Hozzászólás

nem tudom olvastátok-e, bocs ha volt már

"Gyenge alternatívák

2012. június 6.

Csabai Károly

Aggaszthatja az E-Star-részvények és -kötvények tulajdonosait, hogy a tőzsdei cég három romániai projektje közül kettő is befuccsolt.

Folytatódott az E-Star Alternatív Nyrt. részvényeinek vesszőfutása. Hétfő délelőtti 1465 forintos tőzsdei árfolyamuk alig több mint tizede a tavaly májusi történelmi rekordnak. Ilyen olcsón utoljára 2009. március végén lehetett hozzájutni a városok, intézmények és ipari fogyasztók elavult hő- és távhőrendszereinek korszerűsítésére és üzemeltetésére 2000-ben alapított cég papírjaihoz.

Két bejelentés lökte idei mélypontjára a részvényárfolyamot. A társaság előbb múlt pénteken közzétette, hogy héttagú igazgatóságából ketten távoznak. Köztük Lantos Csaba, az OTP Bank korábbi vezérigazgató-helyettese, akit tavaly novemberben azért választottak be a testületbe, hogy a közép- és hosszú távú finanszírozásban szerzett tapasztalatai és kapcsolatai révén segítsen a forráshoz jutásban. Ám épp az OTP utasította el a cég hitelkérelmét az első negyedévben. Hiába dobott piacra – összesen közel 10 milliárd forint értékben – kötvényeket és részvényeket az E-Star, az ezekből származó bevétel csak kiegészítője lehet a bankhiteleknek. Márpedig a cég profitjának döntő hányadát kitermelő új beruházásokhoz folyamatosan szükség van új forrásokra.

Az E-Star kilátásainak romlására utal a cég hétfő reggeli bejelentése, hogy három – annak idején a növekedés zálogainak tartott – romániai projektje közül a zilahit teljesen megszüntette. S ugyanezt helyezte kilátásba Marosvásárhelyen is, amennyiben az erdélyi település önkormányzata nem tesz eleget az E-Starral kötött koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Köztük például annak, hogy 17 ezer fogyasztó csatlakozik az E-Star által működtetett távhőrendszerre – a valóság csupán 6 ezer háztartás. „Az E-Star a szerződés aláírásakor tisztában volt a 6 ezres előfizetői körrel” – állította a HVG-nek Törzsök Sándor, a marosvásárhelyi önkormányzat tanácsosa. Mindenesetre az alternatív energetikusok az utóbbi két évben több mint 1 millió eurót veszítettek a marosvásárhelyi projekten, amelyért még 2 millió eurós koncessziós díjat is leperkáltak. Egyedül Gyergyószentmiklóson látszanak rendben menni a dolgok, annak ellenére, hogy az E-Star felmérése szerint a távfűtés fogyasztóinak csupán negyede veszi igénybe a melegvíz-szolgáltatást.

Tetézi a tőzsdei társaság bajait, hogy magyarországi önkormányzatok másfél milliárd forinttal tartoznak neki. Ebből a sárospataki, a hódmezővásárhelyi, a Fejér és a Veszprém megyei helyhatóság együttesen 900 millióval sáros. A fideszes vezetésű települések irányítói állítólag arra számítanak, hogy az állam majd átveszi az intézmények üzemeltetését. Az E-Starnál is abban reménykedhetnek, hogy a központi költségvetés belépésével megszűnnek a fizetési késedelmek, azok mértéke ugyanis kockázatossá teszi a cég működését.

Likviditásának romlása miatt az E-Star megszorításokra kényszerült, a magyarországi központjában dolgozók ötödét elküldte, lengyelországi központját bezárta, marketing- és tanácsadói szerződéseit jelentősen leépítette. Közel 1,1 milliárd forintot az E-Start 2000-ben alapító Soós Csaba tett be a cégbe, részvényeit értékesítve. Ezzel tulajdoni hányada 25 százalék alá zuhant, ám még így is övé a legnagyobb pakett.

Az E-Starnál abban bíznak, hogy a lengyel bankok több fantáziát látnak bennük, mint a magyarok. A Bank Zachodni WBK kedden 8,2 millió eurónyi hitel nyújtására tett ígéretet, aminek hatására az E-Star-részvények közel 15 százalékot lefaragtak árfolyamveszteségükből. Ám elemzők továbbra is kockázatosnak tartják, hogy az összességében már most is közel 5,1 milliárd forint értékű E-Star-kötvények birtokosai hozzájutnak a kamatokhoz, majd – papírjaik lejáratakor – a befektetett tőkéjükhöz. Mindenesetre legkésőbb október végén okosabbak lesznek: akkor esedékes 1,4 milliárd forintnyi E-Star-kötvény törlesztése.

CSABAI KÁROLY"