Magyarország vs. destuktívak jeligére

Hozzászólás innen:

http://stockland.hu/forum/locatepost/515319 “A bankszektor szerény nyereséget…”

“banyaiz: Ezeken is gondolkodj még. Szlovákok most vezetnek be banki különadót 50 millió dollár/év amit ha jól emlékszem 1 évig akarnak fenntartani, utána pedig vmit variálnak vele.

Nálunk ez a teher 500 millió /év plusz végtörlesztés stb.

Tranzakciós adó szintén köszönő viszonyban nincs az EU-s tervezettel.

De nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a kormány rendre megszegi az ezzel kapcsolatos vállalásait, nem tartja az egyezségeket.”

Szerintem különböztessünk meg alapvetően két dolgot és utána vonjuk le a konzekvenciát:

- a mennyiséget és a minőséget,

- szavatartást és működést,

A Mennyiség és minőség esetében:

Az első esetében ugye a te alapállásod még mindig az - és mindig is az volt - hogy olyat, amit ez a kormány művel, az teljességgel elfogadhatatlan, ilyet senki más nem csinál. Olyan módon nem lehet bánni a bankokkal, ahogy ez a kormány teszi. Ehhez képest szemmel látható, hogy egyre inkább tesznek így, vagy éppen államosítják be őket. Ezen vélekedésed nyilvánvalóan megbukott, ennek ellenére ragaszkodsz hozzá, holott a tények még mindig azt mutatják, hogy ezen "bánásmód" ellenére nemhogy nem akaródzik elmenniük, hanem éppen ellenkezőleg, nagyis maradózni van kedvük. Innentől azt állítani, hogy ettől majd jól elmennek a bankok, vagy csökkentik a tevékenységüket, az eléggé anakronisztikus utóprejudikáció, bármilyen furcsán is hat az a kifejezés így elsőre.

Hasonlóképpen érdemes lenne azon elgondolkodnod, hogy ha már egyszer maradnak, és növekedésben gondolkodnak, akkor hogyan lenne elképzelhető az, hogy csökkenjen a tényleges hitelezés? :) A két mondat úgy veri kenterbe egymást a bankrendszer részéről, hogy máris látszik, hogy kik az igazi hazudozók ebben a kérdésben (is).

Ha most mindezen nyilvánvaló tényeket elfogadjuk, akkor máris látható, hogy legfeljebb mennyiségi kérdésről beszélgethetnénk, azaz arról, hogy akkor most a magyar bankadó sok, vagy kevés, de erről nekem egy ősi latin mondás jut eszembe: "De Gustibus Non Est Disputandum". Az adó mértéke lehet vita tárgya, ám az adó mértékének már semmi köze az adó alapjához, illetve az adó jogszerűségéhez, elfogadhatóságához. Ebből a szempontból azonban különösen érdekes lehetne a számodra az is, hogy bár a tranzakciós illetéket nem pontosan azon műveletekre vetjük ki, amit az EU előírt, de a mértéke egyebekben pontosan annak felel meg, vagyis ebben az esetben megint oda érkeztünk, hogy: "De Gustibus Non Est Disputandum", hiszen az adó mértéke megfelel az EU elvárásnak, az, hogy mire veted ki, az már megint egy más kérdés. Arról azonban a fentiek alapján nyilvánvalóan szó sem lehet, hogy akár a mértékével, akár a jellegével baj lenne: Ahogy az ÁFA esetében is bebizonyosodott, hogy lehet nálunk a legnagyobb, mégsem esik össze tőle (jobban) a piac, úgy ezen esetben is az fog kiderülni, hogy szinte fel sem tűnik az embereknek, cégeknek, vállalkozásoknak, bankoknak, ugyanakkor az államnak számottevő, és jól kiszámítható bevétele keletkezik.

Szavatartást és Működést esetében

Érdemes azt megfontolni, hogy mit is jelent 4000 milliárd MNB-ben parkoltatása. Először is, tudjuk, hogy a bankok (értelemszerűen) nem hülyék. Arról természetesen lehet vitatkozni, hogy gonoszok, vagy csak kapitalisták, van-e központilag megtervezett menetrend az EU nemzetállamainak lerombolására (Barroso utolsó kijelentései egyértelműsítik megbízóinak és megbizatásának ezen tárgyát egyébként - miközben ordít, hogy a központi irányítás működésképtelen, azt akarják teljeskörűvé és kizárólagossá tenni), de arról teljesen felesleges, hogy Magyarország esetében az elmúlt két ciklusban olyan extrém Magyarország ellenes gazdaságpolitikát folytattak, ami hihetetlen.

Így például úgy voltak képesek elérni a teljes eladósítást, hogy arra csak felesleges uzsorát fizessünk és ezzel lerontsuk minden GDP arányos adatunkat, miközben ÚGY okozHAT gondot a magyar államkötvények refinanszírozása, hogy tulajdonképpen azt meghaladó összegben parkoltatnak pénzt a bankok az MNB-ben. Vagyis jelen pillanatban képesek vagyunk napi kamatot(!) fizetni a bankoknak egy semmire fel nem használható kvázi letéti számlán tartott pénzre az MNB-ben, miközben fizetünk még az IMF+EU+WB pénzre, ami szintén ott parkol, és eközben kínlódunk azzal, hogy finanszírozzuk az államadósságot. Egyszerűen kétszer annyira fizetünk hozamot, mint amennyi adósságunk van, úgy, hogy közben finanszírozási gondok vannak a cégeknél, vállalkozásoknál, lakosságnál, mindenhol.

Itt külön érdemes azt megfontolni, hogy mindehhez a helyzethez még az is kellett, hogy 1500-3000 milliárd HUF körüli összeget ki is vonjanak ebből a körből, amely egyebekben bár nem volt az öncélú pénzcsináláson kívül semmire sem használva, mégiscsak az első szószegés volt az egész banki-kormány ügyben, hiszen eredetileg a bankok azt vállalták, hogy amennyi pénz a hitelezésben van, azt fenn fogják tartani. Erre puccsszerűen elkezdték kivonni a pénzt, méghozzá tömegesen, és elkezdték leépíteni és tönkretenni a hitelezést, de egyebekben még az uzsorázást is.

Hiszen, csak gondolj bele: HA elfogadjuk a premisszát, hogy a bankok pénzt akarnak csinálni és minél többet, akkor miért az MNB-be tolják be a pénzt, és miért nem higítják fel ezzel a lakossági-vállalati hitelállományt, mondjuk úgy, hogy lecsökkentik a kamatszintet, amit a lakosságtól, vállalatoktól elvárnak, ugyanakkor többet is helyeznek ki? Ebben az esetben akár 8%-tól már brutálisan megérné nekik a kihelyezés és a hitelkiváltás, de ugyebár nem ez történik. Akkor viszont, ha a premisszád igaz, akkor ez "fatal error" a rendszerben, hiszen ebből az következik, hogy a bankok NEM a jobban fizető, magasabb profitra helyezik ki a pénzüket! Node ez hogyan lehetséges, ha a premisszád igaz? A válasz egyszerű: Sehogy. És mivel sehogy, ezért ezt nyugodtan elvethetjük.

Tehát, megállapítható, hogy azon premisszád, mely szerint a bankok betartották a megállapításaikat nem igaz, sőt mi több, annyira nem igaz, hogy üzemszerűen és lényegében egyátalán nem bankként működnek, vagyis számukra a HITELEZÉS körülbelül olyan, mint a unit linked biztosítások, avagy a gépjármű kötelező biztosítás: Egyszerű ügyfélszerzés, és annak a LÁTSZATNAK a fenntartása, hogy ők bankok. Erről azonban szó sincs, hiszen ha a 4000 milliárdot pusztán állampapírba forgatnák be, AKKOR IS TÖBBET kapnának kézhez, mint az MNB napi kamata esetében, méghozzá nem is kevéssel. Magyarán szólva, azon pénzeknek, amik letétben a bankban vannak, egyáltalán nem célja sem a hitelezés, sem az államé, sem a magánszemélyeké, de ebből igazából az állam NEM hitelezése a dúrva, hiszen az pontosan akkora garanciával rendelkezik, mint az MNB "hitelezése".

Akkor ez hogyan lehetéséges?

Egy és csak egyetlen esetben: Akkor, ha ezen pénzek semmiképpen nem szolgálhatják a hitelezés célját, ezen pénzek kizárólagosan a kockázatmentes kamatozást szolgálják. Node mennyi pénzről is beszélünk ebben az esetben? 4000 milliárd csak 5% kamattal számolva 200 milliárd HUF. Akkor hogy lehet veszteségközeli a bankrendszer egésze? Sehogy. Nem is az. Csak éppen ezek a pénzek nem itt vannak kimutatva, ezen pénzek simán és csont nélkül mennek ki az országból.

VAGYIS:

Megállapíthatjuk, hogy az, ahogy a kormány adóztat, az immár a mainstream irány Európában, még akkor is, ha ezt sokan nem akarják látni és elfogadni, mert annyira ijesztő a számukra a korábbi vak hitük bukása. Nem fogják fel, nem akarják felfogni, hogy annak a világnak, amiben az uzsorások diktáltak és ők döntöttek mindenről, kvázi ők hozták a törvényeket igényeiknek megfelelően, annak beláthatatlan ideig vége van. Megállapíthatjuk, hogy Magyarország esetben alapvetően az uzsorások szegték meg minden szavukat, beláthatjuk, hogy az összes nyereségüket máshová vitték és máshol adózták le, vagyis a profitrátájuk messze meghaladta a szokásos iparági átlagot és azt is, hogy a normál banki működésre RENDSZERSZINTEN és általában tulajdonképpen kísérletet sem tettek, Magyarország esetében sokkal gazdaságosabb volt a fejőstehén szerepét eljátszatn a birkanéppel, hogy egy képzavarral éljek - illetve, ha mégis felkeltek a birkák, akkor elég volt őket lemészárolni, mert az a normális elvárás, ha az uzsorás rendszer ezt igényli.

Ha már a világháború nem gazdaságos, forradalommal liberálbolsevik kormányt felállítani nem lehet, akkor legalább a pénzügyi diktatúra maradjon fenn és a gátlástalan profit addig, amig lehet.

EBBEN a felállásban, ebben az esetben szó sincs arról, hogy a kormány szegne meg bármit is, ugyanis egyetlen megállapodást, szóbeli ígéretet, tevékenységre vonatkozó vállalást sem tartott be a bankrendszer, egyebekben pedig teljességgel nyilvánvalóvá vált, hogy hazudnak mint a vízfolyás, és minden adat, amit hamisítottak, az szép sorban lebukik, különösképpen kezdve ezt a sort a profitábilitásukkal, amely ugye a "nyomorgunk ebben a k*va országban" állítástól a több száz milliárd elvonás után IS száz milliárdot meghaladó nagyságrendű adózatlan eredmény kimutatására TUDJA őket kényszeríteni.

Tehát az BIZTOS, hogy van értelme, és lehet arról vitatkozni, hogy ez a gazdaságpolitika és az uzsorásokhoz való hozzáállás helyes-e, vagy jó-e, de arról teljességgel felesleges, hogy ennek megváltoztatásával bármi megváltozna, hiszen teljességgel nyilvánvaló, hogy az előző két ciklus problémáit is az okozta, hogy felelőtlenül uzsoráztak, mert tudták, hogy nincs kockázat, hiszen a'la carte, állami segédlettel lehet kifosztani a birkamagyart, vagy éppen levágni, ha ellentmondani merészel. Mi következik ebből? Az, hogy nemhogy most, DE MÉG AKKOR SEM, azaz a konjunktúra és az ingyenpénz tombolása közben sem lehetett volna feluzsorázni a magyarságot. Mindebből tehát az következik, hogy ha tényleg üzemszerű is lenne a hitelezés Magyarországon és tényleg akarnának hitelezni, akkor sem tudnának, mert nincs rá lehetőség, mert csóró ország vagyunk.

Ennek megfelelően, valójában egyrészről az tudható, hogy az összes jelenlegi problémánk döntő többségét ezek az intézmények okozták nekünk, jobban megnézve ezt és kitekintve pedig másrészről az, hogy egész Európában és a világban (subprime válság, Lehmann) ugyanez történt, tehát bár valóban teljesen felesleges Magyarország problémáira mint valami önálló összeesküvés eredményére tekinteni, de nem is szabad külön nemzeti problémákként tekinteni ezen esetekre, fel kell ismerni, ki kell mondani, hogy a felelőtlen uzsorázás, a semmiből felfújt GDP, a nem létező gazdasági piramis okozta a problémát, és ebben az esetben lehetetlen NEM rendszerszintű "összeesküvésről", azaz rendszerszintű manipulációról beszélni, különösen akkor, ha megfigyeljük, hogy a pénz forrása bizony minden esetben és végső soron ugyanoda mutat: A FED-be, amely a nem létező ingyenpénzzel, a semmiből teremtett pénzzel elárasztotta a világot. Innentől pedig azon eset, hogy "erről nem tudtak, ezzel nem voltak tisztában" az teljességgel kizárható, hiszen az annyit jelentene, hogy komplett idióták ülnek az egész pénzügyi piramis csúcsán.

Következmény

A következmény az, hogy fel kell ismerni, hogy ezt a rendszert lehetőleg fájdalommentesen (Magyarország) le kell építeni, mert nem lehet fenntartani. Természetesen ahol ezt nem ismerték fel időben, és bedőltek az uzsoramaffia igényrendszerének, ott még több adósságot pakoltak fel, hogy még nagyobbról még hirtelenebb módon szakadjon össze minden, lásd PIIGS: Írország 86%-al(!) növekvő államadóssága, Görögország akkora összezuhanása, amelyben a magasságos IMF-re hallgatás és javaslatai, brutális lakossági és vállalati adóemelése után nemhogy több, hanem DRASZTIKUSAN KEVESEBB adó folyt be idén az államhoz, ami azon paradox helyzetet eredményezte, hogy amennyiben megfelelnek az EU+IMF elvárásainak, akkor lehetetlen a pénzügyi elvárásaikat teljesíteni. Ezt egyébként bárki megláthatja, aki a fenti pénzügyi GDP piramist megérti: Ha a GDP kizárólag uzsorából épül, és nincs mögötte valódi értékteremtés, akkor az uzsora kivonásával a piramis nem egyszerűen összedől, hanem egyenesen eltűnik, avagy megsemmisül.

Mindez tehát azt jelenti, hogy kizárólag a meglévő lakossági és állami vagyon feléléséből teljesíthető az adósságszolgálat, ami viszont előre tudható és borítékolható, tehát az ilyen irányba menő előírások semmi mást nem szolgálhatnak, csak ezt a célt: A nemzetek kifosztását, tönretételét, vagyontalaítását és ezáltal alávetett helyzetbe kényszerítését. Itt már teljesen felesleges másról beszélni, hiszen a magánbefektetők pénzét kivették a játékból és megsemmisítették, azok helyét pedig olyan pénzek foglalták el, amelyek a semmiből keletkeztek és a mindenre akarják beváltani, az igazi, végső egyeduralomra törve.

Erről viszont szerintem megint értelmetlen vitát nyitni, hiszen tudható, hogy Görögország esetében valójában egyetlen pillanatra sem az volt a kérdés, hogy megmentsék, avagy sem, hanem csak az, hogy még egy kicsit maradhasson fenn a piramis és még egy darabig lehessen a semmit valamire váltani. Tiszta profit, amig működik. Ha nem, akkor meg nem veszítenek semmit sem. Igazi csiki-csuki a malomból.

Namármost, a fentiekből adódik még egy érdekes dolog, amin szerintem mindenkinek érdemes lenne elfilozofálni. Mert nekem eszembejutott, így megosztom veletek. Ez pedig egy gondolatkísérlet. Tegyük fel, hogy 2018-ban a liberálbolsevikok 2/3-al megnyerik a választást, és dühödten - ahogy szokták - nekiállnának mindennek a lerombolásához, aminek bármiféle nemzeti érzelme, vagy emberi értéke lenne, hogy a helyére a devianciát ültessék a trónra.

Mégis mit tennének, amivel egyetértenétek? Mert furcsa módon, sokak szemét bánthatja sok dolog, sok mindenről lehet vitatkozni, de valaha belegondoltatok abba, hogy mit is jelentene a visszacsinálásuk?

Így például tegyük fel, hogy "visszacsinálnák" az Alkomtányt a kommunista változatra. Ebben az esetben mondjuk visszírnák Magyarország nevét Magyar Köztársaságra. Ez tényleg normális lenne? Tényleg írjuk újra kommunista, és a kommunistáktól eltekintve soha és semmikor nem használt formába a köznyelvben és a köznép által MINDIG IS Magyarországnak használt Magyarország nevét? Vagy éppen tényleg írjuk vissza a kádári és sehol máshol nem létező "legfelsőbb bíróságot" a "Kúria" helyébe? És ha megtesszük, akkor mitől lesz jobb?

Avagy, nézzük az adórendszert. Most tudható, hogy 3% körül van a hiány, és ezt most mindenki és mindenhol elismeri. Tehát bár még mindig adósodunk egy kicsit nominálisan, de legalább az infláció miatt ténylegesen már csökken az adósságunk valós értékben. Ugyanakkor tudható, hogy ezen érték most, beláthatatlan ideig tényleg kőbe van vésve az Unióban, tehát ettől eltérni NEM LEHET. Még egy liberálbolsevik kormánynak sem. Most tételezzük fel egy pillanatra, hogy nem úgy akarják "felpörgetni a gazdaságot", mint korábban, azaz nem úgy, hogy újabb több ezer milliárdos brutális kamatozású kölcsönt erőltetnek a népre, hogy a fogyasztást értéknek számolják el, hanem úgy, hogy visszahoznák a ""régi adórendszert"".

Mit is jelentene ez?

Tegyük fel, hogy vissza akarnák hozni a manyupot. Ez most alsó hangon évi 400 milliárd elvonást jelentene, vagyis 400 milliárdot kellene új adóként kivetni. Magyarán, ha visszahoznák a kétkulcsos adót, akkor azt erre kellene fordítani, de csont nélkül, ami ugye semmiféle, de az égvilágon semmiféle közgazdaság szerint sem jelentene jót, hiszen egyrészről 15 év(!) múlva lehetne ebből kifizetni legkorábban, másrészt ez a pénz ugye szokásosan ellopódna (amiről éppen lehet vitát nyitni, de a számok és tények ismeretében mindek), ugyanakkor arról nem, hogy ez a pénz aztán mindenképpen hiányozna a gazdaságból, hiszen ez nettó forráskivonás lenne, méghozzá brutális mértékben. Vagyis a manyup semmiképpen sem lenne fenntartható, amiből egyebekben az következik szó szerint, hogy eddig sem volt az, mert nem lehetett az.

Namármost, nézzük azt, hogy nem lesz manyup, hiszen nem lehet, de legyen kétkulcsos az adó. Ha ezt ugyebár nem az ÁHT rendberakására szánjuk, hogy tényleges nulla, vagy szufficit környékén legyen a költségvetés, akkor azt fogjuk látni, hogy csökkenni(!) fog az összes SZJA (vö: egykulcsosnál nőtt, tehát a liberálbolsevik kétkulcsosnál csökkenne, avagy Görögország esete), de legfeljebb stagnálni. Ebből bizony az következik, hogy abból aztán nem lehet senkinek sem visszaosztani, vagyis a két kulcs visszahozása az öncélú "csakazértisen" kívül semmiféle hasznot nem hozhatna, ám ha mégis hozna, akkor azt azonnal elosztanák az alacsonyabb (adómentes) kulcs mentén, vagyis ez nem lenne más, mint egy adóátrendezés, tényleges csökkentés nélkül, a plebsz, az eltartott rétegek javára az eltartóktól. Természetesen ez rendszerszinten és általában értendő, nyilvánvaló, hogy ebből számos csoport (MÉG gyermektelen fiatalok) kiesik, azonban ezen csoportok pont kisebb súllyal szerepelnek mind az adóTÖMEG esetében, mind a lakossághoz viszonyítva. Magyarán, nem lehet rájuk tervezni az adórendszert, amúgy egyébként sem.

Tehát szemmel látható, hogy ezen két adólépés megvalósíthatatlan lenne, vagy a legjobb esetben is ÁHT szempontból semleges.

Akkor viszont, és most tessék igazán kapaszkodni; akkor mégis miből lenne pénz erre a látszólag "sok kis bosszantó" adó eltörlésére, azaz a "bankrendszer profitrátáját emelő" tranzakciós és szektoradó kivezetésére, avagy a telefonadó, sárgacsekkdíj, satöbbi eltörlésére?

Mert ugye lehet a két kulcsos adó tervezett többletét (magyarán, a 16% lenne 18% és ehhez KÉPEST lépne be egy 32%, vagy még nagyobb második adókulcs lépne fel, egyebekben a mostani "nincs adójóvárírás" rendszer fenntartása mellett) erre fordítani, de mivel az nyilvánvalóan megint kontraproduktív lenne a vásárlóerőre, megtakarításra, és úgy általában minden Magyarország számára hasznos dolog számára, így azt én nem erőltetném. Merthogy, körübelül annyi ez a sok kicsi sokra megy adóteher, mintha a régi SZJA rendszer maradt volna fenn.

Szemmel látható, hogy valójában még a kis keresetűeknek is jobb ez a mostani rendszer, mintha maradna a régi adórendszer, de az új kulcsokkal, amiben egyebekben egyáltalán nem keresne többet. Sőt mi több, természetesen sem az uzsorások, sem a különadó "elszenvedői" nem adnák vissza a pénzeket, magyarán újabb terhek rakódnának rájuk azért, hogy máshol nagyobb profit generálódhasson. Bár lehet rá ideológiát kitalálni, de azért nem lenne egyszerű lenyomni a nép torkán. Ugyanis az érdekesség az, hogy EZÚTTAL ha majd egyszer lesz kormányváltás, akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy rossz állapotban van a gazdaság, és arra sem, hogy bármit változtatni KELL, mert nem valósak az adatok.

Tessék ezt az utóbbit megízlelni, azaz azt, hogy nincs mire hivatkozni, hogy miért kellene ezt mind megváltoztatni!

Mert ugye, ha a fenti részeket végiggondoljuk, akkor máris látható, hogy ha az SZJA rendszerben tényleg kevesebbet akarnak elvonni, és azt tényleg szét akarják osztani az inaktívak között, azt valahonnan be kell pótolni - erre a célra pedig kizárólag az ingatlanadó a válaszuk, méghozzá éves több száz milliárd forint (m)értékben.

Innentől azt hiszem elég világos lehet bárkinek, akinek MÁR VAN, vagy úgy tervezi, hogy MAJD LESZ vagyona, ingatlana, hogy ez az irány az ellensége, az elpusztítására és kifosztására, a vagyonának uzsorásokhoz és multikhoz való átcsatornázásának a lényegi részét képezi.

Ahogy az is nyilvánvaló lehet, hogy valójában a jelenlegi balanszírozott gazdaságpolitikának igazából csak az lehet a valódi alternatívája, ha többel terhelik a lakosságot, magyar KKV szektort azért, hogy egy szűk uzsorás és kvázi monopolhelyzetben lévő szolgáltató, és az őket kiszolgáló, ebből élő csoportok különösen jól élhessenek.

Csakhát tudjátok, paradox módon éppen innen látható, hogy ebben semmiféle baloldaliság nincsen - illetve még paradoxabb módon a klasszikus baloldali értékekhez közelebb áll a jobboldal -, ez egyszerű liberálboslevikmus, amely az értékrombolásban találja meg magát és vágyait. Ennyi a választás.

És ha így és most visszatérünk az egész gondolatmenet elejére, akkor szerintem jól láthatóvá tettem azt, hogy az, hogy ki szegi meg az ígéreteit, és micsoda mocsok derül ki eközben róluk, azaz az eddig gennyes profitot szerző oldalról, az valóban napról napra felháborítóbb. Egyszerűen nem tartható fenn, egyszerűen nem maradhat úgy a rendszer, ahogy volt, tekintettel arra, hogy az egyik oldalnak esze ágában sincs a reális profitszerzésre, esze ágában nincs a normális üzemelésre való beállásnak, ez nem volt, nem, és nem is lesz a célja, mert nem erről szólnak.

Akkor meg nem lehet máshogy csinálni, csak úgy, hogy ahogy megszegik az ígéreteiket, úgy kell újra rájuk koppintani. De ez fogadjisten, nem az adjonisten.

Ez azzal kezdődött, hogy Magyarország dögöljön meg, és ebben a kontextusban nehogy már az legyen a célunk, hogy ők teljesíthessék a vállalásaikat, és betarthassák a megbízóikkal kötött egyezségeket.