Re: nincs cím

http://cegvezetes.hu/1999/10/a-gazdasagi-buncselekmenyek-hataran/

"Elkövetési magatartások

Bevett gyakorlata az alaptőke vagy a törzstőke csorbításának, amikor a kft. ügyvezető igazgatója más társaságban is érdekelt - az esetek többségében ott is ügyvezető vagy döntő befolyással bír a társaságban -, s a két gazdasági társaság színlelt apport-, kölcsön-, zálog- és engedményezési szerződéseket köt egymással (azaz az érintett személy saját magával). Az ügyletkötések eredményeként pedig egyik vagy esetleg mindkét társaság törzstőkéje jelentős mértékben csorbul, ami a cégek működésképtelenségéhez vezet.

Emellett szokásos eljárás a színlelt szerződések megkötésébe bevonni más "baráti társaságok baráti ügyvezető igazgatóit" is, ám ez sem változtat a lényegen, különösen olyan esetben, amikor a törzstőke terhére kötött biztosítékok hiányában, valójában magántartozások visszafizetésének finanszírozását szolgáló, nevetségesen alacsony kamatra nyújtott kölcsönszerződésekbe vándorol a törzstőke pénzbeli része, vagy erőteljesen nyomott áron, reális értékének töredékéért adják el például az apportként bevitt jármű- és gépparkot.

Szokás még a barter jellegű szerződések keretében az apportok "kicserélése", azonban az indokoltnál jóval jelentősebb amortizációval számolva.

Hasonló módszerekkel - csak az eltérő sajátosságokra figyelemmel több személyen keresztül - történik a részvénytársaságoknál a részvények kivásárlása is színlelt szerződésekkel."