Re: nincs cím

1. 89-93 közötti magas inflációt az okozta, hogy végbement egy kárpótlási folyamat hitelből, aminek következtében az államadósságot sikerült 80% fölé emelni, iszonyatos mennyiségű pénz áramlott ki a gazdaságba. Ezzel párhuzamosan zajlott egy privatizációs folyamat illetve a termelő szövetkezetek szétverése, ami csodák csodájára csökkentette a magyar GDP-t. Kérdésem, hogy a Horn kormány és Bokros Lajos milyen gazdasági fordulatot hajtott végre, ha a privatizációt felgyorsították, az inflációt pedig magas szinten tartották.

1994-es privatizációs bevétel 150 milliárd forint, 5700 milliárdos GDP-hez (95-ös adat) ez az államadósság szintjében 2,6% pontos csökkenés.

1995-ös GDP értéke folyó áron: 5727 milliárd forint, ebben az évben privatizációs bevétel: 500 milliárd forint körül volt. Államadósságban csak ez 10%-pontos csökkenést eredményezhetett.

1996-os GDP értéke folyó áron: 7011 milliárd forint, ebben az évben a privatizáció bevétel kb 180 milliárd forint. Államadósságra ez további 2,5% pontos csökkenést eredményezett.

1997-os GDP értéke folyó áron: 8691 milliárd forint, ebben az évben privatizációs bevétel: 350 milliárd, államadósságra gyakorolt hatás 4% pontos csökkenés.

Az államadósság mértékét közel 20%-ponttal csökkentették, amiből kb. 18%-ot okozott a nemzeti vagyon privatizációja. A maradékot pedig elintézte a kiáramlott jövedelmek elinflálása:

94-ben 18,8%-kal, 95-ben 28,2%-kal, 96-ban 23,6%-kal, 97-ben 18,3%-kal, 98-ban 14,3%-kal.

"Pont a Bokros csomag teremtette meg a fellendülés alapjait, ami egyre gyengébben bár de 2007-ig húzta a gazdaságot." Ez egy baromság. 2002-től a látszólagos fellendülést 2007-ig az ismételten beindult privatizációs bevételek elköltése, illetve az államadósság, lakossági és vállalati szektor eladósítása tartotta fenn.

"2. Megszorítással igenis lehet stabilizálni." Nem azt mondtam, hogy nem lehet, csak kérdés mennyi idő alatt éred el a korábbi életszínvonalat. Magyarországnak nem sikerült fejlődnie. A baltikum is kérdéses, hogy az elszenvedett nagymértékű GDP visszaesést ami Észtország esetében 4,2%-os visszaesés után 14,1% volt, Lettország esetében 3,3%-os visszaesést követett egy 17,1%-os, Litvánia pedig megúszta egy 14,8%-os visszaeséssel , szóval ezt mikorra kompenzálja egy kb. 20%-kal alacsonyabb bázisról indított 3-4-5%-os gazdasági növekedés és az is kérdés, hogy ez a növekedés fenntartható-e.

3. Az 1-2%-os megszorítás értéke 500 milliárdokban mérhető jelenleg. 500 milliárdok pedig havi béreket illetve nyugdíjjárulékot jelentenek - az ortodoxok szerinti fenntartható kiigazításban!! A legszebb, hogy mivel 2010 évi költségvetés választási költségvetés volt (ebben már korábban egyetértettünk), ezért Bajnai egy kb. 6-7%-os valós éves hiánnyal adta át az országot, ami már eleve egy 2%-os 500 milliárdos kiigazítást igényelt a 4,4%-hoz 2010-ben! Itt már lehetne beszélni arról, hogy innen már csak további 1-2%-ot (500 milliárdokat, persze a szektoradók kivezetése mellett, ami újabb kb. 500 milliárd) kellett volna megszorítani, ha nem lett volna mondjuk egy brüsszeli 250 milliárdos ÁFA ítélet.

És persze mivel az IMF nem engedte volna a mnyp járulékok átirányítását, az további évi 500 milliárdos kiigazítást igényelt volna (360 járulék és 100 milliárd évi kamatmegtakarítás elvesztése az állampapírokon). Szóval kb. egy 2000 milliárdos csomagnál tartunk 2 év alatt gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait nem számolva.