Re: nincs cím

Kezdők és haladók

2012. augusztus 29.

Kovács Károly

Rosszul jártak a befektetők, a kibocsátók viszont elégedettek lehettek az utóbbi négy év hazai tőzsdei részvénykibocsátásaival.

A jellemzően kisméretű tőzsdei újoncok árfolyamgörbéjét nézegetve kevés örömük lehet a befektetőknek. E cégek a 2008-as bevezetési hullám hátán jelentek meg a Budapesti Értéktőzsdén, miután az általános bankpánik hatására befagyott hitelpiac helyett a vállalatoknak pótlólagos finanszírozási forrás után kellett nézniük. 2008 óta 21 társaság papírja debütált a BÉT-en, vagyis a hazai részvénykibocsátók mintegy negyede az utóbbi négy évben lépett a parkettre. Az újoncok sorában egyre kisebb, olykor tevékenységüket éppen csak megkezdő társaságok is voltak.

A csak tavaly alapított, ásványvíz-kitermelésben és vízgazdálkodásban utazó FuturAqua Nyrt. és a hidrogénalapú energiatermeléssel kísérletező Biomedical Computer Technologies Nyrt. papírjai például már megalakulásuk évében, termelésük megkezdése előtt tőzsdére kerültek. És bár sokan fanyalogtak a „kicsik” fokozott tőkepiaci jelenlétén – mondván, komolytalanná teszik a tőkepiacot, rontják a börze renoméját –, a BÉT jelenlegi helyzetében nincs túl sok lehetőség a válogatásra. A budapesti tőzsde napi forgalma ugyanis mostanság alig harmada a válság előttinek.

E kis cégek árfolyama többnyire lefelé csorog, jó esetben stagnál. A tőzsdés körökben gyakran elrettentő példaként emlegetett CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. részvényei például a 2010-es 938 forintos kibocsátási árral szemben hétfőn mindössze 248 forinton forogtak a BÉT-en, ami a normál kibocsátási áron beszállt befektetők (a biztosító ügyfelei 750 forintért vásárolhattak a papírokból) számára kétharmados veszteség.

A mostani mínuszok nem meglepőek, még a nagyobb társaságok árfolyamát is világszerte lejtmenet jellemzi. Ám a kis cégek papírjai fokozott kockázatúak, mivel a legfeljebb egy-két milliárd forint éves bevételű társaságok alatta maradnak a nemzetközi befektetési alapok ingerküszöbének, így piacukra jóval kevesebb „árfelhajtó” tőke érkezik. A viszonylag hosszabb ideje piacon lévő újoncok közül egyedül az Appeninn befektetői lehetnek elégedettek a két évvel ezelőtti induláshoz mért 70 százalék feletti hozammal. És bár a Biomedical árfolyamgörbéje is impozáns, fontos tudni, hogy az utóbbi 180 nap átlagos napi forgalma e részvény piacán alig több 60 ezer forintnál, így az árelmozdulás nem tekinthető mérvadónak. Az Alteo papírjaira még soha, a TC Befektetési Nyrt.-ére közel három év alatt csak egyszer volt kötés, de Finext-papírokkal is több mint két éve volt utoljára kereskedés. Ahol ennél élénkebb az élet, ott is sokszor napok telnek el két üzlet között – a legtöbbször azért, mert a tulajdonosok kevés részvényt bocsátanak forgalomba. A Visonkánál például a cég menedzsmentje is elismeri, azért volt az elmúlt fél év átlagában csupán 14 ezer forint a papírjuk napi forgalma, mivel 1000 forint alatt a tulajdonosok nem voltak hajlandóak értékesíteni, ez pedig magas mércének bizonyult.

Nem mintha a cégek ilyesmi miatt különösebben izgatnák magukat. Sokuk beismerten csak technikai bevezetést tartott, vagyis nem volt célja a tőzsde meghódítása, csak a börzei jelenlét adta nyilvánosság reklámértékét akarta kihasználni. Például az Őrmester Nyrt.-t vezető Kincs István a HVG-nek elmondta, járatlanok még a tőkepiac világában, csak a tanulóidejüket töltik a parketten. Komolyabb forgalmú, likvid piaccal egyébként csak az Appeninn, a Masterplast és a CIG büszkélkedhet, napi átlagban 29, 18 és 12 millió forintos kereskedéssel. Az Appeninn és a CIG egyébként már a BÉT elitjének számító BUX-kosárba is beverekedte magát, s ha így folytatja, jó esélye van erre a Masterplastnak is.

Elégedettek viszont a társaságok vezetői a BÉT adta lehetőségekkel, ők – mint a HVG-nek elmondták – utólag is jó döntésnek látják vállalatuk tőzsdére vitelét. A menedzsmentek kivétel nélkül cégük ismertségének, reputációjának növekedését nevezték meg börzei szerepvállalásuk legfőbb hozadékaként. A tőzsdéből a legtöbbet profitáló cégnek a CIG, a Masterplast és a Btel tűnik. A CIG 9,3 milliárd forint friss pénzt köszönhet a parkettnek. Az építőipari, főleg szigetelőanyagokat forgalmazó Masterplast 1,8 milliárd forintnyi forrásra tett szert kétlépcsős részvénykibocsátásából, ami Tibor Dávid vezérigazgató szerint bőségesen elegendő lesz romániai, ukrajnai és káli üzemük építésének fedezésére, sőt valószínűleg még akvizíciókra is marad majd pénz. Szintén beruházásra, rendszereik fejlesztésére, kisebb részben akvizíciókra tervezik felhasználni a Btelnél a tőzsdén bevont 1,5 milliárd forintos pluszforrást; bár az főleg tőzsdei kötvény-, nem pedig részvénykibocsátásból folyt be, a cég menedzsmentje a részvényszekció-beli tőzsdetagsággal magyarázza a kötvényprogram sikerét.

Sokat köszönhet a tőzsdének az ásványvizes FuturAqua is, amely csak 60 millió forint körüli forrást szerzett a parkettre lépéssel, de ez a pénz volt a cég valódi működésének megalapozója. A részvénykibocsátáskor még nem termelő cég ugyanis ebből építette fel első palackozóüzemét, és kezdte meg a másodiknak a beüzemelését is.

KOVÁCS KÁROLY