni, a zsidótörvények már jóval előbb megszülettek, az atrocitásokról meg lentebb már írtam.

A választóvonal nem az antiszemitizmus megléte ill. nemléte között volt, hanem csak abban ki meddig menne el a zsidóságtól való megszabadulás kérdésében.Legjobb példa erre maga a kormányzó. Konkrétan azért, hogy a németek mit csináltak kint velük nem vagyunk felelősek, de hogy mit csináltunk előtte velük itthon, a fronton, a megszállt területünkön, mit tettünk ill. nem tettünk, hogy honfitársaink, szomszédaink, barátaink, rokonaink stb. ne kerüljenek ilyen helyzetbe, ennek felelőseinek köre jóval szélesebb, mint néhány véreskezű nyilas, meg tájékozott politikus.