Techet Péter: Nagy menetelés

http://mandiner.blog.hu/2012/05/14/a_nagy_meneteles_vegelathatatlan_vege_techet_peter_mi_a_jobb_xii

"A jobb- és a baloldal az európai – a széles értelemben vett nyugat-európai – politikatörténet alapvető fogalompárja, amely leginkább az elmúlt 200-250 év európai politikatörténetének leírására – egyre kisebb magyarázó erővel – alkalmas. Mivel Magyarország ezen európai történetnek nem része – és az elmúlt két év megmutatta, hogy nem is kíván része lenni –, felesleges feltenni annak kérdését, hogy mit jelent a jobboldal idehaza. Semmit sem jelent. Egy európai fogalomnak nincs értelme egy Európán kívüli országban, és legfeljebb a nyelvi, fogalmi gyarmatosítás eszköze lehet csak."

"Rorberto Bobbio szerint a jobboldal és a baloldal lényege az egyenlőséghez való viszonyukban fejezhető ki. A jobboldal elutasítja az egyenlőséget, míg a baloldal célnak tekinti azt. Természetesen így, sematikusan nem sok értelme van egy ilyen kijelentésnek, elvégre az emberek bizonyos tekintetben valóban egyenlők (méltóság, azonos antropológiai-biológiai lényegi tulajdonságok, azonos fajúság, stb.), míg számos – többségében szekunder, de a mindennapjainkat mindennél jobban meghatározó – szempontokban (szépség, anyagi helyzet, egészség, származás, stb.) meg egyenlőtlenek.

A baloldal arra tendál, hogy az egyenlőtlenségeket a lényegi egyenlőségek alapján egyenlítse ki, és így nem tartja legitimnek, hogy valaki származása, szülei anyagi helyzete vagy akár pusztán születési helyének tényszerűsége okán kevesebb, egyenlőtlenebb esélyekkel induljon el. A baloldal radikálisai valamennyi határt lebontana – elvégre egyenlőtlenné éppen a határok, a különbségek tesznek bennünket. „Egyetlen ember sem illegális”, hirdetik például a radikális baloldali körök, és ezért teljesen szabaddá tennék a bevándorlást. Elvégre annak puszta tényéből, hogy valaki mondjuk Párizsban született, nem látják indokoltnak, hogy előnyöket élvezzen egy Szenegálban születettel szemben. Természetesen a határok, a különbségek, az egyenlőtlenségek felszámolása végső soron a nemiség vagy a betegségek tagadásához is elvezet."

"Európa jobboldala sem szól már túl sokról. A német CDU és az SPD között már árnyalatnyi különbségek sincsenek, az ÖVP elnökének nevét megjegyezni se érdemes, a franciák túl vannak életük legunalmasabb választási kampányán, az olasz jobboldal szétesőben, szétfolyóban. Az elégedetlenség látszik csak. Amelyet hol jobboldali populisták (Le Pen, FPÖ), hol liberális iszlámellenesek (PvV), hol hitleristák és kommunisták (mint Görögországban), vagy posztmodernek (mint a német Kalózpárt) fejeznek ki.

Magyarországon az elégedetlenség szülte a Fidesz elmúlt tízéves Nagy Menetelésének sikerét: a kétharmados parlamenti többséget, az eklektikus új Alaptörvényt és az egész Nemzeti Együttműködés Rendszerét. A Fidesznek protestpártként sikerült győznie, és állampártként egy új rendszert kiépítenie, amely rendszer – szakítva a korábbi két évtized jogállami blablájával – önnön legitimációját ténybeli sikerére (amely egyelőre még nyomokban sem látható) építi. Egyre többen elégedetlenek ezzel az eredménnyel, ám elfogytak az elégedetlenség formái. A Fidesz – és így a jobboldali kormány – elkövetkező tíz éve éppen ezért garantált. A tiltakozás erejét elvette a nyitott határok ígérete. És, hogy nincs más.

A Fidesz innentől fogva tehát bármilyen lehet. Övék az ország."