Re: 124 cseh benzinkutat vásárolt a MOL

Érdekes dolgok ezek. Például itt látható talán a legfényesebben, hogy mekkora hazugsággyár működik a kormány ellenében:

http://penzcentrum.hu/ongondoskodas/mi_lesz_igy_a_nyugdijakkal_itt_vannak_a_valaszok.1033174.html

Mert ebből a cikkből szvsz a konklúziót fogja mindenki idézgetni:

"A kormány számára meglepő fejlemény lehet, hogy nem támogatják teljes mellszélességgel a szavazók, hogy az állam beavatkozzon a piaci folyamatokba, és visszaszorítsa a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Abban a kérdésben is megoszlanak a vélemények, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat biztosító cégeket állami tulajdonban kell-e tartani."

Pedig ez egy közönséges szemenszedett hazugság, amit minden józan gondolkodó beláthat. Ugyanis, ez a szavazás egyenesen a Pénzentrumon készült, amely nyilvánvalóan az ország lakosságára nézve NEM reprezentatív, hanem kifejezetten az értelmiségi, pénzügyekkel foglalkozók vannak benne jelen reprezentatívan, tehát erősen torzító mintáról beszélünk, méghozzá a jellemzően a kormányt NEM szeretők köréből.

Namármost, ha így nézzük (azaz helyesen!) az eredményeket, akkor máris látható, hogy mennyire leszámolt már a többség a régi ideológiával és hogy mekkora hazugság a konklúzió.

Lássuk:

"Nem támogatják a szavazók teljes mellszélességgel azt, hogy az állam központi intézkedésekkel szorítsa vissza a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. A szavazók alig több mint a fele gondolja úgy, hogy fel kell lépni a monopóliumok ellen, 46 százalékuk szerint viszont nem kell beavatkozni a piac működésébe."

Mit is jelent ez valójában?

AZT, hogy még a pénzpiacokkal tisztában lévő, azokat átlagon felül ismerők, a régi közgazdaságtanon szocializálódottak többsége szerint is vissza kell ezeket szorítani, ami tulajdonképpen döbbenetes eredmény ha az elmúlt időszak szinte 100%-ban ez ellen hajló véleményét vesszük figyelembe. Ennek megfelelően teljességgel nyilvánvaló az átrendeződés, illetve az, hogy még azok szerint is ebbe az irányba kell menni, akiknek "nem tetszik a rendszer". Vagyis, a cikkbeli konklúzióval szemben a valóság az, hogy:

"Teljes meglepetésre óriási a változás a korábbiakhoz képest, ugyanis a pénzügyekben járatos szavazók többsége is egyetért azzal, azt, hogy az állam központi intézkedésekkel szorítsa vissza a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. A szavazók ezen körének is több mint a fele gondolja úgy, hogy fel kell lépni a monopóliumok ellen, és mára mindösszesen 46 százalékuk szerint nem kell beavatkozni a piac működésébe. Ebből levonható a következtetés, hogy mind az egész társadalom, mind a kérdéshez értők körében immár többségbe került az állam erősítésének és a monopoliumok visszaszorításának igénye."

Ez meg már az undormány netovábbja:

"A szavazók többsége úgy gondolja, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat biztosító cégeket köztulajdonban kellene tartani, és nem szabadna üzleti profitra törekedniük. Ugyanakkor ennél a kérdésnél sincs meg a kétharmados többség, 38 százalék ugyanis úgy véli, nem kell, hogy ezek a vállalatok köztulajdonban legyenek."

Mert ugye itt már KÖZEL 2/3-os az arány, ami megdöbbentően sok, de itt meg ezen picsog nevenincs csinovnyik. Azaz, itt EGYÉRTELMŰEN azt kellett volna kommemtelni, hogy:

"A pénzügyeket ismerő szavazók elsöprő többsége is a közműcégeknek állami tulajdonban tartását, és nonprofit jellegét preferálja. Ennek alapján teljesen egyértelmű, hogy az ország egésze nem egyszerűen 2/3-al, hanem valószínűleg szinte teljes egészében ezen irányzat mellett áll".

Más szavakkal: Ordít az egész szavazásból az, hogy tulajdonképpen az emberek a jelenlegi gazdaságpolitikával egyetértenek és csak az "ancient regime" talpnyalói és csinovnyikjai azok, akik még próbálják megideológizálni a megideológizálhatatlant.

Valójában az embereknek tetszik ez az irány, és ezért is mozdul errefelé el egész Európa, többé-kevésbé azon irányban, amerre megyünk, jellemzően rendkívül hasonló törvényekkel és megoldásokkal.

Mert az emberek szép lassan felfogják, hogy mit műveltek velük és egyre nő a felháborodás azokkal szemben, akik ezt művelték. Mondhatni, mára ott tartunk, hogy aki ezzel szembe menne, az lenne az orthodox. És ha így nézzük, akkor ebben a kontextusban az, amit Matocsyék csinálnak, az lehet vita tárgya, a stílust, módszertant egyebeket akár joggal is érheti kritika, ám azt állítani, hogy ez valami elvadult kelet-európai elmebetegség lenne, ami a nép ellenében megy - azt már csak mantrázni lehet, de igazából védeni semmivel sem.

Lassan ott tartunk, hogy mi leszünk a legorthodoxabbak, és egyre unorthodoxabbak lesznek a többiek...