Túzok - Otis tarda

"A túzok elterjedési területe Marokkótól az Amur torkolatvidékéig nyúlik. Az egykor összefüggő európai elterjedési terület feldarabolódott. A faj Nyugat-Európa legtöbb országából - Spanyolország és Portugália kivételével - kipusztult. A Germán- és a Lengyel-alföld túzokállománya az elmúlt évtizedekben szinte teljesen felmorzsolódott. A század elején a Kárpát-medencében még összefüggő túzokpopuláció élt. Az azóta eltelt időben azonban sok helyről eltűnt, vagy végnapjait éli. Ezek közé sorolható a Balaton melléki, a mezőföldi és a jászsági túzoknépesség. Gyakorlatilag felmorzsolódott a Nagykunság, illetve Csongrád és Békés megyék déli részének állománya. Napjainkban a tiszántúli és az észak-alföldi populációk további felaprózódása és elszigetelődése figyelhető meg. Az utóbbi évek felmérései szerint jelentős állományai csupán a Duna menti síkságon, Dévaványa környékén, a Bihari-síkon és a Hortobágy térségében maradtak fenn.

ÁLLOMÁNYNAGYSÁG

A Kárpát-medencében a századfordulón legkevesebb 12 000 túzok élt. A trianoni határokon belüli állomány létszáma mintegy 8 000 lehetett, amely a II. világháborúig gyakorlatilag nem változott. 1936-ban 7 600, 1941-ben 8 557 példányt számoltak. A háborút követően csak 1969-ben indult meg a rendszeres felmérés. Ekkor 2765, az 1970-es években pedig 3000-3600 példányt számoltak. A drasztikus állománycsökkenés az 1980-as évek első felében volt. 1981-től 3 000 alá, 1986-tól 2 000 alá csökkent az összlétszám. Az 1989-es számlálási adatok 1392 madárról adnak számot. A Túzok Munkacsoport által az utóbbi években végzett téli és tavaszi szinkronszámlálások alapján Magyarország túzokállománya 1400-1500 példányra tehető."

"A túzok védelmének első lépése a vadászati korlátozás, majd a teljes vadászati tilalom elrendelése volt, amit 1970-ben követett védetté nyilvánítása is. Jelenleg hazánkban a túzok fokozottan védett madár, a legmagasabb természetvédelmi értékű kategóriába tartozik, ami 1 000 000 Ft. A magyar Vörös Könyv szerint a kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett faj. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista alapján magyarországi állománya alapján az ún. sebezhető fajok kategóriájába tartozik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) európai Vörös Listáján szintén szerepel, mint sérülékeny faj."

"A magyar túzokállomány pusztulásának legfontosabb oka az egyre intenzívebb gazdálkodási módszerek elterjedése volt:

-A műveletek számának növekedésével fokozódik az élőhelyek zavarása.

-A vetésszerkezet átalakulásával háttérbe szorulnak a túzok számára kedvező növények (pl. a repcét kiváltja a napraforgó, a búzához képest nő a kukorica vetésterülete, háttérbe szorul a takarmánykeverékek termesztése). Ennek következtében csökken a telelésre, illetve fészkelésre alkalmas területek aránya.

-Az öntözés terjedése az élőhely szerkezetének megváltozásával (alacsony termetű lucerna vagy búza termesztése helyett előtérbe kerül a magas növésű kukorica és napraforgó) jár együtt.

- A nagyobb műtrágyaadagok használata miatt homogénebbé válik a növényzet, ami kevésbé alkalmas fészkelőhely számára.

-A vegyszerezés hatására csökken a rendelkezésre álló táplálék (gyomnövények, rovarok) mennyisége.

-A gyepek feltörése hagyományos költő vagy dörgőhelyeket semmisíthet meg.

-A gépi kaszálás, betakarítás, sorközművelés terjedése miatt állandósult a fészekaljak veszélyeztetése."

http://www.mme.hu/termeszetvedelem/kiemelt-fajvedelmi-programok/tuzok.html